nyest.hu
Kövessen, kérem!
Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Mi a különbség a licensz és a licenc között?

Olvasónk kérdésére eláruljuk, mi a baj a licensszel, és az is kiderül, mi köze lehet a pénzhez.

Fejes László | 2014. július 7.
|  

Fanni nevű olvasónk érdeklődik:

Érdeklődni szeretnék, hogy a „licensz” írásmódja valóban helytelen-e?

Ugyan azt jelenti, mint a „licenc”?

Fanni egy klasszikus problémára tapintott rá: lassan egy évtizede lesz, hogy a Korrektorblog is foglalkozott vele. A lényeg  ebből is kiderül: a licenc a német Lizenz [licenc] átvétele, ezért van benne eredetileg [c]. Ebbe kavart bele a francia lincence [liszansz], illetve főként az angol licence [lájszönsz], melyekben az eredeti latin [c] [sz]-szé változott (egészen pontosan a franciában, az angol már a francia szót vette át). Korábban azt is megírtuk, hogy a a latin licentia [licencia] szóból ered, ez az alak jogi szövegekben licencia formában is használatos, a köznyelvben azonban a rövidült német forma a bevett.


A licensz írásmód tehát valóban „helytelen” abban az értelemben, hogy az akadémiai helyesírás egy korábbi nyelvszokásnak megfelelően a licenc írásmódot teszi kötelezővé, annak ellenére, hogy nem (csak) ez a bevett kiejtés (a [licenc] és a [licensz] mellett előfordul a [liszensz], sőt, a net tanúsága szerint a [liszenc] is). Ezek az ejtés- és írásmódok nyelvészeti alapon nem kifogásolhatóak, úgyhogy azokat, akik ezért beszólnak, nyugodtan „le lehet lőni”  – persze csak képletesen.

Mi a különbség a licensz és a licenc között?
Forrás: Wikipedia (angol változat) / Robin Behling

A szóvégi ingadozással kapcsolatban még el kell mondani, hogy nem csupán az angol-francia hatás miatt következhetett be. A szóvégi -nsz kapcsolat hangozhat [nc]-nek (gondoljunk a pénz [péndz] ejtésmódjára!): ennek az a fonetikai magyarázata, hogy ha az [n] zárját az [sz]/[z] képzéséhez hirtelen engedjük fel, akkor a két hang között nem lesz átmenet,  önkéntelenül is [c]/[dz]-t ejtünk. Azok tehát, akik a [licenc] ejtést hallották, hihették azt, hogy a szó valójában licensznek írandó és „szépen” [licensz]-nek ejtendő. A szóvégi [sz] hatására pedig a szóbelseji [c] is [sz]-szé hasonulhatott, a három alak váltakozása pedig zavart teremtett, így jött létre a kevert [liszenc]. Tehát a teljes ingadozás magyarázható a magyar belső fejlődésével is.

Bár az eddigiekből is világos lehet, a biztonság kedvéért tegyük hozzá: az alakváltozatok között jelentésbeli különbség nincs.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
1 szigetva 2014. július 7. 13:30

„A szóvégi -nsz kapcsolat hangozhat [nc]-nek (gondoljunk a pénz [péndz] ejtésmódjára!)” Nade az egyik [nsz], a másik [nz]! Az [Vnsz] a magyarban [Ṽsz] lesz (az [Vns] meg [Ṽns]), az angolra jellemző a [nsz]→[ntsz], [ns]→[nts].

A [kensz]-ből nem lesz [kenc] és az ENSz-t sem ejtük [enc]-nek.

2 Sultanus Constantinus 2014. július 7. 13:56

@szigetva: Ezt én is meg tudom erősíteni. A pénz nálam is [péndz], de a licencet soha nem ejteném [licenc]-nek, affektáltan hangzik, és szerintem majdnem mindenki [licẽsz]-nek ejti (csodálkoztam is, amikor felhomályosítottak, hogy c-vel kell írni a végét).

"az angolra jellemző a [nsz]→[ntsz], [ns]→[nts]."

A mexikói spanyolban meg sokszor az [nszj] lesz [ncj] (pl. ausencia [auszenszia] > [auszencia] --- az [i] és [u] alá képzelj oda egy kis félkört).

