Ugyanúgy, ahogy a csalást, az áltudományos baromságok hivatásszerű terjesztését is _büntetni_ kellene. Az egész történetben az a legmegdöbbentőbb számomra, hogy még el is hiszi a saját hülyeségét, aki ilyenekt beleír egy tankönyvbe (vagy ha nem, akkor meg mi is a célja vele?).

A fényképes illiusztráció is elég gáz, a vonalas telefonból azért én láttam nem digitális, nem kurblisat is, szarkazmus OFF. Plusz a sima mobiltelefont már átugrottuk, mindjárt csak az okostelefonra mentek rá. Pedig még lehet kapni és használatban látni hagyományos, nyomógombos, nem okos mobiltelefonokat is, főleg időseknél, akik az érintőképernyőt, meg az alkalmazásokat nem tudnák kezelni. Egy jó 5 éve még a régi Nokia 6310-eseket egész jó áron lehetett eladni, mivel volt kereslet a butatelefonokra, főleg olyanok keresik, akik az ultrahosszú üzemidőre mennek.

Egyébként az angol hello-ban az az érdekes, hogy a németek és mi magyarok is azt hittük, hogy egy speciális, telefonra kitalált kifejezés, közben meg az angol a telefonban nem hallózik, hanem tényleg csak szimplán úgy köszön, mint a való életben, és nem, nem jelent tegezést, mielőbb valaki ezt a tévhitet olvasta volna bárhol.

uo.: szvsz a telefon nem vonalas, hanem vezetékes; ami vonalas, az a tankönyvírás.

@Galván Tivadar: tényleg, most, hogy mondod. Először fel sem tűnt. A kép szerint a digitális, üzenetrögzítős telefon nem vonalas, akarom írni nem vezetékes.

Vagyis meg kell követnem magam, a mobiltelefon is vonalas, mivel telefonvonalon lehet hívni rajta mindenkit. Vezetéke nincs, hacsak a töltőt, stb. nem nevezzük annak. Mondjuk a műszaki szaknyelvben a kábel és a vezeték sem szinonim.

@Galván Tivadar: nekem nagyon úgy tűnik, hogy a vonalas telefon nagyon sok helyen a vezetékes telefon szinonimájaként működik - legalábbis egy gyors guglizást követően (33 ezernél is több találat). igazából ezzel kapcsolatban nem is szívesen kötekednék - jó alkalom egy-két izgalmas kérdés átbeszélésére.

@El Vaquero:

"...a kábel és a vezeték sem szinonim."

Azért a kábel és a vezeték megkülönböztetése, az alapvető műveltséghez tartozik - és nem csak a műszaki életben.

A vonalas és a vezetékes ... az teljesen más kérdés.

@Sultanus Constantinus: „Ugyanúgy, ahogy a csalást, az áltudományos baromságok hivatásszerű terjesztését is _büntetni_ kellene.”

Kivel is kezdjük, kivel is kezdjük? Lehet, hogy fejétől bűzlik a hal?

www.nyest.hu/hirek/honnan-ered-magyarorszag-idegen-neve

@El Vaquero: „ németek és mi magyarok is azt hittük, hogy egy speciális, telefonra kitalált kifejezés” Hmmm, az osztrákok lelkesen hallóznak élőben is...

@Konstantin: „Azért a kábel és a vezeték megkülönböztetése, az alapvető műveltséghez tartozik” Hát nekem fogalmam sincs, hogy szakszerűen mi a különbség, legfeljebb tudom, mit szoktunk vezetéknek, mit kábelnek nevezni...

@Konstantin: Most konkrétan a helyhez kötött telefont tekintve, viszonylag kevés gyakorlati jelentősége van, hogy neked egy hagyományos vezetékes telefonszolgáltató (Magyar Telekom, Invitel) nyújtja a szolgáltatást vagy egy kábelszolgáltató (VoCa, Voice over Cable) technológiával. Persze, egy hozzáértő különbséget tud tenni, ami miatt szabályozási szempontból nem tekintik tökéletes helyettesítőnek, az az, hogy áramkimaradás esetén nem tudsz a katasztrófavédelemnek telefonálni. Hát igen, atomcsapás esetére vezetékes telefon kell, a mobil meg a kábel nem jó.

@Fejes László (nyest.hu): Politikai kérdésekbe nem szívesen megyek bele, de sajnos ismerős a helyzet.

"Hát nekem fogalmam sincs, hogy szakszerűen mi a különbség, legfeljebb tudom, mit szoktunk vezetéknek, mit kábelnek nevezni..."

Véleményem szerint a kábel az elektromos áramot vagy elektronikus jeleket továbbító vezetékek -- sőt, leginkább vezetékkötegek -- megnevezése, míg a vezeték sokkal általánosabb, tágabb jelentésű, vagyis ennek hiperonimája (vö. cső-, gáz-, vízvezeték stb.). Viszont olyat még senkitől sem hallottam, hogy *gázkábel, *vízkábel stb.

@Kincse Sz. Örs: Én nem állítottam, hogy ezt nem mondják így: vonalas telefon; hogy messze ne menjek, a feleségem is így szokta mondani, igaz, hogy Ő egy műszaki anαβ.

De majd jön a Fejes Úr, és meg fog engem védeni, hogy ha a népek ezt így mondják, akkor ez így helyes ;)

@Sultanus Constantinus:

> Véleményem szerint a kábel az elektromos áramot vagy elektronikus jeleket továbbító vezetékek

Néhány ellenpélda: kábelkocsi, kábelhíd, hajókábel.

@Aries: Bevallom, egyikről sem tudtam, hogy micsoda, de rágugliztam: ez alapján a kábelkocsi és a kábelhíd szerintem nem ellenpélda (legalábbis nem tudom, mire lenne az), mivel gyanúsan elektromos/elektronikus kábelekkel kapcsolatos. Az egyetlen ellenpélda tehát a hajókábel lenne, amit viszont én "hajókötél"-ként ismertem.

@Sultanus Constantinus: kábelhíd: hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%BCgg%C5%91h%C3%ADd#K.C3.A1belhidak . A kábelkocsi lehet, hogy csak az én átiratom a cable carból. A "drótkötélpályás felvonó" nem áll a számra.

