-
Pesta: Fiatal lehet a kedves névrokonom, ha már a buzeráns -> buzi alakokkal sincs tisztában. ...2012. 05. 25, 09:26 Bugrisok és buzik
-
szigetva: „bogumilek”: ez bizony egy átlátszatlan [i].2012. 05. 25, 09:19 Bugrisok és buzik
-
Földönkívüli: És vajon a bolgár (~bulgár) szónak van valami köze a latin vulgus, vulgáris szócsaládhoz?2012. 05. 25, 08:21 Bugrisok és buzik
-
Krizsa: Sót egész hivatalos nyelvész kollektíva nevében. Na és? Egymást már meggyózték, Ezzel a fó...2012. 05. 25, 06:56 Paraszti szó
-
zegernyei: @nemtulnehez: Zsirai Miklós: Finnugor népnevek I. Jugria. (Adalékok nyelvrokonaink történe...2012. 05. 25, 05:58 Finnugrista fagyi – mint aki halkan...
– Vannak-e káros nyelvi változások?
Küldje el kérdéseit a szerkesztoseg [kukac] nyest [pont] hu címre!
mi a különbség? Helyesírás, hatalom, pornó
70 év kutatás után csak most jelent meg a Maldív-szigetek őshonos nyelvének az első átfogó nyomtatott szótára. A legközelebbi rokonaitól legalább ezer éve elkülönült nyelvet a turistákon kívül még egy meglepő veszély fenyegeti: a víz…
A Maldív-szigetek ma leginkább luxus bungalóiról ismertek, a tengerből csak pár méterre kiemelkedő atollokon a leggazdagabb turisták pihenhetnek. Bár az angol is hivatalos nyelv az országban, ha a helyiekkel saját nyelvükön akarunk beszélgetni, akkor a maldív – saját nevén divehi – nyelven kell hozzájuk szólnunk. Ebben is sokat segíthet a most megjelent új szótár, bár valószínűleg inkább iskolákban és egyetemeken fogják gyakrabban forgatni.
A cikk a hirdetés után folytatódik
A maldív egy indoárja nyelv, legközelebbi rokona az Indiai-óceán másik indoárja nyelve, a szingaléz. Amikor nyelvészek először figyeltek fel a kapcsolatra, akkor automatikusan azt feltételezték, hogy a maldív a szingalézből alakult ki, attól legalább ezer éve külön fejlődve. Ám az újabb kutatások szerint ugyanennyi esélye van annak is, hogy inkább a szubkontinensről nagyjából egy időben elvándorló indoárja törzsek nyelveinek két különböző irányú fejlődéséről van szó.
A maldív nyelvet ma majdnem 400 ezren beszélik a rendkívül sűrűn lakott, mindössze 300 km2 területű szigetországban, ami azonban egy Magyarországnyi óceán 200 lakott atollján oszlik el.
A maldív nyelv írásos története legalább a 12. századig nyúlik vissza. Ekkor még az ősi bráhmi írásból származó ábécével írták, azokhoz hasonlóan balról jobbra. A 17. század elejétől azonban megjelent a maldív nyelv mai írásának, a tāna írásmódnak az őse, ami az arab kultúra hatása alatt fejlődött ki. A tāna az arabhoz és a héberhez hasonlóan jobbról balra halad, és egyik jellegzetessége a betűk 45 fokos dőlése.
A Maldív-szigetek a világ leglaposabb országa. Átlagmagassága mindössze 1,5 méter, és még legmagasabb pontja (2,3m) is alacsonyabb, mint a magasabb kosárlabdázók. Ezért van, hogy a globális felmelegedés miatt emelkedő tengerszint az egész országot – nyelvestül, mindenestül – eltűnéssel fenyegeti.
Forrás
Haveeru Online: National University publishes first ever Dhivehi dictionary