nyest.hu
Kövessen, kérem!
Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Spektrumon innen és túl
Mit vegyünk egy autistának karácsonyra?

A fenti kérdés természetesen teljesen értelmetlen, hiszen nincsenek AZ autisták. Mindegyikük más, így a nekik szánt ajándékra vonatkozóan sincsenek általános szabályok. Ennek ellenére sorozatunk karácsonyi különkiadása hasznos lehet mindazok számára, akik szeretnék tudni, milyen kihívásokkal kell számolniuk autista embertársainknak és hozzátartozóiknak az ünnepek idején.

Kamrás Orsolya | 2016. december 23.
|  

A spektrumon lévők családjainál az évek során már jó eséllyel kialakult, vagy kialakulóban van egy olyan rutin, ami lehetővé teszi, hogy a karácsonyi ünnepkör mindenki számára a lehető legörömtelibb de legalábbis legkevésbé megterhelő legyen. Cikkünk ezúttal is elsősorban laikusoknak szól, és elsődleges célunk továbbra is a közvetítés az autizmus és a neorotipikus többség kultúrája között. Szemléletformáló sorozatunk korábbi részeinek linkjét megtalálja a cikk végén.

Ajándékozás

Ha egy jól kommunikáló autistának szeretnénk karácsonyi ajándékot venni, meglehetősen könnyű dolgunk van, elég megkérdezni, hogy mit szeretne. Biztosak lehetünk benne, hogy ha a kért dolgot találja a fa alatt, tökéletesen meg lesz elégedve. Az autizmussal élők között gyakori a gyűjtőszenvedély, a ragaszkodás bizonyos tárgyakhoz – ez nagyban megkönnyítheti az ajándékozást.

Mit vegyünk egy autistának karácsonyra?
Forrás: Fortepan

Mivel az autisták többsége kifejezetten szorong a bizonytalanságtól és a bejósolhatatlan helyzetektől, ne próbáljunk meglepetésekkel örömet szerezni. A meglepetés (még egy örömteli meglepetés is) ritkán jelent örömforrást egy autizmussal élő számára. Természetesen itt sincs általános szabály, ha az autista személy mégis azt mondja, hogy meglepetést szeretne, tartsuk ezt tiszteletben, ne akarjuk felülírni azon tudásunkra hivatkozva, hogy az autisták általában nem szeretik a meglepetéseket.

Ha egy súlyosabban érintett és/vagy nem beszélő autistának szeretnénk ajándékot adni, mindenképp érdemes konzultálni a közvetlen környezetében élőkkel arról, hogy mire van szüksége. Ha valóban örömöt szeretnénk okozni, nem csak letudni a kötelezőnek gondolt ajándékozást, érdemes elfelejteni a szimbolikus ajándékokat, és inkább a hasznosságot tartani szem előtt. Egy autista, különösen egy súlyosan érintett személy ellátása nagy anyagi áldozatot igényel, ezért bármi olyasmi lehet ideális karácsonyi ajándék, ami enyhíteni tud a család terhein. Számos olyan eszköz hozzáférhető, amivel jobbá tehető az adott személy élete, és amelyek többnyire nem kevés pénzbe kerülnek: vizuális segédletek, különböző védőfelszerelések, digitális eszközök, különböző terápiák stb., de van, ahol egy bérlet vagy egy benzinutalvány a legnagyobb segítség.

Mit vegyünk egy autistának karácsonyra?
Forrás: Wikimedia Commons

Érdemes elengednünk azt a konvenciót (is), hogy egy ajándéknak feltétlenül különlegesnek vagy drágának kell lennie. Ha valaki a kupakokat gyűjti, akkor nem fogja értékelni a tabletet. Ha kedvenc időtöltése a reklámújságok képeinek kivágása vagy elmélyülni egy adott üzlet katalógusának tanulmányozásában, nem érdemes legóval vagy regényekkel próbálkoznunk. Itt is érvényes az a szabály, hogy amennyire csak lehet, tartsuk tiszteletben a másik ember igényeit – mindez persze nemcsak az autizmussal kapcsolatban igaz, de egy autizmussal élő ember esetében jóval súlyosabbak, illetve látványosabbak lehetnek a következményei annak, ha nem így teszünk.

Az autizmus spektrumzavar egyik legjellemzőbb sajátossága, hogy az érintett személy komoly nehézségekkel küzd a szociális kommunikáció területén. Egy csomó olyan dolog, ami számunkra természetes, egy autista számára érthetetlen és nehezen megvalósítható. Különösen igaz ez az olyan szociális szabályokra, mint például az, hogy egy ajándéknak illik látványosan örülni, és kötelező megköszönni. Egy autista személynél nem érdemes látványos reakcióra számítani, az sem biztos, hogy egyértelműen el fogjuk tudni dönteni, örült-e az ajándéknak vagy sem.

Mit vegyünk egy autistának karácsonyra?
Forrás: Wikimedia Commons

Ünneplés

A karácsonynak számos olyan hozadéka van, ami a neurotipikusok számára örömforrás, de a spektrumon lévőknek zavaró vagy egyenesen gyötrelmes lehet. Csak néhány példa:

-          behoznak egy fát a szobába

-          megjelenik egy csomó olyan tárgy, ami eddig nem volt ott

-          furcsa szagok

-          furcsa ételek

-          kibillen a megszokott napirend

-          idegen vagy ritkán látott emberek a házban

-          érezhető feszültség, nyüzsgés

Csak ismételni tudjuk magunkat: ha igazán boldog karácsonyt szeretnénk, próbáljunk lazítani a konvenciókon és beidegződéseken, és igyekezzünk minél inkább szem előtt tartani az autista személy igényeit.

Természetesen ez megint csak nem azt jelenti, hogy mindent ennek kell alárendelni, a cél a mindenki számára élhető kompromisszum, de amit el lehet engedni, azt engedjük el. Ha valaki csak pépes ételt szokott enni, ne erőltessük, hogy egyen a halból. Ha csak egy adott ruhában érzi komfortosan magát, ne várjuk el, hogy kiöltözzön. Ha csak ott hajlandó ülni, ahol negyven éve mindig nagypapa ül, gondoljuk át, mi a fontosabb, a családi hagyomány vagy egy sérült embertársunk komfortérzete.