@Aries: Ja, hát én képekre kerestem, így a "kábelhíd"-ra az elektromos vezetékeket a talajhoz vagy falhoz rögzítő/fedőelemeket adott ki, a kábelkocsira meg elekotromos vezetéteket mozgató függő szerkezeteket. :D

A 'drótkötélpályás felvonó' nálam "lanofka". Fogalmam sincs, honnan jön ez, de amióta az eszemet tudom, így hívtuk otthon. Vagy "függővasút", de az nem túl szerencsés, mert az lehet merevpályás is.

Na most a nyest is elkövette a hibát ami miatt a magyarok 75%-a "tudja" hogy a finnugor rokonság hülyeség és összeesküvés. Tudniillik létfontosságú információt hagyott ki - épp azt az információt, ami alapján bárki józan ésszel meggyőződhet az igazságról.

Ezt: www.etymonline.com/index.php?term=hello

Különösen tetszik az urbanlegends laza szűkszavúsága, hogy amerikai jövevényszó. Mintha ez mindent megmagyarázna.

Amennyi magyar kivándorolt Amerikába, ott meg lehetett volna épp magyar jövevényszó is, érvel az ember. Sőt, az egész lehet akár a hungarofób reptilián űrzsidó összeesküvés cselszövése is.

Persze csak addig, amíg nem mondják meg neki hogy a "holla", "hollo" és hasonló jódlizós rokonaik már az 1400-as évekből adatoltak. De ehhez már angol nyelvű forrásokig kell elmenni, mert senki nem tartotta elég érdekesnek vagy fontosnak hogy megemlítse.

@Sigmoid: nem, dehogy hibáztunk. ez tényleg a hungarofób reptilián űrzsidó összeesküvés cselszövése, de hát ezt mindenki tudja. ;)

@Fejes László (nyest.hu):

Szerintem Te pontosan tudod, hogy azt nevezzük kábelnek, ha néhány vezetéket - elektronikusan elszigetelve egymástól – összefogunk valamilyen fizikailag tartósan megmaradó anyaggal – (egy nyelvésznek, ennyi pont elég)

:)

A kötél és a kábel „összekeverése” - számomra értelmezhetetlen.

Vezeték:

„Valaminek” a továbbítására alkalmas eszköz - áram, víz, gáz…

A több vezeték összefogása során keletkező… valaminek… szinte csak a villamos iparban van közhasználatos neve – kábel – a többi szakmában én nem tudok ilyenről. A gépészek beszélnek ugyan „csőcsordáról” – ha sok cső (vezeték) megy egymás mellett - egyebekről de „gyártmányról” - mint a kábel – én nem tudok.

Nagyon érdekes és különleges dolog a „fény” továbbítására” – alkalmas eszköz megnevezése…

Sőt, manapság már, a fény és az áram megkülönböztetése sem tűnik oly egyszerűnek mint azt valaha gondoltuk….

@Konstantin: De a fény csak egy közeg, ahogy az áram is, amikor elektronikus jeleket továbbít. Márpedig az optikai kábel elektronikus jelek továbbítására használatos, más kérdés, hogy ez nem árammal, hanem fénnyel történik.

(Egyébként meg lásd a 11. hozzászólásom.)

@Sigmoid: És ott van ugye a spanyol hola, hala is, ami az egyik feltételezés szerint ugyaninnen jön, egy másik szerint "hangulatfestő eredetű" szó (voz de creación expresiva).

@mederi: az etimológia legtöbbször tartalmaz valamiféle bizonytalanságot. Forrásokkal, időrenddel, népek közötti kapcsolattal, vagy utóbbi hiányával ki lehet zárni lehetőségeket, de ami marad, az mindig bizonytalan. Ennek ellenére valószínűnek tartom, hogy angol hatásra terjedt el nemzetközileg a telefonban hallózás. Viszont az angol nyelvben a hello eredete bizonytalan. Nincs rendes angol etimológiai szótáram, így a Merriam Webster szótárát szoktam használni, ott azt írják, hogy az angol hello a hollo-ból jön, de utóbbi eredete ismeretlen. Lehet valami germán alapnyelvi szó, vagy indoeurópai ősnyelvi szó az alapja.

@Sultanus Constantinus: @Konstantin: Eszerint a „kábelköteg” értelmetlen, mert az csak egy vastagabb kábel?

@Fejes László (nyest.hu): Nálam a "kábelköteg" egymás mellett futó / egymáshoz erősített kábelek összessége.

@El Vaquero: A Wiktionaryban eléggé részletesen benne van az etimológia az angol szavaknál. A "hello"-nál ha végigmész a keszekusza utalásokon, arra jut minden esetben, hogy indulatszó, mint a hey és hasonlók. Az ilyeneknek nincs is konkrét etimológiájuk, ezek egyszerűen létrejönnek a beszédben. Ezeket szokták nevezni egyébként hangulatfestő eredetű szavaknak, ami a nyelvészek szerint nem tudományos, persze ők sem tudnak rá jobb megoldást. Meg azt is figyelembe kell venni, hogy nem minden szónak van egyetlen eredete, amire visszavezethető: létezik szókeveredés, népetimológia stb.

@El Vaquero: Nyomtatott Concise Oxford ED szerint francia eredetű, és ott pedig a "ho!" figyelemfelkeltő szó és a "là" egyesüléséből ered (holà).

@Mackósajt: hopplá! ;)

@El Vaquero:

www.bayern-online.com/v2261/artikel.cfm/...es-Bell-Telefon.html

Érdemes megnézni, hogy az első telefon "kontakt mikrofonja" és "halló egysége" mennyire összekeverhető volt a modell készüléken!

A szerencsétlen flótás, aki először használt ilyet, nem biztos, hogy mikor szükséges volt, éppen akkor tartotta a füléhez amit kellett (a halló készüléket), vagy éppen nem a mikrofont dugdosta a füléhez, mikor éppen abba beszélnie kellett volna.. :)

-Éppen ezért, a "kezdő telefonálót", amikor nem hallott semmit (rendre), biztatni kellett, hogy a halló készüléket tegye a fülére, ne a mikrofont.

Ezért, és még azért is, mert kezdetben a vonalminőség sokszor nagyon vacak volt, az "aktuális vételi oldalon" -gondolom a mintakészülék használata során elterjedt -felkiáltást (mint indulat szót) alkalmazták, hogy "halló", elhagyva a további magyarázatokat.

Persze már régen nem a készülék helytelen használata okozta a problémát, hanem a zajos, és nem megfelelően erősített telefon vonal..

