A MTA 2008 Okt száma foglalkozik az arheogenetikai eredményekkel. Raskó István akkori és további nyilatkozatai alapján megfogalmazható, hogy genetikailag a magyar és a székely nép ős európai, több mint 90%-ban. Továbbá hogy genetikailag a sok népvándorlás beleértve a „magyarok” bejövetelét is nem hagyott mérhető genetikai nyomot. Vagyis az őslakók (egyszerű nép) sokkal nagyobb számban volt jelen, mint a honfoglalók. Figyelembe véve, hogy a honfoglalás után a magyarok nagy erőkkel vonultak hadba nyugat Európa különböző országaiba, majd István ugyan megalapítja a Magyar Királyságot, de mind a jogban mind az egyházban a hivatalos nyelv a latin lett. Vagyis a vezető réteg, a papság, az államhatalom, a krónikások mind a latint használták. Kétségtelen hogy az 1195-98 között leírt Halotti Beszéd nem akkor keletkezett hisz kiforrott nyelvezettel volt leírva latin betűkkel. Az is biztos, hogy nem a vezetők temetésén használták, hanem a köznép temetésén.

Kérem magyarázzák meg hogy, hogy tanulhatott meg a nép magyarul ezektől a vezetőktől néhány év alatt? Még az is lehet hogy a románoknak ez sikerült de a magyaroknak?

Legtöbb a finnugrászok által „dilettánsnak” nevezett nyelvész nem támadja a finnugor nyelvészeti rokonságot. Azt mondják hogy mint nép nem éltünk soha együtt a finnekkel, ami ugye genetikailag most már bizonyított, hanem volt egy ősnyelv ami a magyarhoz nagyon közel állhatott és további rokonságban áll a finnugorral, etruszkkal, sumerral stb. Vagyis amről elsősorban beszélni kellene hogy a finnugor elméletről le kellene választani a származáselméletet. Az ős kutatás túllépett a nyelvészek által elképzelt származáselméleten. Vagy mégsem?

Barabássy Miklós Németország