A nyelvek relatív nehézségének mérése nem egy egzakt tudomány, de azt már könnyebben lehet összehasonlítani, hogy a különböző nyelvű közösségekben a gyerekek milyen tempóban tudják elsajátítani saját anyanyelvüket. A Dél-Dánia Egyetem nyelvészei a dán gyerekek nyelvelsajátítását svéd, holland, amerikai, horvát és galiciai gyerekekével vetették össze, és azt találták, hogy a dán gyerekek különösen nehéz helyzetben vannak. Mi lehet a különbség oka?

Nehezen megy a dán gyerekeknek a magánhangzók elsajátítása.
(Forrás: wikimedia commons / Kyle Flood)

Dorthe Bleses dán nyelvész szerint a dán gyerekek lassú nyelvtanulásának, és ebből kifolyólag későbbi lassabb tanulásának is az oka a dán nyelv bonyolult magánhangzórendszere az oka. Bár az írott dán nyelv csak kilenc magánhangzót különböztet meg – a, e, i, o, u, æ, ø, å és y – Bleses szerint a beszélt dán nyelvben ennél sokkal több magánhangzót használnak. A dán nyelv leírásai már 17 magánhangzót emlegetnek, melyek közül 13-at hosszan is lehet ejteni. A nemzetközi fonetikai ábécé (IPA) 32 dán magánhangzó jelölését javasolja, de Bleses szerint összesen a beszélt dánban akár 40 magánhangzó is lehet. (A mai standard magyar nyelv 14 magánhangzót használ, és az IPA egyik legrészletesebb változata is csak 35 magánhangzót jelöl, hosszúsági megkülönböztetések nélkül.) Ha elfogadjuk Bleses állítását, akkor minden nyelv közül a dán nyelv tudhatja magáénak az egyik legtöbb magánhangzót.

A felmérés során a nyelvészek azt tapasztalták, hogy minél több egy nyelvben a magánhangzók száma, annál nehezebb a gyerekeknek megtanulni megkülönböztetni a nyelv magánhangzóit, és a magánhangzókkal együtt a szavakat is. A helyzet természetesen még nehezebb a dánt második nyelvként elsajátító bevándorló gyerekek számára.

Jó hír azonban, hogy a nyelvelsajátítás lassúságából fakadó különbségek idővel kiegyenlítődnek. A dán és a horvát gyerekek összehasonlításánál ez 9-10 év körül van. Erre a korra már a dán gyerekek is ugyanolyan szinten beszélik anyanyelvüket, mint a kevesebb magánhangzóval megáldott nyelvek környezetében felnövő gyerekek.

Forrás:

The Copenhagen Post: The Danish language’s irritable vowel syndrome

Vowel Diagrams

Fonológiai szélsőségek