-
Törzsmókus: (amúgy érdekes téma lehetne ezeknek a kifejezéseknek a csoportképző ereje)2012. 05. 25, 14:37 A határon túlról külhonba
-
Törzsmókus: @Pesta: ez a gúnyhatár meg kuruc szleng. nem tudom, feltűnik-e, de kívülállók számára furc...2012. 05. 25, 14:35 A határon túlról külhonba
-
Sigmoid: Ha nekem kisgyerekként nem állt össze a kép, akkor laza asszociációs láncként kezeltem. Pl...2012. 05. 25, 13:22 Béka nől a hasadban
-
Sigmoid: @gull 1: Szerintem nem kell autistának lenni ahhoz hogy ezt halandzsaként értelmezze az em...2012. 05. 25, 13:03 Béka nől a hasadban
-
Földönkívüli: @kalman: Köszönöm.2012. 05. 25, 12:46 Bugrisok és buzik
– Vannak-e káros nyelvi változások?
Küldje el kérdéseit a szerkesztoseg [kukac] nyest [pont] hu címre!
mi a különbség? Helyesírás, hatalom, pornó
Az ügyfélkiszolgálásban - beleértve a nagyvállalatok telefonos ügyfélszolgálati központjait (call centereit) is - komoly munkahelyteremtő potenciál van, jelenleg Magyarországon több mint 150.000 embert - egyharmaduk call centeres - foglalkoztatnak ebben a szektorban, és ez 10 százalékkal nőhet a következő évben - mondta Tóth Éva Mária, a Humán Erőforrás Alapítvány elnöke csütörtökön.
A sajtóbeszélgetésen ismertette, hogy 28 ezren dolgoznak nemzetközi szolgáltató központokban, tavaly több mint ezerrel nőtt az itt foglalkoztatottak létszáma.
Tóth Mária Éva hangsúlyozta, hogy az iparágban foglalkoztatottak száma a válság ellenére is nőtt Magyarországon, főként a bankok, kintlévőség-kezelő cégek, illetve a közműszektor bővítette ügyfélszolgálati kapacitásait.
A fizetésekről elmondta: azok nyelvtudástól függően szóródnak, Budapesten és környékén, valamint a nagyvárosokban a magyar nyelvű szolgáltatásnál 10-20 százalékkal haladja meg a minimálbért a fizetés, az idegen nyelven végzett munkánál pedig 280-300.000 forint bruttó alapbér.
Lakatos Zsolt, a Teleperformance – az egyik nemzetközi call-center szolgáltató – magyarországi vezérigazgatója szerint a kormánynak is segíteni kellene az iparág versenyképességének növelésében. Itt az adópolitika, a munkát terhelő adók, valamint a képzés játszik kulcsszerepet, a vállalati programok pedig abban tudnak segíteni, hogy a munkavállalók is vonzónak találják a szakmát – mondta.
Kiemelte: Magyarországnak versenyelőnye van a közép-kelet-európai régióban képzettség tekintetében, amit ki is tud használni, mivel a nagyobb cégek inkább az esetleg drágább, de megfelelően szakképzett munkaerőt biztosító országokba szervezik ki ügyfélkapcsolati központjaikat.
Európában, a Közel-Keleten és Afrikában összesen körülbelül 300.000 a cégektől kiszervezett ügyfélszolgálatos munkahely van jelenleg, és a következő években ez 10 százalékkal nőhet – mondta Lakatos Zsolt.
A vezérigazgató szerint Magyarországnak abban van lehetősége a versenyben, hogy az európai nyelveket egyszerre ragadja meg, vagyis európai soknyelvű ügyfélkapcsolati központok jöjjenek létre.
A Humán Erőforrás Alapítvány az utóbbi években az ügyfélkapcsolati szakképzési rendszer kidolgozásán, valamint azon munkálkodott, hogy hogyan lehet bevonni a megváltozott munkaképességűeket az üzleti szolgáltató szektor munkavállalói közé – mondta Tóth Éva Mária.
Az Országos Képzési Jegyzékben már négy, ügyfélszolgálathoz kapcsolódó szakma szerepel, 2003 óta ezeken a területeken már több mint ezren végeztek. Ezen kívül tavaly akkreditálták a posztgraduális másoddiplomás képzést ügyfélkapcsolati szakközgazdász és szakértő területen, a felnőttképzésben pedig 2007 óta 300-an végeztek call center vezetői és felügyelői szakirányon. Hozzáfűzte: sokszor nincs elég jelentkező a képzésre, mert sok előítélet van a szakmával szemben, pedig a válság ellenére is szinten maradt a kínált állások száma.