Végezetül ne feledkezzünk el azokról sem, akik maguk ugyan nem érintettek, de mindennapjaikra rányomja a bélyegét az, hogy egy autista személy környezetében élnek, illetve róla gondoskodnak. Talán nem is a tárgyiasult ajándékokkal okozhatjuk számukra a legnagyobb örömet, hanem azzal, ha megkönnyítjük az ünnepeket. Akár azzal, hogy segítünk a bevásárlásban, főzésben, akár azzal, hogy átvállaljuk (amennyiben ez lehetséges) pár órára az autista személy felügyeletét, esetleg elvisszük egy olyan helyre, amit szeret.

Mit vegyünk egy autistának karácsonyra?

Különösen fontos odafigyelni ilyenkor az autista gyerekek testvéreire. A hétköznapokban nekik többnyire kevesebb figyelem jut, ezért fontos, hogy legalább ünnepek idején kapjanak némi időt, amikor csak ők vannak a középpontban. Remek ajándék lehet egy-egy számukra szervezett program vagy a szülők tehermentesítése, hogy elmehessenek együtt valahová.

Nincs tehát általános szabály arra, hogy mi kell egy autistának. Ha valamit jól csinálunk, azt viszont biztosan tudni fogjuk onnan, hogy egy kicsit mindenkinek jobb.

Mit vegyünk egy autistának karácsonyra?
Forrás: Wikimedia Commons

Sorozatunk következő részében sorra veszünk néhányat az autisztikus kognitív stílus által okozott leggyakoribb viselkedési jelenségekből, vagyis mielőtt nekimennénk a jéghegynek, megnézzük, mi rejtőzik a vízfelszín alatt.

A szerző autista gyermeket nevelő szülő, tanár.

A sorozat korábbi részei:

Mi az autizmus, és mi nem?

Egy kicsit mindenki autista?

Az autizmus kultúrája

Időtlen idők

Kottából játszani az életet

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
1 Sultanus Constantinus 2016. december 23. 11:56

"Az autizmussal élők között gyakori a gyűjtőszenvedély, a ragaszkodás bizonyos tárgyakhoz – ez nagyban megkönnyítheti az ajándékozást."

-- És milyen könyveket szeretsz?

-- A pirosat!

:)

2 jan 2016. december 23. 18:52

Ismét csak nagyon köszönöm ezt a jól megírt, intelligens, jól olvasható, érdekes, fontos, empátiával teli cikket, akár csak a sorozat többi darabját!

3 hhgygy 2016. december 24. 17:14

@jan: kivéve a bejósolhatatlan szót.

4 Untermensch4 2016. december 24. 20:21

@hhgygy: "bejósolhatatlan" , ez nem az eseményre magára úgy egészében vonatkozik (az a "megjósolhatatlan") hanem az esemény lefolyásának a menetére. (Ezért is nem azonos a "megjósolhatatlan kimenetelű"-vel, a "bejósolhatatlanság" a "ki-" előtti "menetel", az esemény menetelése...

5 jan 2016. december 25. 23:28

@hhgygy: valtozik a nyelv, ennyi:) ez lehet, hogy zavaro, de a nyelv mar csak ilyen;)

6 Irgun Baklav 2016. december 26. 00:53

@Untermensch4: Hát, megmondom őszintén, engem ez nem győzött meg arról, hogy a „megjósolhatatlan helyzet” az adott szöveghelyen ne lett volna megfelelő. Elvileg persze a bejósolhatatlan is lehetne az, de én ezt a szót ezzel az igekötővel most látom először.

@jan: Stílszerűbb lett volna, ha azt írod, hogy a nyelv immár nem csak lassanként változik vagy évszázados távlatokban nézve szinte teljesen megváltozik, hanem újabban időnként be is változik. Eleink ezt még satnyulásnak hívták volna, de a deskriptivizmus felkent papjai szerint ez maga a várt progresszió…

7 szigetva 2016. december 26. 09:53

@Irgun Baklav: „a deskriptivizmus felkent papjai szerint ez maga a várt progresszió…” Nem értem ezt a gúnyolódást. Miért lenne „várt” és miért „progresszió”? És miért kell „felkent papnak” nevezni azt, aki a nyelvtudomány szemüvegével nézi a nyelvet?

8 Untermensch4 2016. december 26. 09:58

@Irgun Baklav: Szóban sokkal meggyőzőbb vagyok... :)

A "megjósolhatatlan helyzet" teljesen váratlan és szokatlan. A "bejósolhatatlan" nem teljesen váratlan (de szokatlan), egy közelgő ajándékozós ünnep az előzményekből sejthető. Ha előre szólnak autista főszereplőnknek hogy lesz e a felhajtás akkor felismerheti amikor "most van" és lehet hogy saját módján összeomlás nélkül lereagálja, az hogy lesz az esemény, megjósolható. "Bele" jósolni ebbe hogy hogyan fog viselkedni az autista, nem lehet.

Legalábbis amikor nagy ritkán hallottam ezzel az igekötővel, ilyen jelentésárnyalati eltérésnek éreztem a "meg-"-hez képest. És azzal hogy a cirkalmas körülírást (ami láthatóan nem megy nekem sem pedig itt bent a fejemben tudom hogy mit is akarok mondani...) meg lehet spórolni igekötő-választással, az sztem progresszív.

De teljesen igazad van abban hogy az adott szöveghelyen a "megjósolhatatlan helyzet" is jól nézett volna ki, csak sztem nem ugyanazt jelentené.

9 Irgun Baklav 2016. december 26. 11:08

@szigetva: Az még érthető lenne, hogy az ún. „pozitív” társadalomtudomány (és a leíró nyelvtudomány) a jelenségek (köztük a nyelvi jelenségek) megismerésére, leírására, az összefüggések feltárására fókuszál.

De azt már a „politikai korrektséghez” hasonlóan egyfajta liberális vadhajtásnak érzem, hogy a „deskriptivista dogma” képviselői („felkent papjai”) egyben gyorsan le is dorongolják azt, aki valamilyen szokatlan és általa negatívan értékelt nyelvi jelenség ellen emelné fel a szavát.

Ráadásul a „tudomány képviselői” az új jelenségekhez sokszor csak „saját bevallásuk szerint” viszonyulnak valóban semlegesen, érzelemmentesen – míg a gyakorlatban a jelenségek elemzésébe 1-1 jól megválasztott jelzővel szinte észrevétlenül (szubliminális üzenetekkel) „becsempészik” saját pozitív értékítéletüket is.

