nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Észszerű változások?
Mi változik az új helyesírási szabályzatban?

Ön jól tudja, hogy az „észszerű” a helytelen, az „ésszerű” a helyes forma? Tudja, miért hibás a „BÚÉK” forma, és hogyan kellene helyesen írni? Tisztában van vele, hogy Mariannal megy az Odeon moziba, vagy Mariann-nal az Odeon Moziba? Ráadásul büszke is erre? Már nem sokáig!

nyest.hu | 2013. március 7.
|  

Körülbelül egy évvel ezelőtt lezárultak a helyesírási szabályzat módosításai, jelenleg a szabályzathoz kapcsolódó szótár munkálatai folynak. Addig azonban, ameddig az új szabályzat meg nem jelenik, az illetékesek nem igazán szeretnék megszellőztetni, hogy pontosan mi változik. Az új helyesírási szabályzat elfogadását – a korábbi tiltakozások ellenére – ugyanis nem előzte meg széles körű szakmai egyeztetés. Igaz, a szabályzat nem fog sokban változni – ami nagy baj, hiszen a szabályok jelenlegi megfogalmazása elég sok kívánnivalót hagy maga után. Éppen ezért valóban szükség lenne egy új szabályzatra: a valódi reformra azonban az illetékesek (a Magyar Tudományos Akadémia Magyar Nyelvi Bizottsága) nem vállalkoztak, helyette a jelenlegi szabályzatot kozmetikázták: így például a birtokos személyrag (-jel) helyett most majd birtokos személyjel (-rag) fog szerepelni, alanyi helyett általános (alanyi), tárgyas helyett határozott (tárgyas) ragozásról lesz szó. A szabályok megértését egyik sem fogja segíteni.

A szabályok változása csak kevés esetben fogja érinteni a helyesírást – azaz túl sok új dolgot nem kell majd megtanulnunk, ha az akadémia pillanatnyi szeszélyeit szeretnénk követni (és az eddigiekkel már tisztában vagyunk). Tulajdonképpen azt is megkérdőjelezhetnénk, hogy van-e oka tizenkettedik kiadásról beszélni a tizenegyedik egy újabb változata helyett – valójában azonban korábban sem mindig a radikális változások jellemezték az új szabályzatokat, csupán a legutóbbi kettő, az 1954-es és az 1984-es hozott lényeges változásokat.

Az újdonságokról kétrészes cikksorozatban számolunk be. Ebben a részben azokkal a kérdésekkel foglalkozunk, amelyeket a szabályzat korábban is érintett, de a tizenkettedik kiadásban már másképp foglal állást velük kapcsolatban. A sorozat következő részében azt vesszük szemügyre, mik azok a kérdések, amelyek korábban nem voltak szabályozva, de ezentúl lesznek – illetve mik azok, amelyeket korábban szabályoztak, de többé nem fognak.

Kötőjelek

Az új szabályzat egyik legpozitívabb vonása, hogy bizonyos esetekben többféle írásmódot is lehetővé tesz. Ebből a szempontból az egyik legfontosabb előrelépés, hogy a többszörösen összetett szavakat akkor is írhatjuk kötőjel nélkül, ha azok hat szótagnál hosszabbak. Továbbra sem lesz azonban lehetséges kötőjellel írni azokat az összetett szavakat, amelyek hat szótagnál hosszabbak, de csak két összetételi tagból állnak (alumínium-megmunkálás), amelyek több tagból állnak, rövidek, de szerkezeti egyértelműsítésük indokolná a kötőjel használatát, vagy amikor az összetétel egyszeres, rövid, olvasás segítése szempontjából mégis célszerű lenne kötőjelet használni (fa-szék, pác-só).

Az úgynevezett harmadik mozgószabály szerint korábban ha azonos utótagú összetételek előtagjai kerültek mellérendelő kapcsolatba, az utótagot külön kellett írni: fényjáték, árnyjáték, de fény-árny játék. Ezentúl azonban bizonyos szaknyelvi kifejezések esetében elfogadható lesz a nagykötőjeles írás is: fényárny játék. Ezentúl az is kérdés, illetve megjegyzendő adat lesz, hogy hol használhatjuk ezt a megoldást. (Az alapkérdés persze az, hogy ha valami a szaknyelvben elfogadható, akkor máshol miért nem.) Arról nem is szólva, hogy ez a megoldás szembemegy azzal az alapelvvel, hogy az összetett szavakat egy szóba (tehát legalábbis kötőjellel) írjuk.

