Gyűlöletbeszéd: mindenki másképp csinálja
A gyűlöletbeszéd „forró téma”: hazánkban számos kísérletet tettek büntethetővé tételére, eddig sikertelenül. De mi a helyzet más országokban?
Magyar gyerekek kínai iskolában
Áll egy iskola Budapesten, ahol a bejárat fölött egymás mellett lobog a magyar és a kínai zászló, és ahol ugyanúgy megünneplik március 15-ét, mint a Holdújévet.
Az álomgyár születésénél rengeteg magyar bábáskodott. De mi történt azóta? Hogyan képviseltetjük magunkat mi, magyarok az amerikai filmiparban?
- Melyik a helyes forma: blogol vagy blogozik?
- Számon kérni valamit vagy valakit szoktunk?
Küldje el kérdéseit a szerkesztoseg [kukac] nyest [pont] hu címre!
Az oldal kísérleti jelleggel működik, így számos funkció még nem elérhető. Ha hibát talál, vagy ha elmondaná, miről olvasna még többet, kérjük írjon a szerkesztoseg [kukac] nyest [pont] hu címre.
Átgondolt, alattomos támadás Szlovákia ellen: a szlovák miniszterelnök szerint Sólyom László kijelentése a nyelvtanulásról ezzel egyenértékű.
Sólyom László szerint kívánatos, hogy a szomszédos országokban élő magyar anyanyelvűek a lehető legjobban beszéljék az állam nyelvét – ezzel reagált Kumin Ferenc, a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) főosztályvezetője az MTI-nek a szlovák kormányfő hétfői kijelentésére.
Robert Fico szerint a magyar államfő „alattomos és átgondolt” támadást intézett Szlovákia ellen, amikor azt mondta: a szlovákiai kisebbségeknek idegen nyelvként kellene tanulniuk a szlovák nyelvet.
„Ezeket a nyilatkozatokat a Szlovák Köztársaság egysége elleni durva támadásnak tartjuk, mert a szlovák nyelvtudás gyengítése a szlovákiai állampolgárok körében, függetlenül azok nemzetiségétől, a Szlovák Köztársaság meggyengítését jelenti. A Szlovák Köztársaság szétveréséről, az államiságának alapvető részeiről van szó” – jelentette ki a szlovák kormányfő hétfői pozsonyi sajtóértekezletén.
„Sólyom kijelentései újra igazolják, hogy nagyon helyes volt tavaly augusztusi döntésünk, amikor a magyar államfőtől megtagadtuk a belépési engedélyt Szlovákia területére” – mondta Robert Fico.
Kumin Ferenc emlékeztetett: a magyar államfő vasárnap véget ért vajdasági útjának egyik állomásán arról beszélt, hogy a magyar anyanyelvű diákok úgy sajátíthatják el a legsikeresebben a többségi nemzet nyelvét, ha nem a többségi nyelvet anyanyelvként beszélő iskolásoknak szóló könyvekből és módszerrel tanulják. A más anyanyelvűeknek tehát szükségük van speciális tankönyvekre és módszertanra.
Az újvidéki egyetemen a szerb nem anyanyelvként való tanítását külön oktatják. Ugyancsak kidolgozták a többségi magyar környezetben élő szerb diákok számára a magyar, mint úgynevezett környezeti nyelv oktatásának tantervét. A főosztályvezető hozzátette: a köztársasági elnök szerint a szerb nemzetiségi politikának ezek az eredményei követésre méltók.
Robert Fico hétfői sajtóértekezletén úgy fogalmazott: Sólyom kijelentéseinek szerinte egyértelműen az a céljuk, hogy a szlovákiai magyar iskolákban korlátozzák a szlovák nyelv oktatását, s minél inkább „eltávolítsák” a szlovákiai magyarokat a szlovák államtól.
A kormányfő úgy véli: Szlovákia minden állampolgárának beszélnie kell a szlovák nyelvet, s ezért Sólyom nyilatkozatai a szlovákiai magyaroknak is ártanak. A szlovák kormány számára „abszolút elfogadhatatlan”, hogy az országban olyan lakossági csoportok legyenek, amelyek nem beszélik az államnyelvet.
Sólyom László a múlt héten a vajdasági Nagybecskereken (Zrenjanin) jelentette ki, hogy a magyaroknak – nemcsak Szerbiában, hanem Romániában és Szlovákiában is – idegen nyelvként kellene tanulniuk az államnyelvet.