Pl. „A mai magyar nyelvben a neologizmusok egyik meglehetősen GAZDAG és VÁLTOZATOS anyagot szolgáltató csoportja az igekötős igék létrehozásával és használatával függ össze: az igekötős neologizmusok sokasága napjaink KREATÍV nyelvhasználatának egyik jellemző mutatója.” (Ladányi Mária: Rendszer – norma – nyelvhasználat: Igekötős neologizmusok „helyi értéke”. In: Büky László (szerk.): Nyelvleírás és nyelvművelés, nyelvhasználat, stilisztika. (A mai magyar nyelv leírásának újabb módszerei VI.) Szeged, 97–118)

10 GBR 2016. december 26. 12:02

@Untermensch4: @Irgun Baklav: Szerintem reszben mindkettotoknek igaza van.

A ket forma kozott, mar azok szamara, akik hasznaljak a bejosolhatatlant is, a kulonbseg pontosan az, amit Untermensch4 irt: a megjosolhatatlansag az esemeny bekovetkezesere, a bejosolhatatlansag az esemeny lefolyasara utal.

(Itt szerintem kontaminaciorol van szo, a 'beláthatatlan' es a 'megjósolhatatlan' vegyult.)

Tehat azok szamara, akik hasznaljak mindket szot, a ketto kozott jelenteskulonbseg van, igy igaza van Untermensch4-nek, ok indokoltnak erezhetik a 'bejosolhatatlan'-t

Mas beszelok nyelvvaltozataban ugyanakkor a 'megjosolhatatlan'-ban mindket konnotacio megvan, a lefolyase is, igy az viszont nem igaz, hogy a megjosolhatatlan ebben a helyzetben helytelen, vagy akar csak nem eleg pontos lenne.

Abban igaza van Irgun Baklavnak, hogy a 'bejosolhatatlan' lehet helytelen. Persze nem maga a szo, hiszen az letezik, hasznaloi (pl. pszichologusok, orvosok) kovetkezetesen hasznaljak, erthetosegevel sincs problema. A hasznalata az, ami lehet helytelen, de nem nyelvi, logikai, stb ertelemben, hanem stilarisan, szerintem formalisabb regiszterben nem adekvat. (ilyen ertelemben viszont barmely szo lehet hibas, ha nem kompatibilis a regiszterrel, helyzettel, stb) Annyi legalabbis bizonyos, hogy a szo nem semleges. Ha a cikkben a megjosolhatatlan szo szerepelt volna, akkor olvasas kozben nem tunne fel senkinek, mindenki anelkul ertelmezné a cikkket, hogy utana emlekezne, hogy szerepelt benne ez a szo. A bejosolhatatlan esteben viszont, bar erteni mindenki erti, sokaknak feltunik.

Nagyon hasonlo a 'meglő' es a 'lelő' esete. Egyes beszelok nyelvvaltozataban a ketto kozott kulonbseg van, masokeban viszont csak a 'lelő' van meg mindket jelentesben. A kulonbseg csak az, hogy a lelő eseteben az a nyelvvaltozat a magasabb presztizsu, amelyik megkulonbozteti a ket jelentest, a megjosolhatatlan eseteben viszont az, amelyik nem.

(Engem egyebkent nem zavart a cikkben a bejosolhatatlan szo, de en nem hasznalom)

11 szigetva 2016. december 26. 12:08

@Irgun Baklav: A kiemelt jelzőket cáfolni kellene, nem? Az igaz, hogy egy nyelvművelő nem GAZDAGot, hanem mondjuk TÚLBURJÁNZÓt írna — ami szerintem jóvl jelöltebb, csak épp a másik irányba. A VÁLTOZATOS és a KREATÍV viszont nekem ténynek tetszenek: kétségtelen, hogy aki a „megjósol” és a „bejósol” igét is használja, az változatosabban és kreatívabban beszél, mint aki nem. Aki minden „megjósol” helyén „bejósol”-t használ, az meg pont annyira változatos és kreatív, mint aki csak az előbbi használja.

12 Irgun Baklav 2016. december 26. 17:21

@szigetva: „A kiemelt jelzőket cáfolni kellene, nem?”

Az értékítélettel terhelt állításokat általában éppen azért nem tekintik tudományosnak, mert az egyéni ízléstől, az egyén által vallott értékektől függ az, hogy mennyire tudjuk elfogadni őket, mennyire tudunk egyetérteni velük.

Az önmagában lehet egy tudományosan vizsgálható állítás (alátámasztható hipotézis), hogy a be-/ki- igekötők a mai magyarban (a tényleges nyelvhasználatban) is „produktívak”, a nyelvhasználók a „segítségükkel” egyre újabb kifejezéseket (pl. bejósol) alkothatnak.

Az viszont, ahogy részben te is utalsz rá, már megítélés kérdése, hogy ezekkel (és más átvett vagy alkotott szavakkal) a nyelv vajon gazdagodik, színesedik; vagy (Bajza Józseftől vett parafrázissal) ezek a szóalkotások „a nyelvet összezagyválj[ák] és keveri[k], idegenszerűvel és rokontalannal vegyíti[k]”.

13 Irgun Baklav 2016. december 26. 17:29

@Untermensch4: Azt hiszem, @GBR: gondolataihoz sokat már nem tudok hozzátenni, nekem a megjósolhatatlan hordozhatja azt a konnotációt is, amit te a bejósolhatatlanhoz társítottál. Azt hiszem, én magam ezt a szót továbbra sem fogom használni (és szerintem a kontextus alapján is eldönthető, hogy mikor mi a „megjósolhatatlan”, de tudok azzal együtt élni, hogy mások erről másképp vélekednek. :-)

14 szigetva 2016. december 26. 18:23

@Irgun Baklav: Akkor te hogyan fogalmaznád meg semlegesen azt a tényt, hogy aki a „megjósol” és a „bejósol” igét egyaránt használja, az több kifejezést használ, mint az, aki csak az egyiket?

15 Irgun Baklav 2016. december 26. 18:40

@szigetva: Pont úgy, ahogy írod is.

A „több” önmagában semleges, míg a „gazdag” pozitív, a „túlburjánzó” negatív értékítéletet tükröz. Ami Ladányi Máriánál kreatív és változatos, az a nyelvművelőknél (Bajzánál) kevert és zagyva stb.