Fény–árny játék csak a szaknyelvben!
Fény–árny játék csak a szaknyelvben!
(Forrás: Wikimedia Commons / Juan de Vojníkov / CC BY-SA 3.0)

A korábbi szabályozás szerint korábban a kettős betűre végződő vezetéknevekhez kötőjellel kellett kapcsolni az azonos betűvel kezdődő toldalékot (Wittmann-nál), de a magyar keresztneveknél a három betű közül az egyik kiesett (Mariannál). Az új szabályozás szerint most már a magyar keresztnevek esetében is a kötőjeles megoldás alkalmazandó: Mariann-nal. Ez kiterjed minden tulajdonnévre: a Sakk-kal (de sakkal) – korábban a címek kérdése nem volt szabályozva.

Korábban a betűszókhoz kapcsolódó utótagot külön kellett írni, ha az utolsó betű ugyanazt a szót rövidítette, mint az utótag – ezentúl viszont a kötőjeles írás lesz a helyes, a korábbi CIB bank helyett a CIB-bank írásmódot kell majd alkalmaznunk. Az elválasztás szabályai úgy változnak, hogy nem változnak: a szabályzatba bekerül, hogy nem esztétikus az összetételi szóhatártól egy betűnyire elválasztani (súlya-dó) – tiltani azonban ezt nem tiltja továbbra sem semmi.

Kisbetű, nagybetű...

Korábban az intézménytípusra utaló elnevezések (pl. minisztérium, vállalat stb.) kisbetűvel volt írandó akkor is, ha egy bizonyos intézményre utalt. Ezentúl azonban belső használatra elfogadható a nagybetűs írásmód is. (A gyakorlatban ez a szabály értelmezhetetlen: belső használatú dokumentumokon bárki azt csinál, amit akar – másrészt nehéz elképzelni, mi minősülhet egy minisztériumban belső dokumentumnak, legalábbis ha feltételezzük, hogy demokratikusan, átláthatóan működik.)

A korábbi szabályozás szerint „az intézmények azonos rendeltetésű kisebb egységeinek típusukra utaló megnevezését kiskezdőbetűvel írjuk” (189. c) – ezentúl azonban megengedett lesz a nagybetűs írásmód is, tehát a pénzügyi osztály nemsokára Pénzügyi Osztályként is helyesnek minősül. Korábban a mozik és a vendéglátóipari egységek megnevezései nem lehettek a tulajdonnevek részei, azaz nem lehetett nagybetűvel írni őket (szemben a színházakkal): a Városi Színház mellett csak az Odeon mozi állhatott, Odeon Mozi nem. Ennek azonban vége, sőt, ha az Odeon Moziban megnéztünk egy filmet, a Holló Sörözőben is leguríthatunk egy korsóval. A lehetőségek azonban nem értek véget: ezentúl a rendezvények neveit is írhatjuk csupa nagybetűvel.

A Corvin Budapest filmpalotából is lehet Corvin Budapest Filmpalota
A Corvin Budapest filmpalotából is lehet Corvin Budapest Filmpalota
(Forrás: Wikimedia Commons / Civertan / CC BY-SA 3.0)

Toldalékolás

A szabályzat korábban nem engedélyezett bizonyos alakokat akkor sem, ha valaki kiejtésének azok feleltek meg. Így például a düh szót a mai magyar beszélők kétféleképpen ejtik: [dü] vagy [düch]. A szó leírásában ez nem okoz gondot: a h egyértelműen írandó, hiszen az alak tárgyesetben mindenkinek [dühöt], az egyes szám harmadik személyű birtokos személyragos alakja [dühe] stb. Eltérhet azonban a kiejtés akkor, ha a szót a -val/-vel raggal látjuk el: lehet [düvel] és [dücchel] is: a helyesírás eddig csak a dühvel alakot fogadta el, ezután viszont elfogadható lesz a dühhel alak is. Hasonló jellemző a -gAt képzős igék írására: itt egyes esetekben korábban csak bizonyos mássalhangzó-kieséses változatok voltak elfogadhatóak, a jövőben azonban a bólingat, kacsingat, tekinget mellett nem minősül hibásnak a bólintgat, kacsintgat, tekintget sem.

Változik egyes, keltezést kifejező számnevek toldalékolása is: az elsején korábban számmal csupán 1-jén alakban volt írható, ezentúl elfogadható lesz az 1-én is; az elsej(e)i pedig az eddigi 1-j(e)i mellett 1-(e)i alakban is írható lesz.

