A magyarság Európában elfoglalt helyét, történelmünk fontos eseményeinek hazai és külföldön megjelent krónikáit, Magyarország és Erdély régi térképeit mutatja be az a kétszáz muzeális kötet, amely a szegedi Somogyi-könyvtárban szerdán nyílt tárlaton látható.

A Helyünk a világban című tárlat célja, hogy a könyvtár régi és ritka köteteinek segítségével ábrázolja, mit kapott Magyarország a világtól, és mit adtunk mi a körülöttünk élőknek – mondta Szőkefalvi-Nagy Erzsébet, a kiállítás rendezője a megnyitó előtt. A tárlatot a Pécs2010 Európa Kulturális Fővárosa (EKF) program egyik szegedi rendezvényeként szervezték meg.

A nyitó rész három nagy könyvtáralapító, a Pécsi Püspöki Könyvtárat a köz hasznára 1774-ben nyilvánossá tett Klimo György, a marosvásárhelyi Könyves Házat 1799-ben létrehozó széki Teleki Sámuel és a könyvtárát 1881-ben Szegednek ajándékozó esztergomi kanonok Somogyi Károly előtt tiszteleg.

A kiállítás gerincét az évszázadok során Magyarországot bejáró külföldi utazók, tudósok írásai alapján készült kötetek adják. E könyvek közül a legrégebbiek a Mátyás király udvarához kötődő humanista tudósok, Petro Ransano és Antonio Bonfini magyarok történetéről készült művei.

A kiállítás egyik legérdekesebb sorsú – e művek folytatásának is tekinthető – kötete Istvánffy Miklós 1622-ben Kölnben nyomtatott magyarok históriájáról írt könyve. A mű a könyvtár tulajdonában lévő példányának díszcímlapján latin kézírásos szöveg olvasható, amely szerint a kötet Sebastian Tengnagel jogászdoktor könyvtárából származik, aki e szerzőt széljegyzetekkel ellátta. A kötetben azonban több kézírásos bejegyzés nem található.

Szőkefalvi-Nagy Erzsébet elmondta: Istvánffy Miklós a XVI-XVII. század fordulóján kezdett el dolgozni Magyarország Mátyás király utáni történelmének megírásán, ám a mű megjelenése előtt elhunyt, és kéziratát Pázmány Péterre bízta, az esztergomi érsek pedig Sebastian Tengnagelnek küldte el azt lektorálásra. A tárlaton látható példány feltehetően egykor a németalföldi származású tudósé lehetett. A könyvet 1884-ben a tudós szegedi főrabbi, Löw Immanuel adományozta az akkor még csak néhány éve alapított könyvtárnak.

A tárlaton a könyvek mellett számos különleges kis nyomtatvány is szerepel. Külön részleg foglalkozik például a Szegedet romba döntő 1879-es árvizet követő nemzetközi összefogással megvalósuló újjáépítéssel. Látható a párizsi operaház több műsorlapja is, amelyeken a Tisza-parti város javára rendezett jótékonysági előadásokra invitálják a közönséget.

A kiállítás október 22-ig látható.