Különböző nyelvekben az "a" helyett "o"-t mondtak, vagy mint az oroszban a dupla "ll" helyett "j"-t, vagy elhagyták a szóeleji "h"-t, és így tovább..

Továbbra is azt gondolom, hogy valóban Puskás használhatta először a "Halló (készüléket a fülre)!" indulatos mondatot, mikor már huszadszor is el kellett mondania pl. a kíváncsi érdeklődőknek hova mit kell helyezni, hogy "működjön" a beszélgetés..

Később az egyre távolabbi helyekről történő hívásokkal sokszor a hallhatóság is egyre romlott, és az indulatszóvá lett "halló" szinte a telefonálás kezdő szavává vált.

Bizony, ez esetben ha tetszik, ha nem, nagyon is olyan szaga van a "halló"-nak, hogy magyar eredetű. :)

@Fejes László (nyest.hu):

Nem "értelmetlen" csak mást jelent mint amit elsőre gondolnánk. Ha néhány kábelt "összefogunk" az a "kábelköteg" - ezt viszont nem lehet megvenni a boltban...olyan nincs... ahogyan a "csőköteget" sem...

@Galván Tivadar:

„… eltávolítjuk azokat a hozzászólásokat,… mely a magyar nyelv rokonítására való különböző elképzeléseket támogatják vagy támadják. Kérjük, hogy a magyar nyelv rokonítására vonatkozó kérdéseket az olvasók kizárólag az ilyen tárgyú posztokhoz írt hozzászólásaikban, és kizárólag a poszt által meghatározott kereteken belül feszegessék.”

@Mackósajt:

Nem értem miért csodálkozol... megírtam, hogy egy ilyen "semmitmondó" szónak olyan "etimológiát" gyártok amilyent akarsz ...angol...francia...magyar... amit akarsz...főleg ha még fizetsz is érte...

@mederi:

„…nagydíjas marhaság… veretes tévhit… megbocsáthatatlan hiba… hülyeség…. tudálékos hibácska… idióta téveszme…”

Egyetlen „nyúlfarknyi” cikken belül…

Szeretnék a figyelmedbe ajánlani, egy idevágó cikket… nagyon tanulságos…

renhirek.blogspot.hu/2010/07/placeborol-2.html

@mederi:

„…nagydíjas marhaság… veretes tévhit… megbocsáthatatlan hiba… hülyeség…. tudálékos hibácska… idióta téveszme…”

„A vitapartnerek, még ha a tudományon kívülről érkeztek is, és felkészültségük valóban erősen hiányos, joggal kérhetik ki maguknak az ilyen hangnemet.”

„Lőrincze szellemiségének egyenes következménye az, hogy a stigmatizáció káros voltát felismerjük, és teljes mértékben kiirtsuk a nyelvművelés gyakorlatából: a nyelvművelés tehát puszta ismeretterjesztéssé, és nem ítélkezéssé válik."

@Sultanus Constantinus: Miért, a kábel nem „egymás mellett futó / egymáshoz erősített vezetékek összessége”?

@Konstantin: Te tényleg nem érzed a különbséget aközött, hogy egy szakember (vagy szakemberként fellépő félművelt) szól a laikushoz, vagy hogy egy újságíró kritizál egy szakmunkát végző, de láthatóan dilettáns egyént?

@Fejes László (nyest.hu): Szerintem nem pontosan. A kábelt használjuk egy-egy, jellemzően elektromos vagy jeltovábbító vezetékre is, de használjuk ezek kötegére is.

@Sultanus Constantinus: Nekem a japán "musi-musi" tetszik nagyon... Itthoni példánál maradva, az is tetszik, amikor rossz a vonal, és az ember bele-belefúj a mikrofonba, lelkes hallózás közepette.

Mi az a vonalas telefon? Minden telefon vonalas, amennyiben van előfizetés telefonvonalra. Vagy csak a vezetékes a vonalas? A mobil az nem vonalas?

@kisbuddha: A 06 vagy +36 után nem 20, 30, 31, 50, vagy 70-nel folytatódó telefonszámokat szokás így (is) nevezni. Más neveik: földrajzi vagy vezetékes.

@Konstantin: Ez itt gyártmány is meg csőkötegesnek is nevezik...

www.google.hu/url?sa=i&rct=j&q=&esrc=s&s...ust=1469881405616354

" Ha néhány kábelt "összefogunk" az a "kábelköteg" - ezt viszont nem lehet megvenni a boltban...olyan nincs... ahogyan a "csőköteget" sem..."

Éppenséggel van egy gyár ahol (legalábbis néhány éve még) kábelkötegeket gyártanak, autóba való. Kábelkötegnek is hívják és mivel a cég eladja (az autógyáron kívül is kell vhol alkatrész-utánpótlás), így lehet kapni "boltban".

@Fejes László (nyest.hu):

"...egy újságíró kritizál egy szakmunkát végző, de láthatóan dilettáns egyént?"

Megértem az indulatodat, de szerintem ezt én gondolom helyesen.

Ezek a kifejezések, két szakember között is megengedhetetlenek...

Az is megengedhetetlen, hogy Te "dilettánsnak nevezz" egy másik szakembert, csak azért mert nem értesz egyet a munkájával.

Van arra mód ezer más féle, hogy ezt a tudomására hozd...

Egy ilyén stílusban megírt cikkben soha nem lehet igazad...ezt jól jegyezd meg...

(Tudom, hogy nem te írtad... megint véded a mundért... mint már annyiszor... velem, kívülállóval szemben...)

@Fejes László (nyest.hu):

Az egymás mellett futó vezetékek összességé a kábelkorbács, akkor lesz kábel, ha azt valamilyen folytonos, tartós szigeteléssel fogják össze. A kábelt meg lehet vásárolni ( mivel termék) - a kábelkorbács szerelés közben készül...

@lcsaszar: A spanyolban az a szép, hogy majdnem ahány ország, annyiféleképpen szólnak bele a telefonba. A csúcs az, hogy Spanyolországban más a 'Halló' a hívónak és a hívott félnek: aki felveszi, azt mondja, hogy "Diga!" ('Mondja!'), a hívó pedig azt, hogy "Oiga!" ('Hallja!'). Mexikóban úgy szólnak bele, hogy "Bueno!" ('Jó!'), Dél-Amerikában "A ver!" ('Lássuk!'), s egyedül Kolumbiában, ha jól emlékszem, mondják azt, hogy "Aló!". :)

A portugálok úgy veszik fel a telefont hogy "tó".

