nyest.hu
Kövessen, kérem!
Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Melyik és milyen

A „melyik” több egyforma jellegű tárgy közüli választásra kéri a hallgatóságot, a „milyen” szót tartalmazó kérdés ezzel szemben nem egy (több) dolog azonosítását kéri a hallgatóságtól, hanem azt, hogy bizonyos jellegzetes tulajdonságot vagy tulajdonságokat jelöljön meg, amelyekkel a körülírt dolog rendelkezik (vagy dolgok rendelkeznek).

Kálmán László | 2014. június 26.
|  

Zsófia nevű olvasónk nagyon egyszerűnek látszó kérdést tett fel:

Helyes ez a két kérdés és milyen választ várhat a kérdést feltevő?

Melyik naptárt használod?

Milyen naptárt használsz?

A kérdés első felére magyar anyanyelvű beszélő nem is adhat más választ, mint hogy ezek tökéletes magyar kérdések. A második fele sokkal bonyolultabb.

Milyen naptárt használsz?
Milyen naptárt használsz?
(Forrás: iStockphoto)

A melyik az én nyelvérzékem szerint több egyforma jellegű tárgy közüli választásra kéri a hallgatóságot. Tehát a melyik naptár szerkezet használata olyan esetekben szerencsés, amikor több naptár közül kell egyet kiválasztani. Ezért az ilyen kérdés könnyen kiegészíthető olyasmivel, mint ezek közül: Melyik naptárt használod ezek közül? Az elvárt válasz pedig olyan jellegű, amelyik valahogyan egyetlen naptárt azonosít a megjelöltek közül: Azt a zöldet. (Persze többes szám esetén több naptár kiválasztása is elfogadható: – Melyik naptárakat használod [ezek közül]? – Azt a zöldet meg ezt a pirosat.)

A milyen szót tartalmazó kérdés ezzel szemben nem egyetlen dolog (vagy többes szám esetén több dolog) azonosítását kéri a hallgatóságtól, hanem azt, hogy bizonyos jellegzetes tulajdonságot vagy tulajdonságokat jelöljön meg, amelyekkel a körülírt dolog rendelkezik (vagy dolgok rendelkeznek). Tehát a Milyen naptárt használsz? kérdésre megfelelő válasz az, ha az általunk használt naptár (vagy naptárok) egy vagy több jellegzetességére utalunk: Kétnyelvűt. Ilyen zsidó ünnepeset. Heti és hónapos beosztásúakat. Mivel egy-két tulajdonság megadása kevésbé pontos, mint konkrét dolgok megjelölése (amit a melyikes kérdésre adott válaszokban teszünk), azt hiszem, a melyikes kérdésre adott válaszok milyenes kérdések után is szerencsések:

– Milyen naptárt használsz?

– Ezt a zöldet itt.

Megfigyelhetjük, hogy a kétféle kérdésben kétféle igealak szerepel: a melyikes kérdésben határozott tárgyra utaló (ún. „tárgyas”) ragozású, míg a milyenes kérdésben határozatlan tárgyra utaló (ún. „alanyi”) ragozású az igealak, ha – mint fenti példáinkban – a kérdés a nyelvtani tárgyra irányul. Ez megfelel annak, amit a megfelelő válaszokról mondtam: mivel a melyikes kérdésnél az elvárt válasz egy vagy több dolog közvetlen megjelölése, ezt határozott tárggyal fejezzük ki. A milyenes kérdésre adott válaszban csak tulajdonságokat jelölünk meg, ez nem azonosít konkrét dolgokat, a nyelvtani tárgy nem határozott, ennek felel meg az igealak.

Sok nyelvben létezik a magyar melyik és milyen különbségének megfelelő kérdőszópár, például az angolban a which és a what, az oroszban kotorij és kakoj, a spanyolban a cuál és a qué. Más nyelvekben azonban körülírással lehet csak kifejezni a különbséget. Például a németben a welche tölti be mindkét funkciót, de a was für ein kifejezés a magyar a milyen megfelelője, ezt használhatjuk, ha egyértelműsíteni akarjuk, hogy tulajdonságra kérdezünk.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
5 Sultanus Constantinus 2014. június 26. 10:17

Az én nyelvváltozatomban a "melyik" és az "egyik" nem tűr meg többes számot, mert érzésem szerint az "-ik" toldalék éppen EGY valamire utal és nem többre. Innentől pedig kissé bonyolultabb a kép, mint ahogy azt a szerző állítja (amúgy mély tiszteletem iránta).

