nyest.hu
Kövessen, kérem!
Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Észszerű változások?
Mi változik az új helyesírási szabályzatban?

Ön jól tudja, hogy az „észszerű” a helytelen, az „ésszerű” a helyes forma? Tudja, miért hibás a „BÚÉK” forma, és hogyan kellene helyesen írni? Tisztában van vele, hogy Mariannal megy az Odeon moziba, vagy Mariann-nal az Odeon Moziba? Ráadásul büszke is erre? Már nem sokáig!

nyest.hu | 2013. március 7.
|  

Körülbelül egy évvel ezelőtt lezárultak a helyesírási szabályzat módosításai, jelenleg a szabályzathoz kapcsolódó szótár munkálatai folynak. Addig azonban, ameddig az új szabályzat meg nem jelenik, az illetékesek nem igazán szeretnék megszellőztetni, hogy pontosan mi változik. Az új helyesírási szabályzat elfogadását – a korábbi tiltakozások ellenére – ugyanis nem előzte meg széles körű szakmai egyeztetés. Igaz, a szabályzat nem fog sokban változni – ami nagy baj, hiszen a szabályok jelenlegi megfogalmazása elég sok kívánnivalót hagy maga után. Éppen ezért valóban szükség lenne egy új szabályzatra: a valódi reformra azonban az illetékesek (a Magyar Tudományos Akadémia Magyar Nyelvi Bizottsága) nem vállalkoztak, helyette a jelenlegi szabályzatot kozmetikázták: így például a birtokos személyrag (-jel) helyett most majd birtokos személyjel (-rag) fog szerepelni, alanyi helyett általános (alanyi), tárgyas helyett határozott (tárgyas) ragozásról lesz szó. A szabályok megértését egyik sem fogja segíteni.

A szabályok változása csak kevés esetben fogja érinteni a helyesírást – azaz túl sok új dolgot nem kell majd megtanulnunk, ha az akadémia pillanatnyi szeszélyeit szeretnénk követni (és az eddigiekkel már tisztában vagyunk). Tulajdonképpen azt is megkérdőjelezhetnénk, hogy van-e oka tizenkettedik kiadásról beszélni a tizenegyedik egy újabb változata helyett – valójában azonban korábban sem mindig a radikális változások jellemezték az új szabályzatokat, csupán a legutóbbi kettő, az 1954-es és az 1984-es hozott lényeges változásokat.

Az újdonságokról kétrészes cikksorozatban számolunk be. Ebben a részben azokkal a kérdésekkel foglalkozunk, amelyeket a szabályzat korábban is érintett, de a tizenkettedik kiadásban már másképp foglal állást velük kapcsolatban. A sorozat következő részében azt vesszük szemügyre, mik azok a kérdések, amelyek korábban nem voltak szabályozva, de ezentúl lesznek – illetve mik azok, amelyeket korábban szabályoztak, de többé nem fognak.

Kötőjelek

Az új szabályzat egyik legpozitívabb vonása, hogy bizonyos esetekben többféle írásmódot is lehetővé tesz. Ebből a szempontból az egyik legfontosabb előrelépés, hogy a többszörösen összetett szavakat akkor is írhatjuk kötőjel nélkül, ha azok hat szótagnál hosszabbak. Továbbra sem lesz azonban lehetséges kötőjellel írni azokat az összetett szavakat, amelyek hat szótagnál hosszabbak, de csak két összetételi tagból állnak (alumínium-megmunkálás), amelyek több tagból állnak, rövidek, de szerkezeti egyértelműsítésük indokolná a kötőjel használatát, vagy amikor az összetétel egyszeres, rövid, olvasás segítése szempontjából mégis célszerű lenne kötőjelet használni (fa-szék, pác-só).

Az úgynevezett harmadik mozgószabály szerint korábban ha azonos utótagú összetételek előtagjai kerültek mellérendelő kapcsolatba, az utótagot külön kellett írni: fényjáték, árnyjáték, de fény-árny játék. Ezentúl azonban bizonyos szaknyelvi kifejezések esetében elfogadható lesz a nagykötőjeles írás is: fényárny játék. Ezentúl az is kérdés, illetve megjegyzendő adat lesz, hogy hol használhatjuk ezt a megoldást. (Az alapkérdés persze az, hogy ha valami a szaknyelvben elfogadható, akkor máshol miért nem.) Arról nem is szólva, hogy ez a megoldás szembemegy azzal az alapelvvel, hogy az összetett szavakat egy szóba (tehát legalábbis kötőjellel) írjuk.

Fény–árny játék csak a szaknyelvben!
Fény–árny játék csak a szaknyelvben!
(Forrás: Wikimedia Commons / Juan de Vojníkov / CC BY-SA 3.0)

A korábbi szabályozás szerint korábban a kettős betűre végződő vezetéknevekhez kötőjellel kellett kapcsolni az azonos betűvel kezdődő toldalékot (Wittmann-nál), de a magyar keresztneveknél a három betű közül az egyik kiesett (Mariannál). Az új szabályozás szerint most már a magyar keresztnevek esetében is a kötőjeles megoldás alkalmazandó: Mariann-nal. Ez kiterjed minden tulajdonnévre: a Sakk-kal (de sakkal) – korábban a címek kérdése nem volt szabályozva.

Korábban a betűszókhoz kapcsolódó utótagot külön kellett írni, ha az utolsó betű ugyanazt a szót rövidítette, mint az utótag – ezentúl viszont a kötőjeles írás lesz a helyes, a korábbi CIB bank helyett a CIB-bank írásmódot kell majd alkalmaznunk. Az elválasztás szabályai úgy változnak, hogy nem változnak: a szabályzatba bekerül, hogy nem esztétikus az összetételi szóhatártól egy betűnyire elválasztani (súlya-dó) – tiltani azonban ezt nem tiltja továbbra sem semmi.

Kisbetű, nagybetű...

Korábban az intézménytípusra utaló elnevezések (pl. minisztérium, vállalat stb.) kisbetűvel volt írandó akkor is, ha egy bizonyos intézményre utalt. Ezentúl azonban belső használatra elfogadható a nagybetűs írásmód is. (A gyakorlatban ez a szabály értelmezhetetlen: belső használatú dokumentumokon bárki azt csinál, amit akar – másrészt nehéz elképzelni, mi minősülhet egy minisztériumban belső dokumentumnak, legalábbis ha feltételezzük, hogy demokratikusan, átláthatóan működik.)

A korábbi szabályozás szerint „az intézmények azonos rendeltetésű kisebb egységeinek típusukra utaló megnevezését kiskezdőbetűvel írjuk” (189. c) – ezentúl azonban megengedett lesz a nagybetűs írásmód is, tehát a pénzügyi osztály nemsokára Pénzügyi Osztályként is helyesnek minősül. Korábban a mozik és a vendéglátóipari egységek megnevezései nem lehettek a tulajdonnevek részei, azaz nem lehetett nagybetűvel írni őket (szemben a színházakkal): a Városi Színház mellett csak az Odeon mozi állhatott, Odeon Mozi nem. Ennek azonban vége, sőt, ha az Odeon Moziban megnéztünk egy filmet, a Holló Sörözőben is leguríthatunk egy korsóval. A lehetőségek azonban nem értek véget: ezentúl a rendezvények neveit is írhatjuk csupa nagybetűvel.