Amúgy, hogy Fejest idézzem, én azon röhögök, amikor a nyest a wikipédiával tudományos ismeretterjeszt.

@deakt: Én úgy tudtam, hogy a portugálok "alô"-t mondanak, a brazilok néha "pronto"-t, mert ott sok olasz van…

Csak érdekességképpen: főbérlőnk ghánai, twi az anyanyelve (ezt magyarul tvi-nek hívják, pedig csi-nek kéne, mert úgy ejtik twi nyelven), és a telefonban ő is "hálo"-zik, persze az á-ja is rövid. Amikor felveszi a telefont akkor is, és akkor is, ha nem hallja a másik felet a vonal végén. Annyiból viszont lehet nem mérvadó, hogy sajnos elég keverék módon beszéli a fazon ezt a nyelvet, mikor honfitársaival beszélget, akkor nagyon gyakran illesztenek a tvís beszédükbe angol szavakat, meg néha egész mondatok angolul hangzanak el, amit egyébként nem is értek, minek ilyen szinten keverni a nyelveket? Mondjuk neki meg az a furcsa, hogy a magyar beszédbe nem keverünk, keverek angol szavakat és mondatokat (vigyázat, itt nem egyszerűen angol átvételekről van szó!), hanem minden magyarul van benne.

Ha az alábbi ajánlott bevezető üdvözlés terjedt volna el telefonáláskor, az meg csehül volna..

A www.etymonline.com/index.php?term=hello -bólidézve:

"..Alexander Graham Bell's suggestion, ahoy."

Na, vajon akkor hogyan szólna a fenti etimológia? :)

@El Vaquero: A Fülöp-szigeteken is tagalog-angol kevert nyelvet beszélnek, teljesen természetes a kódváltogatás, még a médiában is. Beszél a faszi tagalogul, néha belekever egy-egy angol kifejezést vagy mondatot, majd visszavált stb.

@Konstantin: A dolgoknak a szak- és a köznyelvi neve eltérhet. Azt amit eddig "slag"-nak hívtam, mától "vízkábel"-nek fogom hívni...

@Konstantin: "A több vezeték összefogása során keletkező… valaminek… szinte csak a villamos iparban van közhasználatos neve – kábel – a többi szakmában én nem tudok ilyenről"

Addig egyetértünk, hogy a vezeték az valamit vezet. víz, gáz, elekromos, telefon, stb.

A kábel viszont teljesen más, sőt nem is kapcsolódik a vilamosiparhoz.

liftet tartó "kötél": liftkábel, hajózásban, autóiparban: vontatókábel, San Franciscoban kábelvasútnak hívjk, mert kábelen húzzák a kocsikat. Hidak esetéebn hídkábel, szintén tartó funkcióval. A kerékpárok, laptopok lopásgátlója: biztonsági kábel.

Közös jellemzőjük, hogy hajlékonyak (kábeldobra felcsévélhetők) és valamit tartanak, de ez utóbbit nem feltétlenül.

Na most ha egy hosszú, hajlékony felcsévélhető dolgunk van, ami még az áramot is vezeti, akkor ízlés kérdése hogy az valaki kábelnek vagy vezetéknek hívja.

A kerti locsólócsövet inkább nevezném vízkábelnek, mint vízvezetéknek.

@szigetva: Angolul POTS (plain old telephone service) az analóg, vezetékes telefon elnevezése. Használatos még a PSTN (public switched telephone network) rövidítés is az analóg telefonhálózatra.

A hallózásról egyébként mindig eszembe jut a zseniális 'Allo 'Allo című angol vígjátéksorozat, mely a második világháborús Franciaországban, ellenállók között játszódik. A franciáknak köztudomásúan gondot jelent kiejteni a H hangot....

@Kincse Sz. Örs: A preskriptív felfogás szerint javítgatni kellene, amikor vonalast mondanak vezetékes helyett. A nem preskriptív szerint mondja úgy, ahogy neki jólesik! Így is, úgy is megértjük.

@Janika: A kerti locsolócső azért is vízkábel mert szigetelő anyag fogja körül és ha van benne víz akkor vezeti az áramot... :)

@Janika:

Ajánlom figyelmedbe @KATÓ ferenc: társunk hozzászólását.

Lehet, hogy valaki 'kábelhidat' mond (ír)- de az "kötélhíd".

A "kábel" csak a villamosiparhoz tartozik - a többi az téves elnevezés - vagy a 'kötél" és "kábel" külső megjelenési formája alapján egyszerű tévedés egy "laikus" részéről ilyenkor a szakembernek ki kell azt javítania. Adott esetben a helyes "felismerés" életet menthet! A kötélnek két alapvető tulajdonsága vagyon - nem tolható és nem ráz. Az első egy olyan tulajdonság ami miatt - a keveredés lehetséges - a második miatti tévedés következménye azonban - "maradandó károsodás" - lehet - a halál.

@KATÓ ferenc:

"....mondja úgy, ahogy neki jólesik! "

Nagyon szimpatikus "liberális" megoldás, de jelen esetben a tévedés "erős megrázkódtatást" okozhat... ezért ennek a felismerésének akár - ebben az erősen technokrata társadalomban - az alapvető műveltséghez kellene tartoznia...

@Untermensch4:

"A kerti locsolócső azért is vízkábel mert szigetelő anyag fogja körül és ha van benne víz akkor vezeti az áramot... :)

Óriási!

Természetesen marhaság - de fantasztikus logikai játék...

Miután a "vezeték" - egy csomó definíciójáról megfeledkeztél... sikerült egy szellemes gondolatcsokort összefűzned, egy adag képtelenséggel...

:) - megszoktuk tőled.

Miközben nyilvánvaló, hogy amit leírtál, pontosan az alapján lehetséges a vízvezetéket a "villamos vezetéket" - vezetéknek nevezni - és sem "kábelnek"...!

Viszont nagyon szellemes a téveszméd csomagolása...

@Sultanus Constantinus: „A kábelt használjuk egy-egy, jellemzően elektromos vagy jeltovábbító vezetékre is, de használjuk ezek kötegére is.” Oké, ezek szerint finomítjátok a különbség egyik felét. Lássuk a másikat. Ezen a képen vezetékek kötegét látjuk: i00.i.aliimg.com/wsphoto/v0/625154078/Fr...res-male-to-male.jpg Akkor ez egy kábel? Vagy ez: arduino-info.wikispaces.com/file/view/3-...ire-Latched-Flat.jpg

@Konstantin: „Megértem az indulatodat, de szerintem ezt én gondolom helyesen.”

