Fonott? Mézes? Mákos? Kürtős? – Egy biztos: mindegyik kalács. De mi bennük a közös? Az összetevőikben van valami, ami csak a kalácsra jellemző? Vagy netán az alakjuk hasonló? És mi a bábakalács? És mitől kalács a térdkalács?

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Hányféle kalács van?

A köznyelvben nagyon sok, első látásra különböző tésztafélét nevezünk kalácsnak. Talán a legtipikusabb kalács fonott, édes és fehér kelt tésztából készül, és ha szerencsénk van, találunk benne mazsolát is. Így néz ki:

Kalács
(Forrás: Wikimedia Commons / Voyager / GNU-FDL 1.2)

A karácsonyi vásárok egyik kedvenc, helyben fogyasztható finomsága a kürtőskalács, ami erdélyi eredetű recept alapján készül, és 2015. december 3-a óta hungarikumnak számít. A kürtőskalács édes, vajas kelt tésztából készül: feltekerik egy henger alakú tárgyra, kristálycukorba forgatják, és kisütik. Melegen a vékony tészta finom, ropogós.

Kürtőskalács
(Forrás: Wikimedia Commons / Vszhuba / CC BY-SA 3.0)

Így karácsony környékén szokott arra fény derülni, hogy amit néhányan bejgli-nek hívnak, azt mások szokták kalács-nak is nevezni. A klasszikus mákos, illetve diós bejglihez megszólalásig hasonlító karácsonyi süteményt diós, illetve mákos kalácsnak is hívják. Van-e különbség köztük? – Cikkünk további részéből kiderül...

Diós és mákos kalács
(Forrás: mindmegette.hu)

Végül még egy kalácsfajta van, ami ilyenkor karácsony táján nagyon népszerű, ez pedig a mézeskalács. Ezt elképzelve végképp összezavarodhatnak azok, akik eddig azt hitték, hogy a kalácsokban van valami közös. Az egyszerű mézes tésztát kisütés után fehér cukormázzal szokták díszíteni. Ez kész művészet: nagyon szép tárgyak is készülhetnek mézeskalácsból. Nemcsak szép, de finom is!

Mézeskalács
(Forrás: mek.oszk.hu)

Mi lehet a közös bennük?

Van-e egyáltalán bármiféle közös sajátsága a fent felsorolt kalácsoknak? – Talán mindegyik kelt tésztából készül? Vagy mindegyik kerek volna? – Lássuk, mit mondanak a szótárak a kalács-ról!

Az Értelmező kéziszótár (ÉKSz.) szerint a kalács „finomlisztből tejjel (vajjal, tojással) készített, tepsiben sütött kelt tészta”. És végül is a fentiek közül a mézeskalács kivételével a többi kalácsfajta valóban kelt tésztából készül. A mézeskalács szintén az ÉKSz. szerint „lisztből készült tartós édesipari termék, amelyben a cukrot (részben) méz helyettesíti”, illetve: „mézzel készült, rendsz. különféle alakokat ábrázoló színes cukormázzal díszített sütemény”. Nem kelt tészta, mégis kalács.

A mézeskalács tehát mindenképp kilóg a kalács-ok közül; vannak azonban olyan tésztafélék is, amelyeket nem nevezünk kalács-nak, mégis közük van a kalácshoz, illetve a kalácstésztához. Az ÉKSz.-t böngészve a következőkre bukkanhatunk:

barchesz: 1. ünnepi fonott kalács. 2. fonott mákos kalács.

briós: zsemle nagyságú kerek, fonott kalács alakú péksütemény.

fentő: 1. hagymából v. kukoricából font füzér. 2. Csiga v. koszorú alakú kalács, pogácsa.

guba: 1. Gubacs. 2. Megsütött, leforrázott és ízesített kenyér- v. kalácstészta.

kuglóf: formában sütött, csonka kúp alakú, barázdált oldalú kalács.

molnárka: kalácstésztából sütött kerek v. hosszúkás péksütemény.

pászka: 1. (húsvétkor) kenyér helyett sütött, vékony, kovásztalan tészta. 2. húsvéti kalács.

puffancs: 1. Kelt tésztából készült, megzsírozott v. túróval ízesített bukta- v. pogácsaféle. | Gömbölyűre formált kalács, cipó, zsemle.

Adventi kalács
(Forrás: szatmar.ro)

Kalács vs. bejgli

Fent láthattuk, hogy elég sokféle péksütemény tésztája kalácstészta. De nem beszéltünk még a bejgli vs. kalács különbségről! Sokszor hallani, hogy az alapvető különbség a két sütemény között az, hogy míg a bejgli nem tartalmaz élesztőt, azaz nem kelt tésztából készül, addig a kalács (l. a fenti definíciót!) élesztővel készül.

Ennek a feltevésnek a teszteléséhez szakácskönyvekhez folyamodunk. F. Nagy Angéla családi szakácskönyvében a bejgli magyarítása patkó; a gesztenyés patkó leírásából pedig kiderül az is, hogy ez is kelt tészta, ugyanis a hozzávalók között megtaláljuk az élesztőt is. Kalácsreceptekben ez a szakácskönyv nem bővelkedik: a mandulás kalács tésztája azonos a kakaós csiga tésztájával – ami egyébként szintén kelt tészta. Horváth Ilona szakácskönyvében kalácsreceptet nem találtunk, van azonban bejgli, amit ő is patkó-nak nevez, és szintén élesztős a tésztája. Dús Ágnes szakácskönyve a kelt tészták között írja le a kalács receptjét, de ez nem a klasszikus, töltött, tekercs alakú sütemény. Annak a leírását nála is a (diós és mákos) bejglinél találjuk: ez a tészta is tartalmaz élesztőt.

Bajgli / kalács
(Forrás: mindmegette.hu)

Az élesztő megléte vagy hiánya alapján tehát nem tudunk különbséget tenni bejgli és kalács között. Valóban vannak különböző elkészítési módjai a karácsonyi süteménynek, de az elnevezés nem utal az összetevőkre. Inkább úgy tűnik, hogy egyesek bejgli-nek nevezik, mások pedig kalács-nak, esetleg patkó-nak vagy tekercs-nek.

Mi kerekedik ki ebből?

A kalácsnak még egy érdekes tulajdonságára bukkanhatunk, ha a szó etimológiáját is megnézzük. A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára (TESz.) három kalács tételt is tartalmaz. Ezekből kiderül, hogy a szláv eredetű szó, amely a szláv nyelvekben különböző alakokban ma is megvan, legtöbb esetben valami ünnepre sütött, kerek süteményt, vagy középen lyukas kerek süteményt vagy kenyeret jelent: például a bolgár колач ’ünnepekre és más alkalmakra sütött, középen lyukas kerek kenyér’. Az ősszláv rekonstruált alapnyelvi alak ’kerék alakú, kerek tárgy’ jelentésű.

A kerekség lenne tehát a közös a különböző kalácsokban? – Végül is a mézeskalács kivételével (ami bármilyen formájú lehet) mindegyikre mondható, hogy kerek. Így már a térdkalács kifejezés is jobban érthető: ez a térdízületünknek az előredomborodó, kerekded része. A bábakalács elnevezés megfejtését pedig olvasóinkra bízzuk...

Száratlan bábakalács (Carlina acaulis)
(Forrás: Wikimedia Commons / H. Zell / GNU-FDL 1.2)

Források

Magyar értelmező kéziszótár

A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára

F. Nagy Angéla: A család szakácskönyve

Horváth Ilona: Szakácskönyv