A Corvin Budapest filmpalotából is lehet Corvin Budapest Filmpalota
A Corvin Budapest filmpalotából is lehet Corvin Budapest Filmpalota
(Forrás: Wikimedia Commons / Civertan / CC BY-SA 3.0)

Toldalékolás

A szabályzat korábban nem engedélyezett bizonyos alakokat akkor sem, ha valaki kiejtésének azok feleltek meg. Így például a düh szót a mai magyar beszélők kétféleképpen ejtik: [dü] vagy [düch]. A szó leírásában ez nem okoz gondot: a h egyértelműen írandó, hiszen az alak tárgyesetben mindenkinek [dühöt], az egyes szám harmadik személyű birtokos személyragos alakja [dühe] stb. Eltérhet azonban a kiejtés akkor, ha a szót a -val/-vel raggal látjuk el: lehet [düvel] és [dücchel] is: a helyesírás eddig csak a dühvel alakot fogadta el, ezután viszont elfogadható lesz a dühhel alak is. Hasonló jellemző a -gAt képzős igék írására: itt egyes esetekben korábban csak bizonyos mássalhangzó-kieséses változatok voltak elfogadhatóak, a jövőben azonban a bólingat, kacsingat, tekinget mellett nem minősül hibásnak a bólintgat, kacsintgat, tekintget sem.

Változik egyes, keltezést kifejező számnevek toldalékolása is: az elsején korábban számmal csupán 1-jén alakban volt írható, ezentúl elfogadható lesz az 1-én is; az elsej(e)i pedig az eddigi 1-j(e)i mellett 1-(e)i alakban is írható lesz.

Sokak számára bizonyára a legmegdöbbentőbb változás lesz, hogy a -szerű elemet ezentúl nem úgy kell írni, mint a képzőket, hanem úgy, mint az összetételi utótagokat: azaz az ésszerűt felváltja az észszerű. A javaslat eredetileg Kenesei Istvántól, a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének igazgatójától származott. Mint Kenesei rámutatott, bár nincs önálló *szerű szó, ez az elem úgy viselkedik, mint az összetett szavak elemei, azaz mellérendelésben el lehet hagyni: domb- vagy hegyszerű, ahogyan domb- vagy hegyhát – a képzőkkel ugyanezt nem lehet megtenni: *domb- vagy hegység. Javasolta tehát, hogy a szerkezetet írják úgy, mint a többi összetételt – később aztán ő maga látta be, hogy vannak fontosabb szempontok is, mint például az egyszerűség, a hagyomány – a Magyar Nyelvi Bizottság viszont az eredeti javaslatnak megfelelően a változtatásról döntött.

Mint arra korábban felhívtuk a figyelmet, a jelenlegi helyesírási szabályzat lehetővé teszi, hogy nyomdatechnikai okokra hivatkozva idegen szavakról elhagyjuk a mellékjeleket. A magyar sajtó ennek következtében Jyväskylä városának nevét Jyvaskyla alakban írja, Łódźból Lódz (sőt Lodz) lesz, Menzel keresztneve Jiříből Jirívé (vagy Jirivé) válik stb., holott a mai technikai körülmények ezt semmivel sem  indokolják. Nos, örömmel vesszük tudomásul, hogy a Magyar Nyelvi Biztottság ezt a hivatkozási alapot egy jól irányzott mozdulattal kirúgja a magyar sajtó alól, és ezentúl a mellékjelek semmilyen okból kifolyólag nem lesznek elhagyhatók.

Łódź – ismét a régi fényében ragyoghat
Łódź – ismét a régi fényében ragyoghat
(Forrás: Wikimedia Commons / HuBar / CC BY-SA 2.5)

Rövidítések és egyebek

Bizonyos esetekben a helyesírási szabályzat csak egyféle rövidítést tett lehetővé, most azonban a Magyar Nyelvi Bizottság nem tanúsít többé ellenállást az írásszokással szemben, így a római katolikus nem csak r. k.-ként, de róm. kat.-ként is, az oldal nem csak o.-ként, de old.-ként is, a lásd pedig nem csupán l.-ként, de ld.-ként is rövidíthető lesz (lsd.-ként viszont továbbra sem). Ennél is radikálisabb változás történik a boldog új évet kívánok (-unk stb.) esetében: az eddig kizárólagos b. ú. é. k. többé nem lesz elfogadható, a korábban üldözött BÚÉK viszont az egyedüli helyes formává válik.

Korábban, ha órát és percet szerettük volna jelölni, kizárólag a 9.15 típusú megoldás minősült helyesnek: ezentúl azonban a 9:15 is elfogadható lesz. Az ínyencek olyan nyalánkságoknak is örülhetnek, hogy a korábbi tőbelseji ezentúl külön, tő belsejiként lesz írandó.

És ezzel még nincs vége...

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
1 szigetva 2013. március 7. 20:11

Mintha az „1-én”, „észszerű” 1984-ben a 11. kiadásban változott volna „1-jén”, „ésszerű”-re, most meg akkor vissza. Nem mintha ezen kívül is komolyan lehetne venni ezt az egészet. Hogy az mitől helyesírás, hogy rövidíthetem-e „róm. kat.”-nak, amikor így is ejtik sokan…

2 pocak 2013. március 7. 20:57

Meg a dühvel vs. dühhel. Hát ne már, hogy ez helyesírási kérdés legyen.

3 balazsmaria 2013. március 7. 21:45

@pocak: bocs, de nem értem, mi a kifogásolnivaló ezzel kapcsolatban. kifejtenéd?

4 béta 2013. március 7. 22:20

@balazsmaria: Hát az a kifogásolni való, hogy nehogy már a helyesírási szabályzat mondja meg, hogy hogy beszélek. Ha úgy mondom (mert normális magyar beszélő vagyok), hogy [düvel], akkor hadd írhassam így: dühvel; ha meg nyálas agyhalott vagyok, és úgy mondom [dücchel], akkor hadd írhassam így: dühhel. Ennyi.

Amúgy arról mit tudni, hogy ki fog pénzt húzni az újabb kiadás egymást követő kiadásaiból? Mert egy ilyen semmilyen, értelmetlen változtatásokat hozó módosításnak csak annyi az értelme, hogy a jogdíjból másnak csöpögjön, mint eddig. Nemcsak a szabályzat kapcsán, hanem a helyesírási szótárak és egyéb módosítandó munkák esetében is.