Egyfelől nem tudom, hol látsz itt indulatot, másfelől mindenki úgy gondolja, hogy ő látja helyesen. Ilyen alapon nincs értelme a nézetek megvitatásának.

„Az is megengedhetetlen, hogy Te "dilettánsnak nevezz" egy másik szakembert, csak azért mert nem értesz egyet a munkájával.””

Adott esetben a szerző nem azért dilettáns, mert nem értek egyet vele, hanem mert nincs annyi kritikai érzéke, hogy felismerjen egy városi legendát, nincs benne annyi szakmai érzék, hogy gyanakodva fogadja ezt a magyar származtatást, és kicsit utánanézzen, hogy igaz-e. Mint fent is olvasható, minimális netes keresés elég lett volna ahhoz, hogy kiderítse: állítása nem igaz. De ő nem ellenőrizte állítását, és ezért minősül dilettánsnak.

@deakt: „hogy Fejest idézzem, én azon röhögök, amikor a nyest a wikipédiával tudományos ismeretterjeszt” Nem tudom, honnan idézel, de

1. Sosem kritizáltam önmagában a Wikipédia használatát, már csak azért sem, mert magam is sokszor idézem. A kérdés itt is az, hogy a Wikipédia jelöl-e jól azonosítható szakmai forrásokat – vagy egyáltalán forrásokat, amelyeken elindulva meggyőződhetünk az adatok hitelességéről. Ez azonban más kiadványok esetében is így van. Adott esetben a Wikipédia (illetve a másik megjelölt forrása is) a TESz-re hivatkozik, ami hiteles forrásnak tekinthető – persze lehet mondani, hogy érdemes későbbi szakirodalmat is ellenőrizni, de szakmailag azért kielégítő.

2. A cikk egy lehetséges forrásnak jelöli meg a Wikipédiát, ahol utána lehet nézni a kérdésnek. Sehol nem állítja, hogy a Wikipédia elégséges, de arra pont elég lett volna, hogy a szerzőben kétség támadjon, és alaposabban utánajárjon a kérdésnek. (De nem tette meg, tehát dilettáns.)

@mederi: Az ahoj az osztrákoknál is elterjedt.

@Konstantin: Igazából nincs jelentősége, de érdekes adalék, hogy a kábel a latin capulum 'kötél' folyománya.

@Fejes László (nyest.hu):

Elmondtuk, már neked, hogy a vezetékek kötege, csak akkor "kábel" ha a vezetékeket, folytonos és stabil formában fogja össze egy villamosan szigetelő réteg... ! - és lehet, hogy ez sem a teljesen egzakt megfogalmazás... ha találsz kivételt, az azt jelenti, hogy nem voltunk elég precízek....

A példáid, a definíció szerinti megnevezése, inkább ... vezetékköteg... kábelkorbács...vagy - egy köteg vezeték...

Hogy értsd:

Első kép: Egy köteg vezeték - végükön csatlakozóval.

Második kép: Vezeték köteg - mindkét végén csatlakozóval

:) - tényleg fantasztikus ez a magyar nyelv...

@Fejes László (nyest.hu): Az első képre nem mondanám, hogy kábel, a másodikra már igen. Talán annyiban lehetne pontosítani eszerint a definíciót, hogy a kábel olyan vezetékköteg, amely egy közös burokban halad, vagy közösek a végpontjai.

De abban meg Konstantinnak van igaza, hogy amennyiben ezt mindenféle -- anyagára nézve külön nem meghatározott -- húzott tartószerkezetre is értjük, akkor a kábel lehetne:

1. közös burokban futó vagy közös csatlakozójú (elektromos vagy jeltovábbító) vezetékek kötege/összessége;

2. az építőiparban vagy a hajózásban az előzőhöz hasonló szerkezeti felépítésű húzott tartószerkezet, az anyagától függetlenül.

@szigetva:

Köszönöm - sajnálom, hogy én ezekben a etimológiákban képtelen vagyok hinni...

A cikk utáni kommentek, ebben végleg meggyőztek...

"Halló" - magyar - angol - francia - cseh...

:))) - és még kitudja mi... tudományosan.

Így persze az is nyilvánvaló, hogy a cikk stílusa - talán még egy kocsmában is - megengedhetetlen...!

A véleménykülönbség azonban még a "kábel" és a "kötél" megnevezés közötti fontosság színvonalát sem éri el...így abszolút indokolatlan a hangnem és annak erősége...

Ha a "kábel - kötél" megkülönböztetését szakmai szempontból 100% - hibának tekintem, akkor a "halló" etimológiájának "magyar" - ból való származtatása maximum 10% - ez esetleg egy "sóhajra" elégséges... semmiképen nem alkalmas a mások ..."hülyézésére"....

@Sultanus Constantinus:

Nem akarok az építészek "fogadatlan prókátora" - lenni, de nehezen hiszem, hogy "kötélhíd" - helyett "kábelhídnak" neveznék a "lánchídszerű" - szerkezeteket - már csak azért is mert, lassacskán összeolvad a két "mérnökkamara"...hála az "egyetemes béke" - lassan partot mosó - tevékenységének...

Magyar értelmező kéziszótár 2. kiadás: (2003) mint referencia a szavak köznyelvi, ill. az ide besugárzódó szakterminológia értelmezésében. Az mondjuk látszik ebből, hogy <kábel> = {<kábel¹>, <kábel²>, <kábel³>}, ahol <kábel¹> ⊂ <vezeték>, <kábel²> ⊂ <kötél, szalag>, <kábel³> ⊂ <hosszmérték>.

