-
kalman: @szigetva: "„bogumilek”: ez bizony egy átlátszatlan [i]." :D Most látom, én is hol így írt...2012. 05. 25, 12:05 Bugrisok és buzik
-
Roland2: "Vagyis könnyen lehet, hogy a korjatmaszi magyarok csak kitalálták, hogy ők magyarok." Mi ...2012. 05. 25, 12:04 Magyarok Baskíriában?
-
kalman: @Földönkívüli: "És vajon a bolgár (~bulgár) szónak van valami köze a latin vulgus, vulgári...2012. 05. 25, 12:03 Bugrisok és buzik
-
Krizsa: Dehogynem finn! A finn paa = fej, a héber pe = száj, píja = szájacska, szopóka, a dravida ...2012. 05. 25, 11:42 Fej fej mellett
-
Krizsa: Az ősnyelv még nem kényeskedett, hanem az igazat mondta: XKS váz: a héber akus = görbe, ik...2012. 05. 25, 09:30 Paraszti szó
– Vannak-e káros nyelvi változások?
Küldje el kérdéseit a szerkesztoseg [kukac] nyest [pont] hu címre!
mi a különbség? Helyesírás, hatalom, pornó
A zaklató levelek íróinak nehezebb dolguk lehet mostanság - a hozzáértő ugyanis akár a levél nyelvezetéből is megállapíthatja, nő vagy férfi a szerző. A BBC beszámolója szerint éppen egy gyűlölködő hölgy után kutat nagy erőkkel a nyomozóhatóság Angliában.
Ha a gyűlöletbeszéd kérdése felmerül, a legtöbbször – emancipáció ide vagy oda – férfiak az érintettek. Nem mintha ne lenne realitása a szitkozódó nő figurájának, de a tapasztalatok és a bűnügyi jegyzőkönyvek szerint a szexuális vagy faji alapon történő zaklatás mögött az esetek nagy százalékában férfi elkövetők állnak.
Nem csoda hát, ha kissé megrökönyödve vette tudomásul a brit közvélemény: a szigetországban hónapok óta zajló zaklatási ügy, amely során számtalan uszító levél ért célba országszerte, valószínűleg női kéz munkájának az eredménye.
Hogy honnan a bizonyosság? Nos, bár a levelek egy részén talált azonos női DNS is hozzátett az eredményhez, ennél bonyolultabb módszert is bevetettek a nyomozás során a szakértők. Méghozzá a levelek nyelvezetének elemzését. A törvényszéki nyelvészet különféle módszereinek segítségével, ha néha nem is állapítható meg egyértelműen, hogy férfi vagy nő fogalmazta a levelek szövegét, mindenképp feltételezhető a megoldás – akár egész határozottan is.
A BBC beszámolójából kiderül, számos módja van annak, hogy a levélíró nemére következtessenek a megszövegezésből. Ilyen például a személyes névmások használata, magyarázza Dr. Tim Grant, a birminghami egyetem szakértője. „A nők például hajlamosak kevesebb első személyű személyes névmást használni, mint a férfiak” – mondja a szakember.
Szintén támpontként szolgálhat, hogy a női szövegírók általában több melléknévvel tűzdelik meg a mondataikat. A szóban forgó ügy kapcsán is ez vezette nyomra a hozzáértőket – a levelek ugyanis tele voltak a nőkre kifejezetten jellemző kifejező, leíró melléknevekkel. „Ezek persze statisztikai adatok” – mondja Dr. Grant. „De összhangban vannak egymással, ezért mertük már nyilvánosságra is hozni az eredményeket” – teszi hozzá.
A nyomozás még folyamatban van, a tettest még nem ismerik. Ha elkapják, aligha fog köszönőlevelet írni a törvényszéki nyelvészeknek.