Undormány egy bagázs ez a rendkívül sötét senkiket felsorakoztató magyar nyelvi bizottság!

5 béta 2013. március 7. 22:24

@béta: Ajjaj! mta.hu/cikkek/magyar_nyelvi_bizottsag-113801

Ezek több mint sötét senkik (mert azok is): ez egy kőkemény maffia! A magyarországi nyelvtudomány gyilkosai.

6 birot 2013. március 7. 22:43

Örömmel veszem tudomásul, hogy a "dühhel" alakkal nem vagyok egyedül. Eddig azt hittem, hogy csak "én nem tudok helyesen magyarul". De lehet, hogy a 13. kiadásig kell várnom másik vesszőparipámmal: "határozószavak", "almalevet", stb. -- ragozott összetett szavak, amelyeknek a második tagja rendhagyó, de összetett szóként szabályosan szokás ragozni.

Amúgy, a "dücchel" írásmód nem lesz elfogadott a 16. kiadás előtt?

Az "alumínium-megmunkálás" két összetételi tagból áll? Vagyis mégis nekem volt "igazam" általános iskolában, amikor nem fogadtam el, hogy az igekötőt önálló szófajnak kell tekinteni, mert én inkább előképzőnek tartottam?

"Nem esztétikus az összetételi szóhatártól egy betűnyire elválasztani (súlya-dó)": ez tipográfiai kérdés, nem helyesírási. Azzal amúgy egyetértek, hogy tipográfiai kérdéseket is lehetne tárgyalni az iskolában helyesírás "kapcsán". Pontosítok: szövegszerkesztési ismeretek kapcsán.

7 pocak 2013. március 7. 22:54

@balazsmaria: Ahogy béta mondja (bár nem egészen világos, remélem, a nyálas agyhalottas szöveg csak ironikus nyelvvédőkifigurázás volt).

Aki "dühvel"-t mond, írja úgy, aki "dühhel"-t, az meg írja úgy. Ennek semmi köze a helyesíráshoz. Azt sem a szabályzat mondja meg, hogy "zsemle" vagy "zsömle".

8 pocak 2013. március 7. 22:56

@birot: Jelenleg az a vicces szabály, hogy egy szótagú igekötő nem számít összetételi szagnak, a hosszabb meg igen. Szóval "alumíniummegmunkálás", de "alumínium-összemunkálás" (biztos van ilyen), mivel az előző két-, utóbbi meg háromtagúnak számít.

9 birot 2013. március 8. 00:44

Pocak 7: Ellenpélda én lennék. Amíg általános iskolai (általánosiskolai?) nyelvtanórán nem tanultam, addig azt mondtam, hogy "dühhel". Ha dühvel mondom, ma is úgy mondom :) Ha viszont monitorozom a beszédemet/írásomat, akkor úgy mondom, írom, ahogy "kell". Mivel ez évente egyszer, ha megtörténik (beleértve a "méhvel" szót is), nem tragédia. Felszabadító lett volna, ha nem két évtizeddel érettségi után tudom meg, hogy ez zsemle/zsömle-kategória. Tényleg azt hittem, hogy gyerekként egyedül nekem maradt ki a nyelvtanulásomból ez a ritka rendhagyó típus!

Pocak 8: Köszönöm, erről nem tudtam. És mi van az "alumíniummegolajozás" esetén? Ott a g már átszótagolódik... Na jó, ez vicc, gondolom, ez nem számít. Ha már itt vagyunk, hány szótag az "autó" pl. a "személyautó-takaró"-ban? Nyilván három?

10 birot 2013. március 8. 00:47

Javítás: "személyautó-lepel", csak hogy jelentősége legyen annak, hogy 6 vagy 7 szótag.

11 pocak 2013. március 8. 01:52

@birot: hát mivel esetünkben csak a helyesírás számít, aszerint meg a-u-tó, három szótag.

12 bm 2013. március 8. 04:21

Érdeklődnék a szerzőtől (ha van olyan), hogy abban van valami szándékosság, hogy a 189.c-t tévesen idézve egybe írta a "kiskezdőbetűvel" szót (ezzel a frászt hozva rám, és arra "kényszerítve", hogy utána nézzek, hogy én vagyok-e a buta, amiért eddig úgy tudtam, hogy különírandó)?

Bizonyára kopipészt – ezt gondolnám legalábbis –, azért kérdezem, hogy mi a célja az eltérésnek.

De ha csak elgépelés, akkor kérem javítani. :-)

13 bm 2013. március 8. 04:24

javítom magamat is: "utánanézzek" :-)

14 eremit 2013. március 8. 06:54

...az Odeon ...

Már a cikk is hibás. Személynév előtt névelő! Ejnye-bejnye.

15 eremit 2013. március 8. 07:05

@eremit: Tévedtem. Jól írták. Elnézést.

16 Lalika 2013. március 8. 08:33

@bm: ennek a hozzászólásnak van egyáltalán értelme?

"Érdeklődnék a szerzőtől (ha van olyan)": ejnye, magát írta volna meg a szöveg? "Bizonyára kopipészt – ezt gondolnám legalábbis": ezt még csak értelmezni sem tudom... Ha neked tényleg az a leglényegesebb, amit leszűrtél ebből a cikkből, hogy miért lett egybeírva a "kiskezdőbetűvel", hát akkor gratulálok. Gondolom, ha mentős lennél és épp egy szarrá tört emberhez érkeznél, kiszálláskor a legfontosabb dolgokkal kezdenéd a beteg ellátását: ellenőriznéd a mentőautó guminyomását, lemosnád az ablakokat.

@eremit: dettó.

17 Krizsa 2013. március 8. 08:35

@birot: Most azért igazat adok azoknak, akik szerint írjuk csak úgy, ahogy szerintünk helyes. Mert ezektől a fafej szabályozóktól tényleg el kell választani a normális nyelvérzéket.

Dühhel, írásban is.

A méh-vel alakot viszont KIKERÜLJÜK, mert a lágy H, ami alig hallatszik, úgyse kettőződik meg, akármit csinálunk vele.

Kikerülés: a rosszul hangzó alakok kerülése is a kellemes beszéd, végső soron jó nyelvérzék kérdése):

Tehát vagy méhekkel, vagy méhecskével,

vagy a mássalhangzóval kezdődő rag helyett magánhangzósat keresünk és a mondatot annak megfelelően alakítjuk át: a méh-es kérdéssel... az a méh, amivel... stb.

**********

Az ilyen problémáknak RITKA! (szerintem kifejezetten ritka) etimológiai okuk van. Éspedig az, hogy az eredeti nyelvben (még annak eredeti nyelvében - nem érdekes, milyen távol)

hosszabb volt a szó és jelentésváltozástől rövidült le.

**********

A héberben (az meg Egyiptomból? Mezopotámiából?)

MÉHOS = FÁJÓ (testi fájás), M'UHE = összenőtt (csikos rovar)..