***

<kábel> (2) fn 1. {Műsz} Szigetelt huzalokból álló, burkolt, vastag vezeték. 2. {Távk} Föld alá v. tengerfenékre fektetett távíró- v. telefonvezeték. 3. {kiv} Kábeltávirat „Kabelt kapott Amerikából”. 4. {Műsz} vastag drótkötél. 5. {Tex} Sok folytonos mesterséges elemi szálból álló köteg v. szalag. 6. {Hajó} A temgeri mérföld egytized része: 185,2 m. [nk:fr< … lat]

<kábelhíd> (5) fn {Műsz} Vastag drótkötelek által tartott függőhíd. — Pl. upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/0...enGateBridge-001.jpg

<kötélhíd> (5) fn Néhány szál kötélből álló kezdetleges híd. — Pl. upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/6...omplete-keshwa-2.jpg

<vezeték> (2) fn 1. Villamos áramot továbbító huzal, kábel. 2. Folyadék, gáz továbbítására való csőrendszer. 3. {Műsz} Gépalkatrész bizonyos irányú mozgását biztosító pálya. „A dugattyú vezetéke”. 4. {Bonc} A szervezet vmely váladékát szállító, ill. a testből kivezető cső. „Az epe vezetéke”. 5. Kötél, szíj, amellyel a be nem fogott lovat vezetik, ill. a kocsihoz v. más lóhoz kötik. | (jelzőként) {rég} „vezeték ló”: kocsihoz kötött tartalék ló.

@Konstantin: >> nehezen hiszem, hogy "kötélhíd" - helyett "kábelhídnak" neveznék a "lánchídszerű" - szerkezeteket <<

„A pályázatban mind a merevítő gerendás kábelhidak és lánchidak, mind a rácsos

függőhidak képviselve voltak.” In: Iványi Miklós, Vértes Katalin (BME Hidak és Szerkezetek Tanszéke): 100 éves az Erzsébet lánchíd — www.hsz.bme.hu/sites/default/files/hirek/ivanyi-vertes.pdf

Hegyi Péter – Kábelhidak és vasúti alkalmazásaik: Ferdekábeles vasúti híd terve. Sínek Világa LIV/2: pp. 2-5. (2012) — mycite.omikk.bme.hu/search/docres.php?si...=2&DocumentID=148595

„Solymossy Imre az MSC Kft műszaki igazgatójának előadás címe »Javaslat a Déli összekötő vasúti híd környezetbe illeszkedő átépítésére«. […] Bemutatta egy új kábelhíd tervét, amely a jelenlegi közúti híd megjelenésével és a környezettel harmóniában van.” — www.vashid.hu/hidasz-talalkozok/vi-vasuti-hidasz-talalkozo

…

@Konstantin: Nem vagyok építész, de azért a műszaki szakmákban sem eszik olyan forrón a kását szerintem. :)

@Konstantin: GéKi, GéKi, te tényleg mindig visszamászol az ablakon, ugye? :D

@KATÓ ferenc: Szerintem itt a <vonal> nem a fizikai <vezeték> szinonimája, hanem a telefonközponttal való, ill. azon keresztül kiépült logikai kapcsolaté. Vö. „Mi a rossz abban, ha telefon vagyok / és várom, hogy egyszer majd vonalat kapok” — www.youtube.com/watch?v=_5cUZmHZmXE

Így a <vonalas telefon> szerintem a preskriptív felfogás szerint sem lehetne javítandó, mert egy másik koncepció alapján, párhuzamosan kialakult szinonima a <vezetékes telefon>-ra.

@Sultanus Constantinus:

Természetesen a "műszaki szakmákban" is előfordulnak "pongyola" megfogalmazások... kár lenne tagadni... meg hagyományok is... amelyeket néha akkor is követünk, ha már réges - rég tudjuk, hogy nem igazak...

A kábelhíd elnevezés a kötélhíd helyett is valószínűleg ilyen "berögződés" - mivel a kötél korábban volt mint a kábel...lehet, hogy a kábel s a kötél egymás szinonimája volt... ma ez már nem törvényszerűen kellene, hogy így legyen...

@LvT:

Van azonban olyan értelmezés is, amely szerint a "vonalas telefon" éppen a "telefonközpont nélküli" közvetlen összeköttetést jelöli. Gondolj a "K" - vonalakra, vagy manapság, a "bérelt" tehát nem "kapcsolt" információs csatornákra... persze manapság, az internetet világában ennek egyre kevesebb jelentősége van... vagy majd ezután újra lesz...

@Konstantin: „és lehet, hogy ez sem a teljesen egzakt megfogalmazás... ha találsz kivételt, az azt jelenti, hogy nem voltunk elég precízek....” Köszönöm, erre szerettem volna kilyukadni.

@Konstantin: „valószínűleg…” Mit kezdjünk ezzel olyasvalaki szájából, aki azt mondja, „ezekben a etimológiákban képtelen vagyok hinni”?

@LvT:

„vezeték ló" - ebben az értelmezésben a "vezeték" a ló jelzője, és nem főnév... "hátas ló" - "igás ló" ...

De hát ugye a ( nyelvész ) ... nyelv ész... sem mindig a teljes igazság...

"kábelhíd"... kifejezés elsősorban a kábelek megtartására épített műtárgy...

Ha az Úr "kábelhidat" említett ez csak valamilyen félreértés, vagy szakmai hagyomány alapján tehette...

Talán meg akarta különböztetni a hagyományos, labilis "kötélhíd" - tól...bár a két szerkezet fizikája sokban hasonlít...sőt...

@szigetva:

Mit kezdjek én azzal, ha egy szóra, négyen, négyféle "etimológiát" ( magyar - angol - francia - cseh) gyártanak! - és mindegyik azt állítja, hogy aki mást állít, mint Ő - az "hülyeséget" - állít?

@Fejes László (nyest.hu):

Én - mindenben kételkedem... egyetlen ami állandó bennem az a kétely...minden témában...gyűlölöm a pöffeszkedő magabiztosságot...

biztos lehetsz benne, hogy megtalálom a módját, hogy letörjem a szarvát...

Sosem lehetünk elég precízek, de törekedni kell rá... ha viszont ez sikerülne, akkor fölösleges lenne a kommentezés.

:)))

@Konstantin: www.sulinet.hu/oroksegtar/data/tudomany_..._az_erzsebet_hid.htm

www.googlehttps://www.google.hu/search?q...%C3%A1beles+h%C3%ADd

@Konstantin: „"kábelhidat" említett ez csak valamilyen félreértés, vagy szakmai hagyomány alapján tehette”

Hát ja, nevezhetjük "szakmai hagyománynak", ha valamit mondjuk így hívnak... :->

@Konstantin: A kábelre egyetlen etimológiát kaptál: latin > francia > vlszeg német > magyar. Az, hogy a legkorábbi ismert elődje a kábel szónak a 'kötél' jelentéső latin capulum, rajtad kívül senki nem vitatta.