Ezeket az ítéleteket nem tudod adatokkal, empirikus bizonyítékokkal alátámasztani vagy cáfolni, önmagában egy jelenség elterjedését, elterjedtségét, az igekötő produktív voltát viszont igen.

16 szigetva 2016. december 26. 19:03

@Irgun Baklav: „Ezeket az ítéleteket nem tudod adatokkal, empirikus bizonyítékokkal alátámasztani” Szándékom szerint folyamatosan ezt teszem: annak, aki a „megjósol-1”-et [megjósol]-nak, a „megjósol-2”-t pedig [bejósol]-nak mondja, gazdagabb a szókincse. (Ugye már maga a „szókincs” szó is pozitívan elfogult ☺) A „kevert” és „zagyva” ezzel szemben szubjektív, hiszen ezt az látja így, akinek az archaikusabb nyelvváltozatában nincs meg a „bejósol” alak. (Ugyan a kérdés szempontjából érdektelen, én is ilyen archaikusabb nyelvváltozatot használok.)

17 El Vaquero 2016. december 26. 19:47

@szigetva: hát, én úgy tartom magamról, hogy modern nyelvváltozatot beszélek, mégis, bejósoltat nem csak hogy nem mondanék, de még nem is hallottam senkitől. Csak a jósol, megjósol alakokat. Jó hogy nem már kijósol, meg összejósol, akkor lennénk igazán kreatívak.

18 szigetva 2016. december 26. 19:59

@El Vaquero: Most azzal próbálod a láthatóan létező „bejósol” alakot diszkreditálni, hogy nyilvánvalóan nem létező más alakokat sorolsz: a.te.ervelesi.hibad.hu/szalmabab

19 nadivereb 2016. december 26. 20:17

@El Vaquero: a posztban egy anyanyelvi beszélő használja a "bejósol" szót, ráadásul írásban, ráadásul egy nyilvánvalóan átnézett, választékos nyelvhasználatú cikkben. Én se használtam még szerintem soha ezt a szót, mégse jutna eszembe kétségbe vonni a létezését.

20 El Vaquero 2016. december 27. 02:04

@szigetva: léteznek az általam írt alakok is. Most már, hogy egy anyanyelvi beszélő használta őket. Írásban. Nyilvánvalóan átnézett, választékos nyelvhasználatú… kommentben :D Nincs itt szó sem érvelési hibáról, sem szalmabábról. Egyszerűen túl modern, kübüki magyar nyelvhasználat számodra :P

21 Irgun Baklav 2016. december 27. 06:42

@szigetva: „gazdagabb a szókincse”. Ez így semmi más, mint a @szigetva: #14. kommentedben tett semleges (bár triviális) állítás átfogalmazása egy pozitív értékítélettel terhelt kvázi-metaforává; az ember szinte látja maga előtt a bejósol feliratú aranyrögöt, amit a „kreatív” nyelvhasználók a szókincstárukba görgethetnek.

Persze ilyesféle butuska metaforákkal az ellenoldal is tudna szolgálni, pl. áttéteket képző rákos sejtburjánzás, ahol a ki/be igekötők adják a rosszindulatú daganatot, amely édes anyanyelvünk éltető erejét, életenergiáját szívja el. Vagy, hogy egy hasonlóan zavaros metaforát idézzek:

„Az anyanyelv: a nemzet érzékszerve és memóriarendszere... Kétféle ember rontja. Az idegen és a tisztátalan. A tisztátalanok vannak többen. Ezek, mert gondolataik, eszméik zavarosak... ha szerephez jutnak a közéletben, kényükre-kedvükre ronthatják anyanyelvünket.”

– Ratkó József

De van még pár ilyen: „Ha az ember fülében működő egyensúlyérzék valamilyen oknál fogva megromlik, az ember tántorogni kezd s elesik; ha nyelvi érzéke satnyul el, akkor gondolatai kezdenek el bicegni, sántítani, botladozni, s végül hasra vágódnak.”

- Déry Tibor

@El Vaquero: „A falu jósnője, özv. Lakatos Márióné Kanalas Dzsesszika idénre már kijósolta magát, legközelebb csak januárban áll munkába.” ☺

22 Kiss Gábor, Tinta Könyvkiadó, tulajdonos, igazgató 2016. december 27. 08:06

Tájékoztatásul:

Grétsy László, Kemény Gábor (szerkesztő): Nyelvművelő kéziszótár, TINTA Könyvkiadó, 2005

be igekötő

Az ún. ősi igekötők egyike. Alapjelentése: valamely zárt tér belsejébe való irányulás. Pl. beesik, bemegy, berak, bevág. Kifejezheti a cselekvés befejezettségét is; ez a szerepe azonban nyelvhelyességi viták, bizonytalanságok forrása.

Néhány esetben a befelé irányulás és a befejezettség mozzanata jól megférnek egymással. Ezek a be igekötős igék vitathatatlanul helyesek: bealkonyodik, besötétedik; befelhősödik az ég; bejelenti a vendéget; a jóslat beteljesedett; stb.

Sokszor azonban az analógia révén olyan igék elé is odakerül a be, amelyek enélkül is befejezett értelműek: bebiztosít, becsatol (iratot), beigazolódik, bepótol. Helyettük elegendő az alapige: biztosít, csatol, igazolódik, pótol.

Olyan idegen szavakhoz is fölösen járul a be, melyeknek in- eleme már tartalmazza ezt a jelentésmozzanatot, pl. beinvesztál (ez keveredéssel is magyarázható: invesztál x beruház).

Némelyik ige mellett a be váltakozik más hagyományos igekötőkkel. E változatok között értelmi különbség is kialakulhat: beárul – elárul; beérkezik – megérkezik; betanul – megtanul; betart – megtart; betilt – megtilt (az utóbbiakról l. külön is!).

Néhány újszerű, jelentéstömörítő összetételben a be nem is igen pótolható mással: bedíszletezi a színpadot; befülled a mosott ruha; begyakorol egy mozdulatsort; beiskolázzák a gyereket; bemondja, beolvassa a híreket; benevez valamilyen versenybe; beszervezték a mozgalomba; beütemezi a kirándulást; betáplálja a számítógépbe az adatokat; stb.