Sokak számára bizonyára a legmegdöbbentőbb változás lesz, hogy a -szerű elemet ezentúl nem úgy kell írni, mint a képzőket, hanem úgy, mint az összetételi utótagokat: azaz az ésszerűt felváltja az észszerű. A javaslat eredetileg Kenesei Istvántól, a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének igazgatójától származott. Mint Kenesei rámutatott, bár nincs önálló *szerű szó, ez az elem úgy viselkedik, mint az összetett szavak elemei, azaz mellérendelésben el lehet hagyni: domb- vagy hegyszerű, ahogyan domb- vagy hegyhát – a képzőkkel ugyanezt nem lehet megtenni: *domb- vagy hegység. Javasolta tehát, hogy a szerkezetet írják úgy, mint a többi összetételt – később aztán ő maga látta be, hogy vannak fontosabb szempontok is, mint például az egyszerűség, a hagyomány – a Magyar Nyelvi Bizottság viszont az eredeti javaslatnak megfelelően a változtatásról döntött.

Mint arra korábban felhívtuk a figyelmet, a jelenlegi helyesírási szabályzat lehetővé teszi, hogy nyomdatechnikai okokra hivatkozva idegen szavakról elhagyjuk a mellékjeleket. A magyar sajtó ennek következtében Jyväskylä városának nevét Jyvaskyla alakban írja, Łódźból Lódz (sőt Lodz) lesz, Menzel keresztneve Jiříből Jirívé (vagy Jirivé) válik stb., holott a mai technikai körülmények ezt semmivel sem  indokolják. Nos, örömmel vesszük tudomásul, hogy a Magyar Nyelvi Biztottság ezt a hivatkozási alapot egy jól irányzott mozdulattal kirúgja a magyar sajtó alól, és ezentúl a mellékjelek semmilyen okból kifolyólag nem lesznek elhagyhatók.

Łódź – ismét a régi fényében ragyoghat
Łódź – ismét a régi fényében ragyoghat
(Forrás: Wikimedia Commons / HuBar / CC BY-SA 2.5)

Rövidítések és egyebek

Bizonyos esetekben a helyesírási szabályzat csak egyféle rövidítést tett lehetővé, most azonban a Magyar Nyelvi Bizottság nem tanúsít többé ellenállást az írásszokással szemben, így a római katolikus nem csak r. k.-ként, de róm. kat.-ként is, az oldal nem csak o.-ként, de old.-ként is, a lásd pedig nem csupán l.-ként, de ld.-ként is rövidíthető lesz (lsd.-ként viszont továbbra sem). Ennél is radikálisabb változás történik a boldog új évet kívánok (-unk stb.) esetében: az eddig kizárólagos b. ú. é. k. többé nem lesz elfogadható, a korábban üldözött BÚÉK viszont az egyedüli helyes formává válik.

Korábban, ha órát és percet szerettük volna jelölni, kizárólag a 9.15 típusú megoldás minősült helyesnek: ezentúl azonban a 9:15 is elfogadható lesz. Az ínyencek olyan nyalánkságoknak is örülhetnek, hogy a korábbi tőbelseji ezentúl külön, tő belsejiként lesz írandó.

És ezzel még nincs vége...

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS) Az összes hozzászólás megjelenítése
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
62 Irgun Baklav 2015. augusztus 27. 09:42

Hát ez egy csuda jó szabály lesz! A jó Isten áldja meg a kezit annak, aki kitalálta!

61 kisbuddha 2015. augusztus 27. 09:40

Megvan, a "csoda" nyomatékosító szó, mint a "kutya hideg", "igen szép" esetében.

60 kisbuddha 2015. augusztus 27. 08:45

@Fejes László (nyest.hu): a "csoda" a jelzője a "szép"-nek, szerintük.

59 Fejes László (nyest.hu) 2015. augusztus 27. 08:39

@kisbuddha: Nyilván a kemény tojás továbbra is külön írandó, ha pl. a tojás héja kemény: a keménytojás a keményre főzött tojás. Ugyanez a helyzet a feketedobozzal.

A házinyúl külön érdekes, a szabályzat szótári része szerint egybe, de az OH. szerint külön. Az a gyanúm, az utóbbi szaknyelvi, ami leeht, hogy szakmailag következetes (l. sárgarigó, de fekete rigó), nyelvileg viszont abszurd.

„Helyes a "státusszimbólum" és a "státuszszimbólum" egyarán, mindkető a státusz szóból eredeztetve, ami eredetileg státus kellene, hogy legyen, de ma már státuszként használjuk többet.” Ez nyilván nem így van. Mindkét alak él, és aszerint írjuk, hogy melyik alakot szánjuk az előtagba (függetlenül attól, hogy a kiejtésben úgyis összemosódik).