@nadivereb: Hű a nevéhez (Konstantin = kitartó) :D

@bm:

Ha viszont ez igaz... akkor ez csak azt jelenti, hogy a nevét jelentő hangsor véletlenül egybe esik a "kábelhíd" - hangsorával... mint ahogyan a borsónak sincs köze, sem a borhoz, sem a sóhoz... de ezer effélét tudok...

:)

@Konstantin: Csodálkoztam volna? :)

@El Vaquero:

"...kábel és a vezeték sem szinonim"

Miután így jól megvitattuk, kimondhatjuk - egyetértve komentező társammal - hogy a vezeték és a kábel összekeverése, legalább akkora műveletlenség, mint ha valaki finnugrisztikust használ finnugrista helyett.

Ez a cikk pedig legalább annyi ostobaságot tartalmaz, mint a megbírálni kívánt könyv... kár érte...

@Konstantin: (a.k.a. @GéKi:) Mindenki azt gondolja, hogy a saját szakterületének zsargonját mindenkinek ismerni illene. Te villamosmérnökként nyilván egetverő műveletlenségnek érzed, ha valaki "összekeveri" a kábelt és a vezetéket. Elhiheted, én is megrezzenek, ha valaki felcseréli a "zöldterület" és "zöldfelület", "természetvédelem" és "környezetvédelem" vagy "aranyeső" és "aranyvessző" szavakat (viszont rég leszoktam róla, hogy emiatt bárkinek szóljak, hacsaknem szakmai anyagot bírálok épp). Más szakmák képviselői ugyanezt érzik a ravasz/elsütőbillentyű, sztetoszkóp/fonendoszkóp, albérlet/bérlemény stb. szópároknál.

A lényeg az lenne, hogy felfogd, hogy ezek megkülönböztetése csak a szakmai szóhasználatban fontos, a laikus beszélőktől képtelenség (és igazából eleve értelmetlen is) elvárni, hogy minden szakma privát nyelvi kattanását megjegyezzék.

@nadivereb:

Megjegyzem... én nem adtam meg a műveletlenség mértékét, csak egy összehasonlítási alapot...közöltem!

Lehet, hogy mindkettő csak egy icinyke - picinyke ... műveletlenségecske... az olvasottság hiányának egy szelete...morzsácskája...

Semmien ... egetverőségről ... nem volt szó...a "legalább akkora" ... kifejezést használtam...nem véletlenül...

:)

@Konstantin: Már megint (még mindig) nem arra reagálsz, amit írtam, hanem belecsimpaszkodsz egy szóba és azt próbálod addig hajlítgatni, amíg számodra úgy tűnik, hogy igazad lesz.

Nem, annak, aki ilyesmit sose tanult és ilyesmivel sose foglalkozott (pl. én), annak a kábel és a vezeték szakzsargontól eltérő használata egyáltalán nem műveletlenség. Pont ugyanúgy, ahogy a többi példám se műveletlenség a #79-ből.

@Konstantin: "Azért a kábel és a vezeték megkülönböztetése, az alapvető műveltséghez tartozik"

Hát ha ez így van, akkor nincs más választásom, mint vállalni a műveletlenségemet...

@aphelion:

Azért a kardodba.... ne dőljél bele.... ha szépen megkérhetlek!

Olvad el a ( 80 ) - at... szépen kényelmesen, és ráfogsz jönni, hogy miért ne tedd...

@Konstantin: kár volt említenem ezt a kábeles-vezetékes problematikát, feleslegesen túl nagy vitát generált. Tény, hogy a kettő nem szinonim az elektronikai szaknyelvben, de szerintem nem műveletlenség, ha a laikus keveri. Sőt, sok ember még azt is megengedi magának, hogy egyszerűen madzagnak hívja őket a hétköznapi nyelvben, és még ez sem műveletlenség, legfeljebb pongyolaság. Ugyanez áll a vezetékes és a vonalas telefonra, a hétköznapokban teljesen rendben van, de egy tankönyv ne terjesszen már hülyeségeket.

@nadivereb: „én is megrezzenek, ha valaki felcseréli a [...] "aranyeső" és "aranyvessző" szavakat”

Ó, az állat- és növényneveket végképp hagyjuk. Ezek sokkal hamarabb megvoltak a népnyelvben, aztán valamikor a biológusok kitalálták, hogy az egyiket használják, a következő generáció meg elhitte, hogy az a „helyes”, a nép meg hülye, ha nem úgy nevezi. A valóságban alig van olyan növénynév, ami egy teljes nyelvterületen ugyanaz lenne, és ugyanannak a növénynek is különböző nevei vannak egy nyelvterület különböző részein. A szlovák žito pl. nyugaton búzát, keleten rozst jelent: sk.wikipedia.org/wiki/%C5%BDito, hülyeség lenne azon vitatkozni, hogy melyik a helyes.

@Fejes László (nyest.hu): Én ezt pontosan tudom, és a hajam égnek áll, amikor Priszter Szaniszlóra hivatkozva bizonygatják nekem (vagy ami még rosszabb, szerencsétlen naiv laikusnak), hogy az anyósnyelvet (Sansevieria trifasciata) "helyesen" valójában tigrislevélnek KELL hívni, mert az áll egy lassan húszéves könyvben.

Az aranyeső-aranyvessző-aranycserje-aranyfa-aranyakác-aranyág kombókomplexet csak arra hoztam fel példának, amikor van egy szakzsargon, ami teljesen eltér a köznyelvi nevektől. És ez a szakzsargon ráadásul annyira bele lett verve a szakmabeliek fejébe (valószínűleg pont azért, mert teljesen más, mint amit az ember otthon hall), hogy a beidegződések még úgy is előjönnek, hogy az ember rég tudja, hogy a szakzsargon használatát nem szabad a szakmán kívül elvárni. Ld. még: ecetfa-bálványfa.

@Konstantin: Kardomba dőlni nem is állt szándékomban, de akkor megnyugodtam :)

Ha már szóba kerültek az állatnevek, nálunk van valami rendszertani különbség a "szúnyog" és a "moszkító" között, vagy az utóbbit csak átvették amerikai filmekből, mert jól hangzik. Mert egyébként a szó spanyol eredetű (mosquito) és simán csak 'szúnyog'-ot jelent (ill. tkp. 'legyecske', de ez már nyelvtörténeti kérdés).