Az utóbbi években befejezettség, mozzanatosság, megkezdődés stb. érzékeltetésére további igéken, ill. más igekötők helyén is megjelent a be. Ezeket az újabb be igekötős igéket külön szócikkekben tárgyaljuk. Vö. beájul – elájul | bealszik – elalszik | befájdul | befoglal | bevállal, befúj, beidéz

23 Untermensch4 2016. december 27. 08:51

@Irgun Baklav: Úgy egyébként én sem használom a "bejósol"-t...

"A „több” önmagában semleges, míg a „gazdag” pozitív, a „túlburjánzó” negatív értékítéletet tükröz."

A "több" önmagában semleges de a nagyobb szókincs mint több kifejezési és választékossági lehetőség, sztem pozitív. Legalábbis ha nem erőltetetten kötelező. Nekem pl nem tetszik az "evvel/avval", ha próbálnának kényszeríteni hogy használjam akkor ellenségesen reagálnék. Így jobban belegondolva a "bejósol" sem tetszik annyira de azért ha kellene, jó hogy van. :)

24 Untermensch4 2016. december 27. 08:54

@El Vaquero: Kösz. Az "összejósol" használhatónak tűnik. Ha a nyelvújítás korában lett volna internet... nekünk lehet hogy már nem is maradt volna ennyi kreatívkodási lehetőség. :)

25 Untermensch4 2016. december 27. 08:56

@GBR: A "lelő" az nagyobb arányban jelenti a célpont halálát, a "meglő" pedig nagyobb arányban csak a sebesülését, ha jól sejtem..?

26 Untermensch4 2016. december 27. 08:57

@Kiss Gábor, Tinta Könyvkiadó, tulajdonos, igazgató: A " Nyelvművelő kéziszótár, TINTA Könyvkiadó, 2005" tartalmaz "gerilla-reklám" -szócikket is?

27 GBR 2016. december 27. 09:46

@Untermensch4: a konzervativabb nyelvvaltozatban igen, sot, nem is csak nagyobb aranyban, hanem kizarolag. Jo, a 'meglő' eseteben meg elkepzelheto a celpont halala, ha ez nem fontos a kozles szempontjabol, vagy nem tudjuk, vagy csak kesobb kovetkezik be, de a 'lelő' kizarolag akkor hasznalatos, ha celpont meghal. Mas nyelvvaltozatban viszont a 'lelő' hasznalatos mindket jelentesben. Ez a hasznalat nekem ugyan nem tetszik, ennek ellenere, a 'bejosol'-hoz hasonloan, ketsegtelenul letezik. Ezert is gondoltam jo pedanak, a 'hiba' itt sem logikai, az nem erv, hogy hibas, mert ket kulonbozo konnotaciot azonos szo hordoz, hiszen akkor ez epp a 'bejosol' melletti erv lenne. Megis a 'megjosol' eseteben az a nyelvvaltozat a 'standard', amelyik nem kulonbozteti meg a ket konnotaciot, a 'lelő' eseteben viszont az, amelyik igen, tehat itt nem a logika, erthetoseg vagy szabatossag az ok, hanem a hagyomany. Stilarisan viszont persze a 'lelő' abban az esetben torteno hasznalat, mikor nem hal meg a celpont, regisztertol fuggoen, lehet hibas.

28 Kiss Gábor, Tinta Könyvkiadó, tulajdonos, igazgató 2016. december 27. 10:02

Tájékoztatásul:

A magyar nyelv értelmező szótára, I-VII. kötet, (főszerk.: Bárczi Géza, Országh László) Akadémiai Kiadó, 1959-1961.

lelő tárgyas ige

1. Lövéssel úgy talál el vkit, vmit, hogy az helyéről leesik, lehull v. leválik.

Lelőtt a fáról egy verebet.

Lelőtte az üveggömböt a karóról.

2. <Embert, állatot> lövéssel megöl, elejt; agyonlő.

Szökés közben lelőtték.

A vadászok lelőtték a menekülő szarvast.

meglő tárgyas ige

1. <Élőlényt> fegyver lövedékével eltalál, megsebez v. megöl.

A vadász meglőtte a nyulat.

29 GBR 2016. december 27. 10:10

@Untermensch4: "...tartalmaz "gerilla-reklám" -szócikket is?"

Jogos :)

De meg az onreklamot is lehetne kevesbe visszataszitoan csinalni. Ez az allando 'tajekoztatasul' bicskanyitogato, a nick pedig meg még lehetne vicces is, ha nem lenne nevetseges...

30 Orsolka 2016. december 27. 11:12

Az egész cikksorozat egyik legfontosabb célkitűzése, hogy közvetítsen az autizmus és a neurotipikus többség kultúrája között. A "bejósol" a szakirodalomban, és az autizmushoz kicsit szorosabban kapcsolódó közbeszédben teljesen bevett szó, ami az itt említett változatoknál jobban írja körül azt a problémahalmazt, amit egy autista számára jelent az a banális kérdés, hogy "Mi fog történni?" - ahogyan ezt Untermensch4 is írta.

Szeretni ettől persze még nem kell, de én úgy vélem, hogy az adott szövegkörnyezetben a helyén van, és a jövőben is használni fogom. Ahogyan a "neurotipikus"-t is, mert ennél semlegesebben nem tudom kifejezni azt, hogy "nem autista". A "magasan funkcionáló"-hoz viszont még győzködnöm kell magam, pedig az is egy bevett és pontos kifejezés, és nem is pontosan fedhető le azzal, hogy "jól kommunikáló", mégse vitt rá a lélek, hogy beleírjam egy karácsonyi cikkbe :)

31 GBR 2016. december 27. 15:40

@Orsolka: en a 'bejosol'-hoz ugyan hozzaszoltam, mert mar tema volt, de mar majdem mondtam, hogy "de ne a bejosolrol beszeljunk, hanem a 'neurotipikus'-rol, az sokkal erdekesebb", csak nem akartam uj temat kezdeni, de most hogy emlitetted, mar valaszolok erre is, mert ez sokkal fontosabb, mint a bejosol.