S mivel a magyarban anya-méh is van és az is nagyon fáj, az etimológiát 100%-osnak tartom. Továbbá: annak ismeretében, hogy a héberek és a magyarok még egyszer sem foglalták el egymás országát - ötletek, ha már annyira fontos és nem elégszel meg a héber etimológiával:

1. Tessék a Kaukázusban keresni összekötő nyelvet a méhecskére.

2. Tessék az avar nyelvben keresni a méh-et.

18 Blogin 2013. március 8. 08:38

Egyetlen általam üdvözölt változtatás a szótagok kötőjelezésével kapcsolatos, ez még számomra is néha megnehezítette a folyóírást. A többi azonban szerintem fölösleges, az igényes nyelvhasználó eddig is figyelt az apróságokra, aki pedig nem, azt nem érdekelte sosem, ezután sem fogja. Az *1-i vagy éppen *dühhel alakot én ezután is következetesen ki fogom javítani, mivel a néma h miatt szerintem kizárólag a [dü] kiejtés nevezhető sztenderdnek. Értem, hogy a neológ irányzat toleráns a változásokkal szemben, de én magánszemélyként nem kell, hogy az legyek.

Az időpont jelölése eddig is kettősponttal volt általános, itt megértem, hogy bekerül a szabályzatba. Magamon kívül nem ismerek olyat, aki rendesen ponttal írja, bár nagykötőjelet is használok, ami szintén nem jellemző a mindennapi használatban (az átlagos beszélő-író nem is tudja, hogy létezik), ennyi erővel akkor azt is el lehet törölni (divizzel helyettesíteni), ami viszont egyértelmű nyelvromlás lenne, hiszen a nagykötőjelnek megkülönböztető szerepe van.

Az, hogy a b. ú. é. k. alak "nem lesz elfogadható" engem szintén hidegen hagy, eddig is így írtam, ezután sem kívánom másképp. A speciális karakterek megkövetelése szerintem inkább tipográfiai kérdés, de én üdvözlöm, már iskolásként is figyeltem a lebegő ékezetekre :) De akkor a cirill vagy éppen héber betűk használatát is kötelezővé tehetnék.

Egyrészről azt látni, hogy valóban a mindennapi nyelvhasználó szokásai felé mozdultak el, másrészt viszont ezzel ellentétes döntések is születtek. Aligha hiszem, hogy a sztenderd beszélő OPT-bank alakban fogja írni, amit eddig OTP bank (esetleg OTP Bank néven) írhatott. Épp a kötőjelesedés kerülése volt egy fontos szempont.

Egyedül a mozgószabályok körében érzem azt, hogy van értelme változtatni, mert a kivételek mián olykor mind megbicsaklunk, de nagyon fájlalnám, ha néhány gyönyörű (más területről származó) kivételünk eltűnne néhány nyelvész tollvonása nyomán. Például a kacsingat és bólingat nagyon szép így, t nélkül. Még szerencse, hogy ezeket elfelejtették átjavítani.

19 Krizsa 2013. március 8. 08:44

Dehát a düh H-ja nem néma, sőt!

A magyarban is kétféle H van, de még a harmadik, a Ch is előfordul.

20 El Vaquero 2013. március 8. 09:10

@Krizsa:

Magyarban többféle h-hang is van, mint három, persze csak fonetikailag. Fonológiailag belesűríthető kettő fonémába, de akár olyan fonológiai rendszer is létrehozható, amely csak egy h-fonémát számlál, a variációkat pedig mind megjósolható és jelentést meg nem különböztető allofónoknak tekinti.

A cikk jól írja a düh h-ja lehet néma is, beszélője válogatja.

Egyébként meg várom, hogy mikor jön Don B elégedetlenkedni, mindenesetre ha jön, akkor maximálisan igaza lesz. Bár lehet nem fogja kifejteni, mert a blogján már kitárgyalta a témát.

21 Krizsa 2013. március 8. 09:32

Engem a bekategorizáláos nyelvészet: hogy attól olyan, mert megmondtuk - nem éredekel. Aki a DÜH-ös, DOH-os szavakat nem kipukkadósan mondja (a doh származása a penészgomba), az is ember ugyan, de nincs magyar nyelvérzéke.

22 Pesta 2013. március 8. 09:52

Az iskolában kitűnő voltam helyesírásból, de csak mert sokat olvastam. Ebbe a tech-blablába (elnézést: szakkifejezés-rengetegbe) ugyanúgy belezavarodom, akárhogy nevezgetik át. Kit érdekel, hogy a szakzsargont kicserélik (alanyi és tárgyas helyett általános és határozott ragozás stb.). A kötőjelnél meg átestek a ló túlsó oldalára, amikor ott épp lazább szabályok kellenének. Még jó, hogy bármire rá lehet fogni, hogy szakszöveg, és úgy ír az ember, ahogy akar.

Az egész főként akkor vicces, amikor az ember megnézi egy átlagos netes hozzászóló helyesírási színvonalát. Egyesek már a nagybetűket és a központozást is ötletszerűen használják, mintha élőbeszédben hebegve-habogva süketelne.

23 El Vaquero 2013. március 8. 10:00

@Krizsa: pedig hidd el, hogy tévedésben vagy. Az anyanyelvi magyaroknak jó fele (saccra olyan 55%) tipikusan keményszájpadlásnál képzett közelítőhanggal (gyengébb, lágyabb, mint a réshang) ejti ugyan a végét, de nem elhanyagolható, hogy a másik felük (durva hasraütésre 45%) pedig nem ejt semmilyen h-hangot. Egyes vidékeken tájszólás, nyelvjárás függvényében ez az arány fel is borulhat, tuti vannak olyan vidékek, ahol a végén a h-hangot nem ejtők vannak durván többségben. Van olyan magyar is, akinek váltakozva jön a szájára, mikor így, mikor úgy ejti. Esetleg azon sem lennék meglepődve, ha tanulmány kimutatná, hogy a fiatalabbak térnek át a h-nélküli variációra.

A nyelv ilyen, nem homogén kiejtési szempontból sem, több ejtésvariáció van. Színvonalas kiejtési szótárak is minél több kiejtési variánst közölnek, nem ragadnak le szűk látókörűen egynél. Még a sztenderd presztízs-nyelvváltozatokban sem csak egy ejtésmód lehetséges, és még ehhez jönnek hozzá az egyéb dialektusok ejtései. Épp ezért megmosolyogtatók az olyan kijelentések, hogy csak az én ejtésvariációm a jó, az "A Kiejtés" és a többiek csak alsóbbrendűek, nem tudnak magyarul.

