„A világ nem olyan, amilyen, hanem olyan, amilyennek a nyelvünk látni engedi” – nyilatkozta a minap Bencze Lóránt nyelvész, a Magyar Nyelvstratégiai Intézet (MANYSI) igazgatója a 444-nek, írtuk néhány napja. Akkor elméletileg közelítettük meg a kérdést, most egy egyszerű gyakorlati példán keresztül mutatjuk be, miért nincs igaza Benczének.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

A magyarban (majdnem) megvan a következő két névutósor:

felett	felé	felől
fölött	fölé	*fölől

Látható, hogy a fölől alak, mely szabályosan illeszkedne a sorba, hiányzik. Ha az alakokat jelentésük szerint rendezzük, ha jelentés szerint rendezzük, akkor van egy sor, amely azt jelöli, hogy a vertikálisan magasabb térben, és van egy sor, amelyik azt jelöli, hogy valaminek a közelében van:

felett ~ fölött	fölé	?
?	felé	felől

Láthatjuk, hogy a fölé és a felé szavak csak egy magánhangzóban különböznek, ez különbözteti meg, hogy függőleges viszonyításról, vagy egyszerűen közelségről van-e szó. Ez azonban csak a valaminek az irányában történő mozgás esetében igaz, a valahol levés és a valaminek az irányából történő mozgás esetében nem. A felett és a fölött jelentése ugyanaz. Kétféle hiány van, de különböznek. A felé – fölé különbség alapján a felettnek azt kellene jelentenie, hogy valaminek a ’táján, környékén, közelében’ – de ebben az esetben legalább más szavakkal (például táján, környékén, közelében) ki tudjuk fejezni az adott jelentést. Azt azonban hogy ’a valami felett elhelyezkedő térből’, nemhogy egy szóval (fölől?) nem tudjuk kifejezni, de körülírni is nehezen tudjuk, inkább teljesen mást mondunk: a bőröndöt az ülés fölé rakjuk, az ülés fölött (vagy felett) tartjuk, de a polcról, vagy egyszerűen föntről (fentről) vesszük le. (Időnként előfordul a felettről  ~ fölöttről alak.)

Fölött, fölé, fölől?
(Forrás: Wikimedia Commons / SuperJet International)

Ha igaz lenne, amit Bencze állít, akkor a magyarok nem tudnák elképzelni, hogy a valami felett található térből jön valami, vesznek el valamit stb. Ez azonban nem igaz, csupán az, hogy ezt nehezen írják körül. (Ha igaz lenne, egy magyar anyanyelvű meg sem tudta volna írni ezt a cikket. És nem, nem annak köszönhetően, hogy megtanult más nyelveken, hiszen ha nem tudta volna elképzelni, azt sem tudta volna megtanulni, hogyan kell ezeket a gondolatokat más nyelven kifejezni.)

De ha még ez igaz is lenne, meglehetősen naiv elképzelés az, hogy ezt a problémát egy nyelvstratégiai intézet meg tudja oldani. Mégis, hogyan? Kiadják rendeletben, hogy a felett ezután nem azt jelenti, hogy fölött, hanem azt, hogy ’környékén’? Vagy bevezeti a fölől névutót, és az újságoknak olyanokat kell írniuk, hogy hideg légtömegek érkeznek a Kárpátok fölől?

A vár a Tabán fölől
(Forrás: Wikimedia Commons / Daniel Somogyi-Tóth, www.legifotok.hu / GNU-FDL 1.2)

Természetesen az ilyen hiányokat a nyelvek igyekeznek betölteni. Mint arra rendszeres kommentelőnk felhívja a figyelmet, az angolban nincs ’hányadik’ jelentésű szó vagy kifejezés. Ez igaz, de nem jelenti, hogy az angolok ne tartanák számon a sorrendiséget, vagy azt, hogy ki, mi hányadik valamilyen sorban. Ezt bizonyítja, hogy alkalmilag hoznak létre olyan szerkezeteket, melyek ezt jelentik, így például előfordul a how manyeth – de ez koránt sem vehető bevettnek. Az English Language and Usage tanácsadó oldalon például egy sor olyan szerkezetet szedtek össze, mellyel a kérdés kiváltható:

What number president is Obama?
Hányas számú elnök Obama?

Which president count does Obama have?
Obama hányas számot viselő elnök?

What's the chronological number of Obama as a president of America?
Mi Obamának a sorszáma amerikai elnökként?

Where does Obama fall in the sequence of US presidents?
Hova esik Obama az Egyesült Államok elnökeinek sorában?

In the numerical listing of Presidents of the United States, what number was Obama?
Az Egyesült Államok elnökeinek számozott sorában hányas számú lenne Obama?

If George Washington was the 1st President of the United States, and John Adams was the 2nd, what number president is Barack Obama?
Ha George Washington volt az Egyesült Államok első elnöke, John Adams pedig a második, hányas számú Barack Obama?

What ordinal number represents the position of Barack Obama in the succession of US presidents?
Milyen sorszámnév mutatja Barack Obama helyzetét az USA elnökeinek sorában?

Including Obama, how many presidencies have we had?
Hány elnökünk volt eddig Obamát is beleértve?

How many presidencies preceded Obama?
Hány elnök volt Obama előtt?

Hasonló a helyzet az olyannal, mint a magyar sokadik: ilyenkor egyesek használják a manyeth alakot, de bevettnek ez sem mondható. Mindenesetre a példák azt mutatják, hogy annak ellenére, hogy egy nyelvben valamire nincs bevett forma, nem jelenti, hogy a fogalom is ismeretlen a beszélői számára.

Ez azonban persze nem jelenti, hogy a nyelv egyáltalán ne hatna gondolkodásmódunkra. A tolószék vagy tolókocsi kifejezés például azt sugallja, hogy a mozgássérült képtelen az önálló közlekedésre, tolni kell – nem csoda, ha a kerekesszékesek nem szeretik. Vannak, akik a teknősbéka kifejezést tartják helytelennek, mert azt sugallhatja, hogy kétéltűről, nem hüllőről van szó. Ezek a kifejezések azonban nem determinálják gondolkodásunkat, a gondolkozást nem korlátozza teljesen a nyelv.

Amíg például nem volt nyelvstratégiai intézet, és nem ilyen név, sőt hasonló sem, addig is el tudtuk volna képzelni, hogy ott mivel fognak foglalkozni. Igaz, most, hogy van, el nem tudjuk képzelni...