A bejosol eseteben, ahogy mar emlitettem is, ketfele nyelvvaltozat van, a te valtozatodban a ketfele jelenteshez ket kulon ige tartozik, ezert itt ezt tartottad pontosnak. Ez rendben is van, de az nem igaz, hogy ezt kellett itt hasznalni, ez csak egy lehetoseg, a megjosol is teljesen helyes lett volna. Mast nagyon errol nem kell mondani, szerintem teljesen termeszetes, ha valaki a bejosolt nem hasznalja, még az is ha nem szereti, nem tetszik neki (persze az mar nem ha azt allitja, hogy nem letezik, vagy mondjuk beszol valakinek a nyelvhasznalata miatt), ahogy az is termeszetes, ha masok pedig ennek ellenere hasznaljak, ha nekik tetszik.

E szo hasznalata semmilyen hatassal nincs masokra, semmilyen hatso szandek nincs mogotte, egyszeruen csak valakinek igy termeszetes vagy csak tetszik neki. Ugyanigy peldaul aki a 'lelő'-t hasznalja akkor is, mikor masok a 'meglő'-t, az sem hatso szandekbol teszi, es nincs is negativ hatassal masokra.

32 GBR 2016. december 27. 15:44

@Orsolka: A 'neurotipikus' esete viszont teljesen mas. A vele kapcsolatos problemat ket csoportra osztanam:

1. A kifejezes rendkivul ostoba (ezt reszletesen ki is fejtem)

2. Sok esetben nagyon erkolcstelen is

2. Sok esetben rendkivul erkolcstelen, ugyanis egyesek (pl. autista szervezetek) elvarjak, sot kenyszeritik a hasznalatat. Peldaul kormanyzati intezmenyekre, oktatasi intezmenyekre, a mediara, sot meg a szakemberekre is egyenesen rakenyszeritik, egyszersmind megbelyegzik azokat, akik nem hasznaljak ezt az ostoba szot. Ebbe reszletesebben nem megyek bele, mert bar a problema letezik es sulyos, a cikksorozat eseteben ez nem merul fel, az kifejezetten joszandeku, nincs meg benne ez a presszio. Nekem maguk a cikkek tetszenek is, hasznosak, meg tobbre szukseg lenne hasonlobol. Annyit azert meg hozzatennek, hogy egy szohasznalatot masokra eroltetni meg akkor is elfogadhatatlan, ha a szo egyebkent minden mas szempontbol kifogastalan, de kulonosen az, ha ezt egy ostoba szoval teszik.

1. Hogy miert ostoba? Itt meg kell kulonboztetnunk a szo ket lehetseges jelenteset:

a): azt jelenti, hogy 'nem autista'. Te azt allitottad, hogy ebben a jelentesben hasznaltad, igy eleg lenne ezt reszletezni, ezert csak megemlitem a masik lehetseges jelentest is, hogy nehogy arra lehessen hivatkozni, hogy ebben a masik jelentesben ertendo, igy nem is ostoba a szo, es ha szukseges azt is tudom reszletezni. Ez a masik jelentes pedig (b) az, amit a magyar nyelvben a normalis szo jelent.

A ketto kozott az a kulonbseg, hogy az a) esetben a 'neurotipikus' szo az osszes nem autistara vonatkozik, tehat azokra is akik ugyan nem autistak, de mas neurologiai/neuropszichiatriai betegseggel/allapottal elnek, (igy a 'normalis'-hoz kepest eltero jelentese lenne, ezert akar meg ertelmes is lehetne kitalani egy neologizmust, de hogy miert nem az, mindjart reszletezem), mig a b) esetben csak azokra, akik semmilyen neurologiai/neuropszichiatriai betegseggel/rendellenessegel nem rendelkeznek (ez esetben viszont nincs kulonbseg jelentesben a magyar 'normalis' szohoz kepest). A szo hasznalata mindket esetben ostoba.

33 GBR 2016. december 27. 15:49

@Orsolka: Te azt mondtad, hogy az a) ertelemben hasznalod. Tehat eszerint ket csoport van, az autistak es a 'nem autistak' (neurotipikusok). Ezzel tobb problema is van. Eloszor is egy csomo tunet egyaltalan nem csak az autistakra jellemzo. Peldak csak a cikksorozatbol:

"Alapvetően sérül ugyanis az absztrahálás képessége, vagyis az, hogy egyedi jelenségekből elvont következtetéseket vonjanak le." (Ez nem igaz egy nem autista sulyos ertelmi fogyatekosra?)

"A fentiekből adódóan nehézségekbe ütközik a részleteket közötti összefüggések felállítása is" (ez is lehet jellemzo egy nem autista ertelmi fogyatekosra is, vagy akar egy skizofrenre is)

"De tipikus történet a síró gyereket/felnőttet szenvtelenül szemlélő vagy éppen láthatóan jól szórakozó autista gyerek/felnőtt is, aki többnyire megrökönyödést kelt..." (Lehet peldaul az antiszocialis szemelyisegzavar tunete is)

Tehat ha bevezetjuk ezt az ostoba kifejezest a 'normalis' helyett, akkor a tuneteket reszletezo allitasok egeszen egyszeruen nem igazak (es nem csak ebben a cikkben, hanem altalaban sem). Nem mondhatjuk, hogy az autistakra X jellemzo, a 'neurotipikusokra' (tehat mindenkire, aki nem autista) meg Y, csak azt mondhatnank, hogy - tunetektol fuggoen - a "neurotipikusokra, kiveve az ertelmi fogyatekosokra", maskor a "neurotipikusokra, kiveve a skizofrenekre", megint maskor a "neurotipikusokra, kiveve az antiszocialis szemelyisegzavarban szenvedokre" igaz Y. Ha tehat e kiegeszitest nem tesszuk, az allitas hamis (ahogy a cikkben is). Ha igen, akkor persze nem hamis, de akkor meg bonyolult, terjengos, nyilvanvalo, hogy itt a hasznalo valojaban a 'normalis'-ra gondol. Semmivel nem indokolhato mestersegesen bevezetni egy, a mondanivalonknal bovebb, halmazt, majd minden esetben kizarni az eredeti (mondani kivant) es az uj halmaz kulonbseget.

Ez olyan, mintha peldaul en a 'repulogepeket' akarom jellemezni, de szandekosan 'legi jarmuvet' mondok, de mindig hozzateszem, a reszletezett tulajdonsagtol fuggoen, hogy "legi jarmuvek, kiveve helikopterek", utana "legi jarmuvek, kiveve leghajok", majd "legi jarmuvek, kiveve autogirok", stb. Ez teljessegel irracionalis, hiszen hasznalhatnam a 'repulogepeket' is.