Attól hogy hasonlóak, nem lehet párhuzamot vonni a dohhal, mert azt tényleg kemény-h-val a végén ejtik, bár nem lepődnék meg, ha azt is hallanám h-nélkül a végén, de egyelőre még nem volt hozzá szerencsém. Épp ezért nem szabad csak a helyesírásból kiindulni, a nyelv sokkal mélyebb, sokkal több, mint a felszíni megjelenési formája, absztrakt kivonata, egyszerűsített leképzése, az íráskép. Utóbbit csak kisiskolások, pisisek színvonalán megrekedt tanárok szokták hinni, terjeszteni, esetleg elvakult nyelvvédők. Az idegen nyelvek oktatását is itt szúrják el, csak grammatikát és helyesírást tanítanak, ami önmagában nem sokat ér, kiejtést, beszédet, kommunikációs technikákat, hallásértést, szupraszegmentális elemeket, mögöttes kultúrát szigorúan nem tanítanak, nehogy valaki használható nyelvtudást szerezzen, vagy elvigye a mentő.

24 balazsmaria 2013. március 8. 10:32

@pocak: érdekes, mert - Krisztus a tanúm - nekem pont a dühhel az otthonról hozott alak, a tanultra meg nem emlékszem, de eleve paradox helyzet, mikor egy "dühhel" anyanyelvű tanár "dühvel"-t oktat :) ezek szerint én eddig tévedésben éltem - már ami a szabályokat illeti. amúgy ezt a "dühhel" szót nem tudom, hányszor mondtam ki életemben, de túl sokra nem emlékszem.

a méh meg speciális, mert az állat a "méhe", a női "méh"-et meg szintén ritkábban emlegetem :)

de talán üdvözlendő, hogy több ejtésváltozatot is támogat a helyesírás, számomra eleve nonszensz, hogy bizonyos változat kisajátít magának egy sztenderdet.

25 szigetva 2013. március 8. 10:37

@El Vaquero: A [x] nélküli _doh_ egyszerre két elég erős fonotaktikai megkötést is sértene: (1) szó végén nincs rövid [o], (2) egy tartalmas szó nem lehet egyetlen könnyű szótag. Ettől még előfordulhat, mert a nyelv (esetünkben annak fonotaktikai megkötései) változnak. Ráadásul a (2) megkötés nem is olyan erős: lsd. (csakazértis) _juh, cseh_.

Hogy a MHSz ezentúl minek nevezi az alanyi és a tárgyas ragozást, annak kb. akkora a jelentősége, mint hogy milyen minőségű papírra nyomják. Ez a legkevésbé sem helyesírási kérdés.

26 Krizsa 2013. március 8. 10:39

@El Vaquero: "Magyarban többféle h-hang is van, mint három, persze csak fonetikailag. Fonológiailag belesűríthető kettő fonémába, de akár olyan fonológiai rendszer is létrehozható, amely csak egy h-fonémát számlál, a variációkat pedig mind megjósolható és jelentést meg nem különböztető allofónoknak tekinti.

***********

Ezzel szemben a gyöknyelvész nagyon szigorú:

Azt, hogy adott nyelvben (a magyarban) kétféle K, H, V hangot különböztessek meg - amik tényleg kétfélék (vagy azok voltak)

1. a nyelvhasználók tömeges, többségi különbségtételén kívül

2. betonszilárd írásos bizonyíték is szükséges kétféle BETŰRE.

Ennek hiányában más nyelvben FENNMARADT írásos bizonyítéknak kell lenni kétféle betűre. ELTÉRŐ funkcióval.

Az ilyen eset azonban a hasonló hangok nyilvánvalóan különböző időbeli és térbeli eredetére utal.

A szájizmok, fog, ajak, megsatöbbi működésének mindehhez csak annyi köze van, mint a kanálnak az evéshez. Mivel azonban a levest szürcsölni, a kását markolni is lehet, s a gyöknyelvész kifejezetten barbár ősember - fonológiai evőeszközöket nem használ.

Tehát:

K kétféle VOLT a magyarban. Miért? mert a rovásírásban két betűje volt. Meg azért, mert más gyöknyelvben is két betűje VAN. Most is.

A kiejtés ugyan ma nem különül el, de a történeti nyelvészetnek fel kell derítenie a kétféle K eredetét és a szavak etimologizálásátt mindenesetre ezzel kell kezdeni. Hol tart ehhez képest a magyar nyelvtudomány? Még a kérdést sem érti.

Kétféle H van a magyarban, mert 1. ejtésben is elkülönülnek. 2. más gyöknyelvben is megvan (rokonszavak bizonyítják, hogy) pont ugyanez a két H betű.

Kétféle V van a magyarban, de kétféle betű nincs. Eredetüket azonban más gyöknyelvből, ahol megvan a kétféle V, már jól ismerjük. Arra is rájöttünk, hogy van olyan nyelvjárás a magyarban, amellyel határozottan meg lehet különböztetni a kétféle V hangot... (Vas-Zala).

27 Sultanus Constantinus 2013. március 8. 10:46

@szigetva: Múltkor hallottam a tévében, hogy egy riporter az éhség szót é[h]ségnek ejtette. Soha nem hallottam még így ([éség]-nek mondja mindenki), nagyon mesterkéltnek tűnt.

28 Lalika 2013. március 8. 11:10

@Extraterrestre: lehet, mesterkélt, de akkor én, a barátaim, ahol felnőttem, mind ilyen mesterkélt ördögök vagyunk. tiszta gáz, meg kéne tiltani, hogy beszéljen az ilyen.

29 Sultanus Constantinus 2013. március 8. 11:16

@Lalika: Nem tudom elképzelni, hogy a TERMÉSZETES nyelvváltozatban bárki szótag végén, mássalhangzó előtt [h]-t ejtsen a magyarban. Legfeljebb [x]-t, de ebben a szóban az is eléggé erőltetett lenne a számomra.

30 szigetva 2013. március 8. 11:46

@Krizsa: „K kétféle VOLT a magyarban. Miért? mert a rovásírásban két betűje volt.” Nade a görögben is két szigma van, egy a szó belsejébe (σ), másik a végére (ς) (hogy a ξ-t és a ψ-t ne is említsem), de van aki ugyanúgy írja a kettőt (c). Biztos tudod, hogy az arab betűk is máshogy néznek ki a szó elején, közepén vagy végén. Ennek semmilyen következménye nincs a nyelv hangrendszerére. Ne értsd félre azt, hogy nem mutatunk rá az összes butaságra, amit a hozzászólásaidban leírsz, ez csak azért van, mert se időnk, se kedvünk nincs hozzá, meg amúgy sem érted meg.

31 Lalika 2013. március 8. 12:21

@Extraterrestre: erőltetett és mesterkélt? mondom, be kell nekik tiltani.

32 Krizsa 2013. március 8. 12:30

Éhség. Gyöknyelvészetileg ez: XH-XS-XG (az X valamilyen magánhangzó).

Tehát az éhség ebből a nézőpontból az éh-es-ég összevont alakja.

Először próbáljunk meg más gyöknyelvben utánajárni, hogy milyen (múltú) erősségű lehet az éhes H-ja?