S itt hivatkoznék @Janika: első hozzászólására, kiegészítve pl. azzal, hogy "milyen nyelv(ek)en beszélsz?" --- ebben az esetben sem azt kérdezzük, hogy milyen tulajdonságúak azok a nyelvek (és nem is az válasz, hogy pl. *agglutináló nyelven beszélek), hanem az, hogy konkrétan mely nyelveket beszélem. S érdekes módon a spanyolban is quével kérdezik meg, nem a cuállal (Qué lenguas/idiomas hablas).

Vagyis ez a magyarázat valahol picit sántít. Én úgy mondanám, hogy a "milyen" ezekben az esetben a "miféle" kérdőszót helyettesíti, azaz valami ismeretlennek a _milétére_ kérdezünk valójában, míg a "melyik" esetében már előttünk van egy képzeletbeli _szűkebb_ halmaz, amelyből választhatunk. A határ persze nem éles: pl. "Melyik~Milyen városban/országban élsz?" (s ugyanez működik spanyolul: "En cuál~qué ciudad vives?", viszont a Cuál(es) lengua(s)/idioma(s) hablas nekem hibásnak, de legalábbis erőltetettnek hangzik).

4 Krizsa 2014. június 26. 09:55

Melyik naptárt használod?Milyen naptárt használsz? A milyenre megadott pédák (kék, zöld) kissé erőltetettek, mert mindkét kérdőszóval (s midkettő helyes) az a válasz, hogy milyen RENDSZERŰ naptárt használ az illető. E kérdőszavak régies alakja: mily (milyen)?, mely (melyik)? Vas megye: millen, mellik?

Először rokonítom a két kérdőszót. A héber m’ajen = osztályoz, megvizsgál - m’ajed kijelöl.

Csakhogy az m’-, me-, mö- mindkét esetben általános igei előrag, hiszen az ijún = osztályozás, megvizsgálás és jaád = a kijelölt, arra szánt – m’- nélkül is ugyanazt jelenti.

A „véletlen egybeesés”, mint rendesen, most is bukik, mert a héber ma? ma - magyarul = mi?, micsoda, ami. A héber mi, mi? magyarul = ki?, kicsoda?, aki.

Igen, de a magyar a személynél átvált a K-ra: ki?

Az orosz ko-torij és ka-koj, a spanyol cuál, qué pedig mindkét esetben átvált a K-ra. Miért, honnan?

A sémi nyelvek másik egybeírandó előragja a k’-, ka-, ke-, kö-, amelynek a jelentése is nagyon általános: ez egy „mindenes” viszonyszócska. Jelentése szinte felsorolhatatlan: olyan, mint, kb, annyi, akkor. „Ki-„ alakban pedig = azért, mert, hogy, ha, hanem, amikor.

Úgy az m’-, mint a k’- eredetileg az afro-sémi „nyelvtani nemek” egyik előragja, és a „feljutott” sémi nyelvekben már részben eltérő értelmű mai előragok.

Ezek tíznél több ezer éve BEKERÜLTEK az eurázsiai szubsztrátnyelvbe – s a szavak elején felragadva is maradtak. Onnan minden (általam valamennyire is ismert): magyar, héber, orosz, német, angol, francia, latin nyelvbe. Még a finnbe is, amiről én úgy tudom, hogy a délvidéken „mindenkit” megelőzött. (A finn nyelv ősi poiulációja is volt a délvidéken.)

Még két ilyen déli előrag van: a lágy H és az L. A lágy (alig hallható) H sok esetben lemaradt a szavak elejéről. A héber (szintén egybeírandó) H-ról: a héber határozott névelő ha-, he- = a, az / e, ez.

A héber ze = ez, zu = az. Ennyi véletlen nincs... pedig még van közel 4OOO hasonlóságunk a héberrel (IS).

Azt ugyan várhatod, hogy az IND-FN nyelvészet mikor fog „szembenézni” az afro-sémi átvételekkel, közös eredettel:-))))). De igen, a dörzsöltebbek persze, hogy tudnak-tudtak róla!

3 Fejes László (nyest.hu) 2014. június 26. 08:56
2 Nem tudtam jó nevet kitalálni 2014. június 26. 08:50

A "milyen naptárt használsz?" az inkább "milyen naptárAt használsz?", nem?

1 Janika 2014. június 26. 08:20

A hét napjainál, mintha másképp volna.

Milyen nap van ma? - csütörtök

pedig ebben ez esetben a "Melyik nap van ma?" lenne a logikusabb, hiszen hét nap közül választunk. Mégsem ezt mondjuk.

gugli: milyen nap van ma: 1.4 millió, melyik nap van ma: 7.

Információ
X