34 GBR 2016. december 27. 15:51

@Orsolka: Altalanossagban is ostobasag egy-egy betegseg/allapot leirasa kozben szembeallitani azt mindenki massal, hiszen az a csoport nagyon heterogen. A normalissal valo osszehasonlitasnak van ertelme. Vegyuk peldaul a hipofizer torpenovest. Ha ugy tennenk, mint az autizmus eseteben, akkor mindenki mast nevezhetnenk mondjuk "tipikusmagassagu"-nak, es elkezdenenk reszletezni a tuneteket, hogy pl. a hipofizer torpenoves eseten a magassag joval elmarad a "tipikusmagassaguaketol". Csakhogy itt a "tipikusmagassaguak" csoportjaba belertjuk a mas okbol torpenovesueket is, pl. az achondroplasiasokat, a gyermekkori hipotireozistol torpenovesueket, azokat akik osteogenesis imperfecta-ban szenvednek, vagy a gyermekkori kronikus kortikoszteroid-kezelesben reszesuloket, es meg rengeteg mas allapotot is, arrol nem is beszelve, hogy a sokfele gigantizmusban szenvedok sem nevezhetoek "tipikusmagassagunak", minden esetben fel kellene tehat sorolnunk a kiveteleket, igy az uj szo hasznalata ostobasag lenne, epp ugy mint a 'neurotipikus' szoe.

Lathato, hogy minden nem autistat a 'neurotipikus' (vagy barmely szoval jelllemzett egyetlen) csoportba helyezni ostobasag, de kulonosen az, ha ezt epp a "tipikus" szoval tesszuk. Az autizmuson kivul ugyanis rengeteg egyeb neurologiai/neuropszichiatriai betegseg/rendellenesseg/allapot van. Te is mondtad, hogy a 'neurotipikus' szot 'nem autista' ertelemben hasznalod, tehat minden nem autistat beleertesz. Tehat szerinted aki Huntington-korban, Tourette-szindromaban, Parkinson-korban, Alzheimer-korban, sklerozis multiplexben, ALS-ben, epilepsziaban, stb szenved, az neurologiai szempontbol tipikus??? Ezen allapotok sulyos, vagy igen sulyos karosodassal jarnak mind a kepessegek, mind az eletminoseg szempontjabol, hogy lennenek tipikusak? Ezenkivul csak a nepesseg kis reszere jellemzoek, hogyan lennenek akkor tipikusak?

35 GBR 2016. december 27. 15:53

@Orsolka: A fentiekre valo tekintettel kerdezem, hogy allithatod azt, hogy ez lenne a legsemlegesebb szo a 'nem autista'-ra??? Ez a letezo legkevesbe semleges szo ra.

Azert ne nezzuk mar hulyenek az egesz tarsadalmat! A szo hasznalatara semmilyen legitim ok nincs, ettol persze meg, aki akarja, hasznalhatja. Akik viszont masokat is ra akarnak venni a hasznalatara, vagy akar el is varjak azt (ismetlem, a cikkben erre szerencsere nem volt pelda, mas esetekben viszont van boven), es intoleransnak nevezik azokat, akik csak nem hagynak bolondot csinalni magukbol, azok rendkivul aljasak. A tolerancia, elfogadas nem az ostoba neologizmusok eroltetesetol fugg. Lehet jo szandekkal hasznalni a 'normalis' szot is, es lehet rossz szandekkal a 'neurotipikust'. A cikk szandekaval viszont egyetertek, szukseg van ismeretterjesztesre e temaban is, es mas betegsegek eseteben is, mert sokszor csak az ismerethiany (es nem a rossz szandek) miatt nehez egy mindenki szamara elfogadhato helyzetet teremteni egy kozossegben, es ezen sokat segithet az ismeretterjesztes. Csak azt ne ilyen ostoba szavakkal tegyuk.

36 Untermensch4 2016. december 27. 20:27

@GBR: Úgy igazándiból a "neurotipikus" nem ostobább szó mint a "normális". Mert a "normális" az egy bizonyos kereten belül normális. Esetleg néha itt-ott kilóg de összességében még normális. Időnként mondják a viselkedésére hogy "nem normális" de az ideiglenes állapot, tipikusan normálisnak tekintik. Hát valahogy így adódik a tipikus és a normális kapcsolata. A "normális" kategóriába sorolt emberek sokféle mentális problémával élhetnek együtt, tipikusan normális embereknél pl a depresszió mint népbetegség a kultúra része. Meg vmennyi alkoholista is belefér, főleg hogy különféle definíciók vannak az alkoholizmus határvonalának meghúzására. Szóval a tipikus/normális emberek legfőbb közös jellemzője nem az hogy nem szenvednek súlyos, gyógyíthatatlan mentális problémáktól, az autisták viszont annyira nem tipikusak hogy az már feltűnő. Nagyon kilógnak a keretből amin belül még normálisnak/tipikusnak tekintik az embert.

Ráadásul a "normális" és "nem normális" besorolás szakszerűtlenül leegyszerűsítő, konyhakész. A "neurotipikus" legalább némi gondolkodási ingert vált ki, a "mi-ők" paradigmánál bonyolultabb összefüggések sejtetésével.

A "nem autista" is "ostoba szó" lenne, kb olyan fura amerikanizmusnak tűnne nekem mint a mormonoknál a "nem egyháztag" -címke.

37 Orsolka 2016. december 28. 14:03

@GBR: Mivel a cikkek az autizmusról szólnak a neurotipikus az autizmus szempontjából tipikus, ha a Tourette-szindrómáról szólnának, akkor abból a szempontból lenne az, vagyis olyasmit jelentene, hogy az idegrendszer fejlődése során nem alakultak ki azok a rendellenességek, amelyek az autizmusnál vagy a Tourette-szindrómánál stb. igen. Ha a törpenövésről szólnék akkor sem tipikus magasságúakat írnék, hanem tipikus növekedésűeket, amivel azt próbálnám érzékeltetni, hogy az elért testmagasság végül különböző lehet, az a rendellenesség viszont, ami a törpenövéshez vezet, nem állt fenn.