A héber och-el = eszik, ikel = megemésztette. Vagyis a héberben ez K/Ch változó hang. Oké ez az IPÁ-nak az X-e, vagyis a legerősebb H-féleség.

Milyen? ÉH-ES. Mi az éhes-EK gyakori, ismétlődő jellemzője?

ÉH-ES-ÉG.

A K/G változó hang régi K-ja gyakoriságra és többesszámra, az újabb G pedig ismétlődő jelenségre szokott utalni.

Még egy kérdés maradt: a mai helyesírásban miért írják két S-sel az éhesség-et?

Azért, mert a -ság, -ség önálló főnévképzőnek lett KINEVEZVE... Ez azonban, gyöknyelvészeti szempontból nem igazolható. Nem olyan nagy baj, csak ilyenkor gondolkoznia kell.

Lehet még egy -XS a szóban? Elképzelhető olyan szó is, hogy

éhes(e)s-ég? Igen. Jó, legyen a -ság, -ség is képző, de gyöknyelvészeti elemzéseknél mindenesetre két ragra fog bomlani.

33 bm 2013. március 8. 12:41

@Blogin: az OTP Bank így marad, a CIB-bank azért lett ilyen, mert a B amúgy is bankot jelöl benne (Central-European International Bank), ld. még CD-lemez, PIN-kód (jelenleg CD lemez, PIN kód).

[példák az OH-ból]

34 bm 2013. március 8. 12:55

@Lalika:

> "Érdeklődnék a szerzőtől (ha van olyan)":

> ejnye, magát írta volna meg a szöveg?

Hiányolom a szerző feltüntetését, és ezt ily módon próbáltam jelezni, némi iróniával.

> "Bizonyára kopipészt – ezt gondolnám legalábbis":

> ezt még csak értelmezni sem tudom...

Nem gond, azoknak szólt, akik tudják.

(hint: felteszem, hogy az AkH-idézetet nem fejből gépelte, hanem bemásolta (copy-paste), és akkor biztos direkt írta egybe valamiért. De az is lehet, hogy "kézzel" másolta, és akkor csak tévesztés.)

> Ha neked tényleg az a leglényegesebb, amit leszűrtél

> ebből a cikkből, hogy miért lett egybeírva a

> "kiskezdőbetűvel", hát akkor gratulálok.

Köszönöm, de tévedsz: mit látsz itt a kommrentek fölött?

"Leglényegesebb leszűrések"? "Legfontosabb tanulságok"? "Összefoglalása azoknak a dolgoknak, amelyek a legmélyebben megérintettek a cikk nyomán"? Nem, nem, az van odaírva, hogy "Hozzászólások".

No hát akkor.

Szép napot! :-)

35 Krizsa 2013. március 8. 13:00

@szigetva: Már leszokhatnál a személyeskedésről - persze azt is megteheted, hogy megállod, ha egy kérdés mégis érdekelne... vagy nem pont engem kérdezel felőle. S ha engem, akkor tiszteletben tartva egymást.

**************

Ismétlés: K kétféle VOLT a magyarban. Miért? mert a rovásírásban két betűje volt, meg azért is, mert más gyöknyelvben is két betűje VAN.

A kiejtés ugyan ma nem különül el, de a történeti nyelvészetnek fel kell derítenie a kétféle K eredetét és a szavak etimologizálását mindenesetre ezzel kellene kezdenie.

A (görögben is), a héberben az írásalak megkülönböztet néhány szó belseji és a szóvégi mássalhangzót. Ennek azonban semmi köze a KÉTFÉLE eredetű és funciójú hangok kérdéséhez. UGYANAZT a hangot írják másképpen. Miért? Az ókori írásokban gyakran nem hagytak szünetet a szavak között. (Ékírás, helytakarékosság.)

Ezért a szó végét egy nagyobb le-fel kanyarítás jelölte - s ennyi a kólönbség.

Ennek az emléke maradt fenn - a héberben pl. a P/F, a K/Ch, és a C hangok szóvégi alakjánál.

De Te a HANGVÁLTOZÁSOKAT is belekevered ebbe a témába... amire az indoeurópai nyelvészet egészében alapoz.

Igaz, hogy hibásan alapoz rá, de a hangváltozások megléte: TÉNYKÉRDÉS.

Most én is sértegesselek, hogy nem mindent értesz? Mire jó ez?

36 don B 2013. március 8. 13:04

@El Vaquero: Juszt se jövök. :) (A mondanómat öt éve megírtam, be van linkelve a cikkbe (kösz), nekem annyi elég. még sok is.)

37 don B 2013. március 8. 13:07

@béta: „Amúgy arról mit tudni, hogy ki fog pénzt húzni az újabb kiadás egymást követő kiadásaiból?”

Hát, a Wolters Kluwer biztosan. Meg valamennyit talán a szerkesztők is...

38 mordizomadta 2013. március 8. 15:15

a vendéglátó-ipari „még” kötőjelesen helyes… :D

39 Bennó 2013. március 8. 18:45

"Ebből a szempontból az egyik legfontosabb előrelépés, hogy a többszörösen összetett szavakat akkor is írhatjuk kötőjel nélkül, ha azok hat szótagnál hosszabbak."

Emlékeim szerint az ún. szótagszámlálási szabály eddig is ajánlás volt csupán ("írhatjuk" formában fogalmazva), nem látom tehát azt a nagy előrelépést. Ami eddig sem volt más, csak ajánlás, az eztán is ajánlás marad.

40 Fejes László (nyest.hu) 2013. március 8. 20:51

@Bennó: Nem, a szabályzat úgy fogalmaz, hogy a hosszúakat célszerű kütőjellel írni, majd megmondja, melyek azok, amelyeket „többbnyire” kötőjellel tagolunk. A többnyire sem értelmezhető itt, hacsaknem arra gondol, hogy pl. melyik igekötőt hogy kezeljük – de azokról is egyértelmű eligazítást ad.

41 Blogin 2013. március 9. 10:43

@bm: Köszönöm az értelmezést. Akkor ez egy nevetséges bonyolítás, tudniillik a nyelvhelyesség nem matematikai logika szerint működik (vö. a méh nem csíp, mert szúr kérdésköre). Ez már majdnem lingvicista út :)

42 Blogin 2013. március 9. 10:49

(Hozzátenném, hogy a CD lemezt eddig is kerültem, mert enyhén tautologikusnak tűnt, de ha írtam, nekem mindig becsúszott a kötőjel, talán a CD-meghajtó analógiájára. A cédé lemez szintén kodifikált írásmódjától pedig rosszul vagyok, mert akkor lehetne *tévé felvétel is. De hát mindegy.)

43 Varmer 2013. március 9. 19:45

@Blogin: Szerintem a tévéfelvétellel nincs igazából baj, az én nyelvérzékem(/íráskészségem?) szerint pedig milliárdszor jobb a cédélemeznél, ez utóbbit biztos nem írnám így.