„A mozgószabály is változott, a tbjárulék-csökkentés helyett most már csak a tb-járulék-csökkentés minősül helyesnek, mont ahogyan az Oscar-díj-átadás esetében is.” Ezt bizonyára így képzelték eddig is, csak a szabály volt pontatlan.

„A "légiforgalmi társaság" helytelen, helyette "légi forgalmi társaság" van, pedig nem egy olyan forgalmi társaságról van szó, ami légi, hanem egy olyan társaságról, ami légiforgalommal foglalkozik (mostantól "légi forgalommal"). A "csodaszép" helyett "csoda szép", mert ez mostantól nem összetételnek minősül, hanem a "csoda" az mag egy jelző.” Ez döbbenetes, ha igaz. De a szép aligha lehet a csoda jelzője, elvégre melléknév nem szokott jelzőt kapni. Ha nagyon akarjuk, akkor fokhatározó.

58 kisbuddha 2015. augusztus 27. 08:11

@kisbuddha: Bocs az elírásokért, mobilon nehéz nyomkodni :)

57 kisbuddha 2015. augusztus 27. 08:09

Sok jó váltotás és sok butaság van az új szabályozásban, pl. a "kemény tojás" helyett "keménytojást" kell írni, holott miért ne lehetne egy tojás kemény, anélkül, hogy keménytojást főznénk belőle? A "fekete doboz" helyett "feketedoboz", holott miért ne lehetne egy doboz fekete, anélkül, hogy feketedoboz lenne? A "légiforgalmi társaság" helytelen, helyette "légi forgalmi társaság" van, pedig nem egy olyan forgalmi társaságról van szó, ami légi, hanem egy olyan társaságról, ami légiforgalommal foglalkozik (mostantól "légi forgalommal"). A "csodaszép" helyett "csoda szép", mert ez mostantól nem összetételnek minősül, hanem a "csoda" az mag egy jelző. A "hézinyúl" helytelen, helyette "házi nyúl" a helyes, pedig egász más jelentésben használjuk a beszédben a két szót. Helyes a "státusszimbólum" és a "státuszszimbólum" egyarán, mindkető a státusz szóból eredeztetve, ami eredetileg státus kellene, hogy legyen, de ma már státuszként használjuk többet. A mozgószabály is változott, a tbjárulék-csökkentés helyett most már csak a tb-járulék-csökkentés minősül helyesnek, mont ahogyan az Oscar-díj-átadás esetében is.

56 Sultanus Constantinus 2015. május 29. 09:32

(Persze ha nem katalán/spanyol névről lenne szó, hanem franciáról, akkor az tutiúristen, hogy rögtön le tudnák írni normálisan pl. azt, hogy François...)

55 Sultanus Constantinus 2015. május 29. 09:28

"[...] és ezentúl a mellékjelek semmilyen okból kifolyólag nem lesznek elhagyhatók."

Hát most mondhatjátok, hogy helyesírásnáci vagyok, de ezzel maximálisan egyetértek. Az egyik rigolyám, amikor a sporthírekben mindenhol *Barca van Barça helyett. Nekem az előbbi [bárka], ami teljesen mást jelent (de éppúgy lehetne akár egy másik, pl. egy tengerész-focicsapat neve is). Most mennyiből áll még az AltGr+Ó (¸) billentyűt lenyomni a C előtt? Minden magyar kiosztáson ott van, nem kell hozzá semmilyen extra program és még karaktertáblából való másolgatás sem.

(Most volt időm elolvasni ezt is rendesen, hála a szeptemberi megjelentést beharangozó cikknek.)

54 El Vaquero 2014. április 6. 16:39

@Kara-kán: ez nem az új szabályzat, hanem a mostani. Ez fent van a neten ingyen.

Mondjuk arról egy deka infó nincs sehol, hogy az új szabályzat mikor jelenik már meg végre.

53 Kara-kán 2014. március 17. 12:55

2152 ft-ért végre (?) megvehető az új szabályzat.

Az androidos app 1900 ft.

akkrt.hu/382/szotar/magyar_egynyelvu_szotar/a_magyar_helyesiras_szab

52 El Vaquero 2013. november 7. 11:48

Le lehet tölteni egyébként valahonnan ezt az új szabályzatot?