@Sultanus Constantinus: Hallottam már olyat, hogy a "moszkító" a különböző betegségeket (malária, zika, Nyugat-nílusi láz stb.) terjesztő (szub)trópusi fajokra használatos, míg a szúnyog minden szúnyogfélére. Mindenesetre rendszertanilag biztos nincs köztük különbség.

@nadivereb: Köszi! Akkor jól sejtettem, hogy ez csak ilyen "konyhanyelvi" megkülönböztetés.

Nagyon offtopic kommentelésért moderálva. 

Offtopic komment. Moderálva.

Nakéremszépen...ha egy szó eredetét valaki vehemensen letagadja és a magyarázatként egy akármilyen netes forrást tart vagy nevez valódinak az szerint ugyanolyan valótlanság mint az amit tagad.

Az igaz, hogy az ilyen halló vagy más a feltalált tárgy után alkotott szavak nem ősszavak viszont ezek egyetlen nyelvben sem azok, így az eredet bárhonnan jön az ha értelmes az adott nyelvben akkor inkább nevezhetjük sajátunknak mint átvettnek.

A helló nem tudom mit jelent angolul, de a magyarosított halló már értelmileg is sokkal közelebb áll a kifejezni-valóhoz mint más nyelvekben.

A netről lekérdezhető Puskás Tivadarról a cikk- témával kapcsolatban (ha nem is "közvetlen a bizonyíték"), amiből kiderül, hogy tekintélye volt a telefon témában, tehát a "nagydíjas marhaság" nem is annyira nagy díjas és marhaság:

"1878.Londonból átköltözik Párizsba. Edinson képviseletét vállalja a kontinensen. Foglalkozik minden Edison-szabadalommal, az eddigieken kívül a villanyvilágítás népszerûsítésével is. Emellett önálló vállalkozásként szabadalom-értékesítõ ügynökséget nyit. Párizsba költözésének fõ oka és célja az, hogy az európai fõvárosok közül elsõként itt épüljön telefonközpont.

1879.Megnyílik a párizsi telefonközpont, melynek létrehozásában Puskás Tivadarnak meghatározó szerepe volt.

1879. október 29.Kinevezik az Edison Társaság igazgatósági tagjává. Még ez év nyarán rövid idõre hazajön, hogy elõkészítse a pesti telefonközpont és telefonhálózat létrehozását."

Ezek a tények!

-Persze más kérdés, hogy már a telefon megjelenése előtt is létezett olyan pl. francia üdvözlési mód, hogy "áló" (kimondva), "h" nélkül és egy "l"-el "üdvözletem!" jelentéssel (az sem kizárt, hogy sokkal korábban mint a telefonos "halló" került be a francia nyelvbe a magyarból, mert ugye nem csak nagy lélekszámú népek nyelvéből eredhet egy kifejezés )..

-Ismerve a telefon műszaki nehézségekkel teli történetét (ahogy azt egy előbbi hozzászólásomban már leírtam), továbbra is hajlok a "halló!" magyar nyelvből való eredeztetésre..

@mederi:

Mi akik nem vagyunk nyelvészek, fogadjuk el, hogy a nyelvészet is egy tudomány, és a nyelvekben történő hangváltozásoknak vannak igazolható szabályai. Ezen igazolható hangváltozások alapján - némi fantáziával, lehet valószínűsíteni bizonyos szavak bizonyos nyelvekből való eredetét. Ez az összehasonlító nyelvtudomány. Nem az a kérdés hogy ők tévedhetnek - e? Az a baj, amikor azt állítják magukról, hogy "az egyetlen igazság, az-az, amit ők állítanak" és aki mást állít az "hüle"...!...lásd cikk...!

Miközben pontosan tisztában vannak azzal, hogy a tudományuk nem "egzakt" - tehát vitatható...

Nem vitatható, hogy valaki felemel a földről egy 500kg súlyú tárgyat, vagy nem...vitatható azonban egy vers...

@mederi:

Persze ez mindenhol így van. Minél egyértelműbben lehet mérni az eredményességet, annál kevesebb a konfliktus, minél kevésbé mérhető az eredményesség... annál több, és annál hangosabb...

@Konstantin:

Talán a reál tudományok jó helyzetben vannak..? Ha nem tudják bizonyítani kérdéses tételeiket, várnak újabb generációkra, hátha valakiknek sikerül.. :)

@Konstantin: @mederi: Sok minden vitatható, ezt ők is elismerik, a probléma ott van, hogy az áltudósok éppen olyan dolgokat vonnak kétségbe, amelyek egyértelmű bizonyítékokkal vannak alátámasztva.

Tény, hogy a tudomány nagyságrendekkel népszerűtlenebb, mint az áltudomány, talán mert a valóság nem annyira érdekes az embereknek, mint a fantáziálás.

@menasagh: igen ám, de az etimológia nem arról szól, hogy mit tekintünk sajátunknak, hanem hogy az adott szó honnan jött. Másrészt a halló neked azért tűnik értelemkifejezőbbnek, mert magyar az anyanyelved, és belelátod a hall igét is. Közben meg csak egy magyarosított hullo/hollo/hello. Szerintem az is bizonyítja, hogy nincs köze a hall-áshoz, hogy létezik nem csak halló, hanem háló (rövid á-s) formában is.

@Sultanus Constantinus: való igaz. A valóság és a tények általában kiábrándítók, míg az áltudomány meg a konteós elméletek sokkal fantasztikusabbak, fantáziadúsabbak, emiatt sokan szeretnek az utóbbiakban hinni. Egyébként önmagában az áltudománnyal, konteóval sincs baj, mondjuk egy irodalmi műben, vagy kitalált történetben, ha csak szórakoztatási célokat szolgál, és nem akarja magát komolyan venni, viszont tényként kezelni őket nagyon gáz.

@El Vaquero: Engem néha nagyon elkeserít, hogy lassan mindenki, aki engem körülvesz -- beleértve sajnos családtagokat is, akik nem voltak korábban ilyenek --, az áltudományban hisznek jobban, ráadásul próbálnak engem is "megtéríteni", és én vagyok a "rossz" és a kötözködő, mert hülyeségnek tartom pl. a homeopátiát és kézrátétes "gyógyítást".

@Konstantin: >> Nem vitatható, hogy valaki felemel a földről egy 500kg súlyú tárgyat <<

Hát ha valami "vitatható", akkor ez az ...