44 Grant kapitány 2013. március 9. 21:51

@Fejes László (nyest.hu): Nem, a szabályzat úgy fogalmaz, hogy a hosszúakat célszerű kütőjellel írni,

Nem, nem egészen így fogalmaz. Ezeket "BIZONYOS ESETEKBEN célszerű kötöjellel tagolni, HOGY KÖNNYEBBEN OLVASHATÓK legyenek". Vagyis nem általánosít, hanem leszűkíti bizonyos esetekre, és azt is megmondja, hogy miért, ti. a könnyebb olvashatóság érdekében. A hat szótagnál hosszabb többszörös összetételekre szintén ez vonatkozik, de még ezekre sem teljes általánosságban.

@Fejes László (nyest.hu): "A többnyire sem értelmezhető itt"

Dehogynem, hiszen a szabályzat megadja a kivételeket is, ilyenek többek közt az intézménynevek, pl. pénzügyminisztérium(i) kötőjel nélkül írandó.

45 hozzádszóló 2013. március 11. 17:09

@bm: Kb. annyi lényegtelen érdemi információt fűznék a CIB Bankhoz, hogy a megnevezés mind a jelenlegi, mind a jövőbeli formájában pontatlanul szerepel a cikkben.

A CIB Bank egészében tulajdonnév, lásd HSZ 187. pont, nem önmagában a CIB, jelenleg sem CIB banknak írjuk helyesen, hanem CIB Banknak, cégforma megjelölésével CIB Bank Zrt.-nek.

Már kezdettől fogva (legalább 1988-tól) a rövidített tulajdonnév részét képezte a "CIB" betűszó mellett a Bank is ("CIB Hungária Bank Rt.", "CIB Bank Rt." stb.). Ehhez hozzáadódik az, hogy 2007.12.31 óta nincsen "hosszú változat", azaz nincsen a betűszónak feloldása sem hivatalos névben.

Ezért a bankot továbbra is egyedül helyesen "CIB Bank Zrt."-nek lehet majd nevezni, a HSZ-nek ebbe beleszólása nem lesz.

46 bm 2013. március 15. 19:52

@hozzádszóló: Kedves Hozzámszóló! Félreérted. (Belátom, ebben közrejátszhatott az előző kérdés+válaszom is az OTP Bankkal kapcsolatban.) A CIB bank/CIB-bank esetében nem a tulajdonnévről beszélünk, és ezt az akadémia/nyest/stb. is tudja, hiszen különben esze(m) ágában sem lenne kis b-vel írni. Ez itt – hogy egyszerűen a fogalmazzak – magát a bankfiókot takarja. "Nem tudod, merre van a legközelebbi CIB bank?" (a jövőben várhatóan majd így: "a legközelebbi CIB-bank")

Remélem, sikerült érthetően megvilágítanom a kérdéses formát (amely tehát egy tulajdonnév – mármint annak nem teljes, hanem rövid, köznyelvi formája – és egy közszó összetétele.

A tulajdonnévbe nincsen beleszólva. :-)

Minden jót!

47 El Vaquero 2013. március 17. 10:53

Egyébként volt arra törekvés, hogy hozzáértő nyelvészek létrehozzanak egy következetes, jól kezelhető alternatív helyesírási szabályrendszert? Mert jó lenne, versenghetne a hivatalos akadémiaival, és amelyik használhatóbb, az terjedne el. Tudtommal sehol nincs előírva, hogy ha az MTA a kútba ugrik, akkor mindenkinek utána kell ugorni.

48 tkis 2013. március 17. 20:05

@El Vaquero: El Vaquero ötletét nagyon jónak tartom! BOJKOTT! Az egyetlen lehetséges megoldás, hogy figyelmen kívül kell hagyni az AkH.12-t, se kiadók, se újságok, senki se írjon az új "szabályok" szerint, míg meg nem jelenik egy normális, de legalábbis társadalmi és szakmai vita után elfogadott szabályzat. (Kötelezővé persze az sem lehet tenni, mert a helyesírás nem törvény, pusztán ajánlás, pl. arra, hogy a helyesírás-ellenőrző szoftverek mi alapján működjenek.) Rendkívül felháborító, hogy semmiféle érdemi vita nem előzte meg az immáron véglegesnek látszó döntést (a szűkkörű bizottságosdi, és egyéb belterjes gittegyletes agyaskodás ugyanis nem az). Én még emlékszem, hogy az 1984-es változás előtt komoly vita ment a sajtóban is (középiskolás diákként másba nem láthattam bele), a nyelvészeti folyóiratokban is talán, pl. az ly eltörlésének kérdéséről. Igaz, hogy ebben a kérdésben (is) a hülyék győztek, afféle érvek alapján, hogy "Hogy nézni ki pontos j-vel az, hogy "Apáink vére fojt"..", de legalább volt vita.

49 peva 2013. június 1. 14:25

Remélem a helyesírási szabályzat változásai nem ahhoz igazodnak, hogy egyre rosszabbul beszélünk?

Nem volna egyszerűbb például a "nagyon fontos, hogy az új SZMSZ mielőbb elfogadásra kerüljön" helyett azt írni, hogy nagyon fontos az új SZMSZ mielőbbi elfogadása. Egyre gyakrabban hallom, hogy eladásra kerül, kiadásra kerül, megvételre kerül és így tovább. Nem egyszerűbb, hogy eladták, vagy eladta, megvették, vagy megvette. Elkerülte netán az eladást vagy a megvételt?

Ezen kívül nem volna jobb az olvashatóak helyett olvashatók, vagy eladhatóak helyett eladhatók, megvehetőek helyett megvehetők, és még sorolhatnám a különböző nyelvtörően leírt, vagy mondott szavakat.

Mi a helyzet az úgynevezett ikes igékkel? Úgy tudtam, hogy egyes szám első személyében a k-betű m-re módosul, például: eszem, alszom, iszom, játszom.

Mindenhol a fent írt formában hallom ezeket, és a hasonló szavakat. Netán módosult a helyesírási szabályzat, és az eszek, alszok, iszok, továbbá eladhatóak, megvehetőek, valamint a került és hasonló szavak ily módon történő használata is elfogadott? A nyílászáró, rajzszám és a hasonló szavakat pedig jobb lenne kötőjellel írni, mert félreolvasható.

50 szigetva 2013. június 1. 14:50
51 El Vaquero 2013. június 2. 10:40

@peva: ezek egyike sem helyesírási kérdés, hanem nyelvhasználati. Ilyen kérdésekkel soha nem foglalkozott egyik helyesírási szabályzat sem. Ráadásul mind eldöntött kérdés, a magyar nyelvben létező dolgok. A legtöbb csak stílus kérdése, ki melyiket használja, egyik sem helytelen. Az ikes igék felemlegetése pedig elég elavult, kb. olyan, mintha valaki még mindig a vala-múltidő használatát várná el. A magyar nyelv is folyton változik, megjelennek modern tendenciák. A többség már az ikes igéket nem ikesen ragozza E/1. személyben. Ezen túl kell tennie magát lelkileg minden nyelvvédőnek. Mondom ezt úgy, hogy vannak modern dolgok, amelyek engem is zavarnak, pl. a -ban/-ben helyetti -ba/-be. Ezt bizonyos fokig logikai hibának érzem, de a többség már lespórolja az n-t, nincs mit tenni. Ki lehet menni a tüntetni a Kossuth térre, de nincs értelme.