Amíg nem áll rendelkezésre valamiféle univerzálisan alkalmazható, szövegbe ágyazható szándékindikátor, amivel egyértelműen jelezhetném, hogy tisztességesek a szándékaim, és távol áll tőlem mindenféle presszió, addig jobb híján azokat a kifejezéseket fogom használni, amelyek az eddigi tapasztalataim alapján a befogadók legkisebb hányada számára lehetnek problematikusak. Egyébként örömmel tölt el, hogy ilyen mértékű véleményütköztetést váltanak ki a szövegeim, mert tanulok belőlük, bár egy-egy szó ostobának minősítésével pl. nemigen tudok mit kezdeni.

A normális szóval az a problémám, hogy egy egyszerű mennyiségi tényezőt (nem autistából, nem Tourette-szindrómásból, nem törpenövésűből stb. sokkal több van, mint autistából, stb.) értéktöbbletként jelöl. A legtöbb szövegkörnyezetben a normális jobb, mint a nem normális, tőlem viszont ez az alapállás távol áll, ha úgy tetszik, nem hiszek az örök normákban.

38 Szűcs Gábor 2016. december 28. 16:16

Ha már bizonyos terminusokról ennyi szó esik, akkor én is megkérdezném a szerzőtől, tényleg előnyös-e, ha az autizmust kultúraként értelmezzük, nem pedig fejlődési zavarként. Pusztán azért, mert az autizmus közös emberi viselkedésminta. Ez más mentális zavarokra is igaz lehet. Általánosabban fogalmazva: tekinthetjük-e a nem neurotipikus viselkedést kultúrának? Ebben az esetben nem mértéktelenül (és indokolatlanul) relativizáló ez a kifejezés?

39 Orsolka 2016. december 28. 19:15

@Szűcs Gábor: Úgy gondolom, hogy bár az autizmus nem mentális zavar, de igen, metaforikus értelemben az összes mentális zavarra, megkockáztatom, az összes testi vagy mentális rendellenességnek tekintett sajátosságra alkalmazható a kultúra fogalma. A relativizálást én nem tartom negatívumnak, sőt. Egészen más diszkurzust eredményez, ha a normalitás vs. deviancia kettőssége helyett kvázi kultúrák közötti párbeszédet igyekszünk megvalósítani. Ez fejeződik ki pl. az integráció / inklúzió problémakörében is, aminek terveim szerint külön cikket szentelek majd a későbbiekben.

40 Orsolka 2016. december 28. 19:20

@Orsolka: Pontosítok: az autisztikus állapot relativizálását ("mindenki autista egy kicsit") nem tartom szerencsés hozzáállásnak, de azt kifejezetten előremutatónak gondolom, ha egy bármilyen szempontból többségi csoport beszédmódja kimozdul a domináns vagy ha úgy tetszik hatalmi pozícióból. Úgy gondolom, hogy ha az autizmusról mint egy kultúráról beszélünk, az előmozdítja ezt.

41 Szűcs Gábor 2016. december 28. 19:23

@Orsolka: Mindez nem jár együtt az egészséges fejlődés/állapot és a nem egészséges fejlődés/állapot összemosásával? Tehát nem teszünk úgy, mintha nem volnának patologikus vagy klinikai esetek? Hanem mintha inkább a "másság" mintájára hoznánk létre egyfajta nem neurotipikus kisebbséget.

42 Orsolka 2016. december 28. 20:32

@Szűcs Gábor: Szerintem ez nem a különbségek elmosása, pusztán egy hatalmi beszédhelyzet feladása. Az, hogy mi "klinikai", "patologikus" nagyon képlékeny, és sok szempontból hatalmi kérdés. Számos olyan diagnózis van az AIDS-től a cukorbetegségen át az autizmusig, amelyeknek nincs objektív markere, lényegében szakmai konszenzus kérdése, hogy mi patologikus és mi nem. Szerintem jóval emberségesebb, és hosszútávon gazdaságilag is prosperálóbb lenne egy olyan társadalom, ahol ezek a szempontok érvényesülnek.

43 Szűcs Gábor 2016. december 29. 21:03

@Orsolka: "Hatalmin" többségit értesz? Továbbá mire gondolsz, amikor azt mondod, hogy "gazdaságilag is prosperálóbb lenne egy olyan társadalom, ahol ezek a szempontok érvényesülnek"? Mert egyelőre csak annyit érzek, hogy az említett szemléletmódot toleránsabbnak vagy humánusabbnak tartod a korábbinál. Esetleg arra gondolsz, hogy a más szemlélet révén elindul valamiféle közeledés, jobb megértés, hatékonyabb integráció (inklúzió), s így egyenlő(bb) bánásmódban részesülnek, eredményesebbek lehetnek az oktatásban stb; továbbá ennek következtében kevesebb anyagi ráfordítást jelentene a szociális szférának? Mert ez jól hangzik, de az összefüggések nem egészen világosak a számomra.

44 Orsolka 2016. december 30. 19:49

@Szűcs Gábor: Hatalmin azt értem, hogy a többség dönt egy kisebbség ügyeiben az adott kisebbség szempontjainak figyelembe vétele nélkül. Ez szerintem akkor sem jó út, ha a döntéshozók meg vannak győződve arról, hogy az adott társadalmi réteg érdekében cselekszenek - de legtöbbször persze erről sincs szó, a rövid távú célok felülírják ezt. Máshogy csinálni nagyon macerás persze, de azért vannak helyek, ahol működik.

A gazdasági potenciál elvesztegetésére remek példát szolgáltatnak az autisták. Egy csomó olyan autista van, aki adófizető, dolgozó állampolgár lehetne, ha ehhez megkapná a megfelelő oktatást, illetve a támogatott lakhatást. Ehhez persze befektetett pénz és energia kellene. Ha azt mondom, hogy a jelenlegi ellátórendszer ezektől fényévekre van, akkor nagyon keveset mondtam. Az autisták többségének már megfelelő, autizmusspecifikus oktatás sem jut, a későbbiekben pedig jelentős részüknek a tömegintézményekben való vegetálás jut osztályrészül halálukig. Ez amellett, hogy abszolút embertelen, rengeteg kidobott pénzt is jelent. Ellenpéldaként ott van mondjuk Anglia.

45 Naspolya 2017. január 4. 15:10

Tudom, hogy ez egy nyelvész oldal, de már a gépi tanulásos cikknél is felidegesített, hogy a cikk tartalmáról a kommentek egy jó részében egy szó sem esett, csak 1-2 kiragadott szóról folyt a vita.

youtu.be/zO7eancbOJc?t=135

Információ
X