 

Sose értettem, hogy miért kell ezért feltétlenül pénzt kérni. Az rendben van, hogy aki szép kötésű könyvben szeretné, vegye meg, fizesse meg a terjesztési, nyomtatási, kötési költség rá eső részét. Viszont a helyesírási szabályzat és szótár az összes magyarnak íródik, az akadémia érdeke, hogy használják és forgassák az emberek, kizárólag pénzért adni szarrágás. Ki kéne tenni a netre nem csak a szabályzatot, de a szótárrészt is. Már minden számítógépen készül, a szedést is számítógép csinálja, meg ott a pdf formátum is, már nem jár bedigitalizálási munkával.

51 El Vaquero 2013. június 2. 10:40

@peva: ezek egyike sem helyesírási kérdés, hanem nyelvhasználati. Ilyen kérdésekkel soha nem foglalkozott egyik helyesírási szabályzat sem. Ráadásul mind eldöntött kérdés, a magyar nyelvben létező dolgok. A legtöbb csak stílus kérdése, ki melyiket használja, egyik sem helytelen. Az ikes igék felemlegetése pedig elég elavult, kb. olyan, mintha valaki még mindig a vala-múltidő használatát várná el. A magyar nyelv is folyton változik, megjelennek modern tendenciák. A többség már az ikes igéket nem ikesen ragozza E/1. személyben. Ezen túl kell tennie magát lelkileg minden nyelvvédőnek. Mondom ezt úgy, hogy vannak modern dolgok, amelyek engem is zavarnak, pl. a -ban/-ben helyetti -ba/-be. Ezt bizonyos fokig logikai hibának érzem, de a többség már lespórolja az n-t, nincs mit tenni. Ki lehet menni a tüntetni a Kossuth térre, de nincs értelme.

50 szigetva 2013. június 1. 14:50
49 peva 2013. június 1. 14:25

Remélem a helyesírási szabályzat változásai nem ahhoz igazodnak, hogy egyre rosszabbul beszélünk?

Nem volna egyszerűbb például a "nagyon fontos, hogy az új SZMSZ mielőbb elfogadásra kerüljön" helyett azt írni, hogy nagyon fontos az új SZMSZ mielőbbi elfogadása. Egyre gyakrabban hallom, hogy eladásra kerül, kiadásra kerül, megvételre kerül és így tovább. Nem egyszerűbb, hogy eladták, vagy eladta, megvették, vagy megvette. Elkerülte netán az eladást vagy a megvételt?

Ezen kívül nem volna jobb az olvashatóak helyett olvashatók, vagy eladhatóak helyett eladhatók, megvehetőek helyett megvehetők, és még sorolhatnám a különböző nyelvtörően leírt, vagy mondott szavakat.

Mi a helyzet az úgynevezett ikes igékkel? Úgy tudtam, hogy egyes szám első személyében a k-betű m-re módosul, például: eszem, alszom, iszom, játszom.

Mindenhol a fent írt formában hallom ezeket, és a hasonló szavakat. Netán módosult a helyesírási szabályzat, és az eszek, alszok, iszok, továbbá eladhatóak, megvehetőek, valamint a került és hasonló szavak ily módon történő használata is elfogadott? A nyílászáró, rajzszám és a hasonló szavakat pedig jobb lenne kötőjellel írni, mert félreolvasható.

48 tkis 2013. március 17. 20:05

@El Vaquero: El Vaquero ötletét nagyon jónak tartom! BOJKOTT! Az egyetlen lehetséges megoldás, hogy figyelmen kívül kell hagyni az AkH.12-t, se kiadók, se újságok, senki se írjon az új "szabályok" szerint, míg meg nem jelenik egy normális, de legalábbis társadalmi és szakmai vita után elfogadott szabályzat. (Kötelezővé persze az sem lehet tenni, mert a helyesírás nem törvény, pusztán ajánlás, pl. arra, hogy a helyesírás-ellenőrző szoftverek mi alapján működjenek.) Rendkívül felháborító, hogy semmiféle érdemi vita nem előzte meg az immáron véglegesnek látszó döntést (a szűkkörű bizottságosdi, és egyéb belterjes gittegyletes agyaskodás ugyanis nem az). Én még emlékszem, hogy az 1984-es változás előtt komoly vita ment a sajtóban is (középiskolás diákként másba nem láthattam bele), a nyelvészeti folyóiratokban is talán, pl. az ly eltörlésének kérdéséről. Igaz, hogy ebben a kérdésben (is) a hülyék győztek, afféle érvek alapján, hogy "Hogy nézni ki pontos j-vel az, hogy "Apáink vére fojt"..", de legalább volt vita.

Az összes hozzászólás megjelenítése
Információ
X