3 szigetva 2014. július 7. 14:12

@Sultanus Constantinus: Nekem van [licenc], csak szerintem ez egy másik (szinonim) szó és nem a [licensz]-ből jön.

4 bm 2014. október 2. 11:07

@szigetva: ??

5 bm 2014. október 2. 11:10

"Ezek az ejtés- és írásmódok nyelvészeti alapon nem kifogásolhatóak" – Szeretném megkérdezni a T. Nyelvészeket, hogy mi az, ami „létezik” ugyan (vagyis használtatik), de „nyelvészeti alapon kifogásolhatónak” mondható? Tudnátok ilyen példát írni?

6 szigetva 2014. október 2. 12:21

@bm: A [licenc] szerintem németből való jövevényszó, a [licensz] meg angolból.

@bm: Szerintem nem nagyon van olyasmi, ami létezik, de kifogásolható. Ha elég sok beszélő alkalmasnak talál egy alakot/szerkezetet arra, hogy használja, akkor az van. Ha egy másik beszélő nem találja alkalmasnak, akkor ő nem használja. Aztán pár generációval később majd megnézzük, melyiknek jött be.

7 bm 2014. október 2. 12:55

@szigetva: Jó, akkor kérdezem még átlalánosabban (csak a ti érdeketekben, mert nem akarom hagyni, hogy ennyire semmitmondó mondat legyen egy Nyest-cikkben, ráadásul a konklúzió részeként :-) ):

Mi az, ami „nyelvészeti alapon kifogásolhatónak” mondható? Tudnátok ilyen példát írni?

Azt értem, hogy egy mezei anyanelvi nyelvhasználó nemigen tud ilyet produkálni (talán ha nyelvbotlása van – más szóval útelágazhozsá-o-e-útelágazozsá-eát-hoz érkezik ;-) –, és kijavítja magát, akkor az egy ilyen példa). De mégis, mikor mondhatjuk, hogy „nyelvészeti alapon kifogásolhatónak” egy magyar szó/kifejezés/mondat?

Amit egy kisgyerek mond, aki még csak tanulja az anyanyelvét, és kibök valami furcsaságot, az például „nyelvészeti alapon kifogásolható”? Ehhez hasonlóan: az olyan furcsaság, amik csak a magyart mint idegen nyelvet tanulók száját tudják elhagyni, azok „nyelvészeti alapon kifogásolhatók”? Vagyis az ő esetükben nem, de ha én mondanám úgy, akkor már az lenne?

Esetleg ha valaki szeretne nyelvújítani, és tényleg valami olyat talál ki, ami még NINCS, arról el lehet dönteni, hogy "kifogásolható-e nyelvészeti alapon"? (Pl. a szómagyarító.hu-s próbálkozásokról el lehetne ezt dönteni? Jelentés és/vagy forma, hangrend stb. alapján? Vagy pl. ha Fejes László bevezeti a sedulál szót, akkor erről a friss magyarításról el lehet dönteni, hogy „nyelvészeti alapon kifogásolható-e”? Értem én, hogy még ha ma kifogásolható is, akkor is a nép ajkán fog majd eldőlni, hogy beveszi-e a nyelv. Nincs is ezzel gondom. De mi az, ami az adott pillanatban „nyelvészeti alapon kifogásolható”?

És ugyanennek a mentén szeretnék kérni a példát arra is, hogy mi lehet az, amit ma már bátran használunk, de a születése pillanatában még „nyelvészeti alapon kifogásolható” volt? Biztos vannak ilyenek.

Tkp. azt szeretném megfejteni, hogy kb. milyen jelenséget kéne beküldenem hozzátok, ha azt szeretném, hogy ne leszólva legyek, mint ahogy az rendre történik ("olvasónk beküldte, de butaság volt, mert nincs ezzel semmi baj, hiszen létezik, csak a megfelelő nyelvi közegben kell használni", vagy jobbik esetben: "ez így maflaság, de azért köszönjük, hogy egy érdekes jelenségre hívta fel a figyelmünket"), hanem egyszer olyat lássak, hogy "nagyszerű megfigyelés, az ott tényleg csúnya, szebb lenne így, pláne ha szabatosan akarunk fogalmazni".