52 El Vaquero 2013. november 7. 11:48

Le lehet tölteni egyébként valahonnan ezt az új szabályzatot?

 

Sose értettem, hogy miért kell ezért feltétlenül pénzt kérni. Az rendben van, hogy aki szép kötésű könyvben szeretné, vegye meg, fizesse meg a terjesztési, nyomtatási, kötési költség rá eső részét. Viszont a helyesírási szabályzat és szótár az összes magyarnak íródik, az akadémia érdeke, hogy használják és forgassák az emberek, kizárólag pénzért adni szarrágás. Ki kéne tenni a netre nem csak a szabályzatot, de a szótárrészt is. Már minden számítógépen készül, a szedést is számítógép csinálja, meg ott a pdf formátum is, már nem jár bedigitalizálási munkával.

53 Kara-kán 2014. március 17. 12:55

2152 ft-ért végre (?) megvehető az új szabályzat.

Az androidos app 1900 ft.

akkrt.hu/382/szotar/magyar_egynyelvu_szotar/a_magyar_helyesiras_szab

54 El Vaquero 2014. április 6. 16:39

@Kara-kán: ez nem az új szabályzat, hanem a mostani. Ez fent van a neten ingyen.

Mondjuk arról egy deka infó nincs sehol, hogy az új szabályzat mikor jelenik már meg végre.

55 Sultanus Constantinus 2015. május 29. 09:28

"[...] és ezentúl a mellékjelek semmilyen okból kifolyólag nem lesznek elhagyhatók."

Hát most mondhatjátok, hogy helyesírásnáci vagyok, de ezzel maximálisan egyetértek. Az egyik rigolyám, amikor a sporthírekben mindenhol *Barca van Barça helyett. Nekem az előbbi [bárka], ami teljesen mást jelent (de éppúgy lehetne akár egy másik, pl. egy tengerész-focicsapat neve is). Most mennyiből áll még az AltGr+Ó (¸) billentyűt lenyomni a C előtt? Minden magyar kiosztáson ott van, nem kell hozzá semmilyen extra program és még karaktertáblából való másolgatás sem.

(Most volt időm elolvasni ezt is rendesen, hála a szeptemberi megjelentést beharangozó cikknek.)

56 Sultanus Constantinus 2015. május 29. 09:32

(Persze ha nem katalán/spanyol névről lenne szó, hanem franciáról, akkor az tutiúristen, hogy rögtön le tudnák írni normálisan pl. azt, hogy François...)

57 kisbuddha 2015. augusztus 27. 08:09

Sok jó váltotás és sok butaság van az új szabályozásban, pl. a "kemény tojás" helyett "keménytojást" kell írni, holott miért ne lehetne egy tojás kemény, anélkül, hogy keménytojást főznénk belőle? A "fekete doboz" helyett "feketedoboz", holott miért ne lehetne egy doboz fekete, anélkül, hogy feketedoboz lenne? A "légiforgalmi társaság" helytelen, helyette "légi forgalmi társaság" van, pedig nem egy olyan forgalmi társaságról van szó, ami légi, hanem egy olyan társaságról, ami légiforgalommal foglalkozik (mostantól "légi forgalommal"). A "csodaszép" helyett "csoda szép", mert ez mostantól nem összetételnek minősül, hanem a "csoda" az mag egy jelző. A "hézinyúl" helytelen, helyette "házi nyúl" a helyes, pedig egász más jelentésben használjuk a beszédben a két szót. Helyes a "státusszimbólum" és a "státuszszimbólum" egyarán, mindkető a státusz szóból eredeztetve, ami eredetileg státus kellene, hogy legyen, de ma már státuszként használjuk többet. A mozgószabály is változott, a tbjárulék-csökkentés helyett most már csak a tb-járulék-csökkentés minősül helyesnek, mont ahogyan az Oscar-díj-átadás esetében is.

58 kisbuddha 2015. augusztus 27. 08:11

@kisbuddha: Bocs az elírásokért, mobilon nehéz nyomkodni :)

59 Fejes László (nyest.hu) 2015. augusztus 27. 08:39

@kisbuddha: Nyilván a kemény tojás továbbra is külön írandó, ha pl. a tojás héja kemény: a keménytojás a keményre főzött tojás. Ugyanez a helyzet a feketedobozzal.

A házinyúl külön érdekes, a szabályzat szótári része szerint egybe, de az OH. szerint külön. Az a gyanúm, az utóbbi szaknyelvi, ami leeht, hogy szakmailag következetes (l. sárgarigó, de fekete rigó), nyelvileg viszont abszurd.

„Helyes a "státusszimbólum" és a "státuszszimbólum" egyarán, mindkető a státusz szóból eredeztetve, ami eredetileg státus kellene, hogy legyen, de ma már státuszként használjuk többet.” Ez nyilván nem így van. Mindkét alak él, és aszerint írjuk, hogy melyik alakot szánjuk az előtagba (függetlenül attól, hogy a kiejtésben úgyis összemosódik).

„A mozgószabály is változott, a tbjárulék-csökkentés helyett most már csak a tb-járulék-csökkentés minősül helyesnek, mont ahogyan az Oscar-díj-átadás esetében is.” Ezt bizonyára így képzelték eddig is, csak a szabály volt pontatlan.

„A "légiforgalmi társaság" helytelen, helyette "légi forgalmi társaság" van, pedig nem egy olyan forgalmi társaságról van szó, ami légi, hanem egy olyan társaságról, ami légiforgalommal foglalkozik (mostantól "légi forgalommal"). A "csodaszép" helyett "csoda szép", mert ez mostantól nem összetételnek minősül, hanem a "csoda" az mag egy jelző.” Ez döbbenetes, ha igaz. De a szép aligha lehet a csoda jelzője, elvégre melléknév nem szokott jelzőt kapni. Ha nagyon akarjuk, akkor fokhatározó.

60 kisbuddha 2015. augusztus 27. 08:45

@Fejes László (nyest.hu): a "csoda" a jelzője a "szép"-nek, szerintük.

61 kisbuddha 2015. augusztus 27. 09:40

Megvan, a "csoda" nyomatékosító szó, mint a "kutya hideg", "igen szép" esetében.

62 Irgun Baklav 2015. augusztus 27. 09:42

Hát ez egy csuda jó szabály lesz! A jó Isten áldja meg a kezit annak, aki kitalálta!

Információ
X