Szegény beküldők "szélmalomharcot folytatnak", és olyan szívesen látnám, hogy egyszer valakinek valamiben igaza van. :-)

Ezt csak mint egyszeri (illetve néhányszori) olvasó kérdezem, nem vagyok egy mindennap itt lógó fan, nyelvész sem vagyok, csak a benyomásom írtam meg. (És a valóban felmerült kérdésemet.) Bizonyára van 1-2 ellenpélda, amikor meg lett dicsérve az olvasó az észrevételéért, amelyben valóban "kerülendő" dolgot írt, esetleg. Én már annak is örülnék, ha ilyet linkelnétek – ti, szerzők biztos könnyebben megtaláljátok (már csak a saját emlékezetetekre hagyatkozva is :-).

8 bm 2014. október 2. 13:33

@szigetva: "A [licenc] szerintem németből való jövevényszó, a [licensz] meg angolból." Bocsánat, de nem értem: át tudna úgy jönni angolból a [lájszönsz], hogy magyarul [licensz] legyen belőle? Természetesen olyat elfogadok könnyen, hogy pl. mondjuk a németből (vagy máshonnan) jött [licenc] angol hatásra vett föl [licensz/liszensz] alakot is. De hogy az utóbbi egy szinonima legyen, amelyik külön úton jött, ráadásul a [lájszönsz]-ből... hát... (És akkor nálunk német hatásra alakult "vissza" az eleje "licen"-né?...)

9 szigetva 2014. október 2. 16:56

@bm: Tegyük fel, hogy ez egy csillagászati portál, ahova az olvasók a csillagok járásával kapcsolatos megfigyeléseiket küldik. Vajon sikerülhet-e olyan megfigyelést beküldeni, ami csillagászatilag kifogásolható? Egyáltalán mit jelentene ez?

A nyelvvel kapcsolatosan nagyon érdekes megfigyeléseket lehet tenni. Ami miatt a nyelvészek morogni szoktak, az az, ha értékítélet („szép/csúnya”, „helyes/helytelen”) kapcsolódik a megfigyeléshez. Olyet is lehet mondani, hogy „nekem tetszik/nem tetszik ez vagy az a kifejezés”, de ennek nyelvészeti (ha tetszik tudományos) alapja nincsen. A nyelvész nem tud azzal foglalkozni, hogy egyes beszélőknek mi tetszik és mi nem (de van olyan nyelvész is, aki ezzel foglalkozik, de ez szociológia vagy pszichológia), csak azzal, hogy mi van és mi nincs. Ha ez alapján akarná megmondani a nyelvész, hogy mi lehet, akkor sokszor pofára esne. Ha a beszélők nem úgy viselkednek, ahogy a nyelvész megjósolja, akkor nem a beszélőkben kell keresni a hibát. Ha a csillagok nem úgy járnak, ahogy kiszámoltuk, akkor nem a csillagok hibásak, hanem vagy az elméletünk, vagy a megfigyeléseink, vagy mindkettő.

Bármilyen nyelvi újítás (vagyis olyan alak, szerkezet használata, amit korábban senki nem használt) a nyelv változásának a csírája lehet. Vagy nem.

@bm: Valóban lehet, hogy pontosabb lett volna úgy mondani, hogy „angol hatásra”. Bár vannak olyan angol szavak, amelyekben az [áj]-t [i]-vel helyettesítjük, itt a Nyesten is volt szó a cider-ről, de a [fiberglász]-t is így hallottam csak magyar szövegben ejteni.

10 bm 2014. október 3. 00:21

@szigetva: Köszönöm a választ! Akkor tehát tévesen következtetnék a szóban forgó mondatból ("Ezek az ejtés- és írásmódok nyelvészeti alapon nem kifogásolhatóak") arra, hogy "ezek"-kel szemben vannak másféle ejtés- és írásmódok is, amelyek viszont kifogásolhatók. Hát jó.

11 szigetva 2014. október 3. 12:21

@bm: „Akkor tehát tévesen következtetnék” Attól tartok, igen, tévesen következtetnél. Lehet ezt a mondatot kétféleképpen értelmezni, a te értelmezésed így egyértelműsíthetnénk: „Ezek az ejtés- és írásmódok, szemben más ejtés- és írásmódokkal, …”. Valószínűnek tartom, hogy a cikk szerzőjének — aki nyelvész — eszébe sem jutott ez az olvasat, ezért nem tartotta fontosnak, hogy egyértelműbben fogalmazzon.

Információ
X