Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Nincs min vitatkozni
Médium, média, médiumok, médiák

A nyelvi intolerancia veszélyes kór, időnként megfertőzi a legműveltebb, legnyitottabb embereket is. Egy lerágott csonton vizsgálgatjuk a fognyomokat.

Kálmán László | 2011. február 14.
|  

H. Mihály, a buzgó „nyelvvédő”, eligazítást kér a médium (médiumok) és média (médiák) szavak használatáról. „Lerágott csont” – mondhatnám, hiszen írtak erről már sokan, például 1995-ben a Beszélőben Tamás Gáspár Miklós, 2004-ben pedig a Magyar Narancsban Nádasdy Ádám. De érdekes a történet, ezért talán hozzátenném a saját véleményemet.

Nem sültek át, de már nem is nyersek: médiumok vagy médiák?
Nem sültek át, de már nem is nyersek: médiumok vagy médiák?
(Forrás: Wikimedia commons)

A latin medium szó jelentése 'vminek a közepe; köz; közjó; közvagyon', többes száma media. A magyarban régebben a médium szót általában 'transzcendens közvetítő (az emberek és a szellemek világa között)', illetve 'közvetítő, közeg' értelemben használták. A média szót az 1970-es években kezdték el (idegen mintára) 'sajtó' értelemben használni, összefoglaló kifejezésként (mert a sajtó szót inkább csak a 'nyomtatott sajtó' értelemben használták, és szükségét látták egy még általánosabb, az elektronikus sajtót is tartalmazó kifejezésnek).

Már az 1970-es években használatos volt a médiák szó is, abban az értelemben, hogy 'különböző típusú tömegkommunikációs eszközök'. Érdekes, hogy a sajtó szót senkinek sem jutott volna eszébe többes számban használni (kivéve az elavult jelentésében, 'prések' értelemben), ehelyett legfeljebb sajtótermékek, sajtóféleségek lett volna elképzelhető, és a médiák éppen ezt jelenti.

Azután (nem tudom pontosan megmondani, hogy mikor) kezdtek megszólalni olyan túlbuzgó amatőr „nyelvvédő” hangok, amelyek a médiák szó használatát kifogásolták. Talán az volt ennek a mélyén, hogy a sajtó szónak sincs többes száma, vagy talán az az elvakult pedantéria: a latin media szó többes számú, érveltek, tehát nem lehet még egyszer többes számba tenni. Az ilyen okoskodás a forrásnyelv és az átvevő nyelv összezagyválása: a magyar szavak szempontjából teljesen mindegy, hogy az átadó nyelvben milyen számú volt. Tehát ha van a magyarban média (és kétségtelenül egyes számú), akkor miért ne lehetne médiák is? Ugyanezt elmondta Nádasdy Ádám is. Hozott párhuzamokat is: a fólia, trófea szavak is többes számúak voltak a forrásnyelvben, mégis vidáman használjuk őket a magyarban egyes számúként, és habozás nélkül többes számba is tudjuk őket tenni, nincs ezzel semmi baj. Meg még más párhuzamos érveket is felhozhatnánk. (Akár a magyar média szó hosszú é-jébe is beleköthetnénk, a latin szóban rövid e van.) Hiába minden, a médiák sokak számára még ma is megbélyegzett, stigmatizált változat, pedig nincs vele semmi baj.

Éppen a média szóval kapcsolatos zűrök miatt jelent meg az 1990-es években a médium szó a magyarban a 'sajtótermék, tömegkommunikációs eszköz' értelemben. Tamás Gáspár Miklós csak ezt a változatot találta „helyesnek”, nyelvvédő dühében még ezt a sületlenséget is leírta:

Tehát a helyes többesszám: médiák, a helyes egyesszám: médium. A média kollektív egyes számú főnév magyarul nem létezik, kérem a műveletlen kartársakat, ne javítsák magyartalanra a kézirataimat, ha már anyanyelvünkhöz nincs fülük.

Tipikus dilettáns nyelvművelő attitűdöt találunk itt: „nem létezik” – állítja a szerző egy jól dokumentált, igen elterjedt szóról, csak mert nem tetszik neki. És intoleránsan „műveletlenséggel” vádolja azokat, akiknek mást diktál a nyelvérzékük, sőt, azt is a szemükre veti, hogy „az anyanyelvükhöz nincs fülük”.

Nádasdy Ádám természetesen nem helyteleníti sem a média, sem a médiák szavakat. Ugyanakkor „idegesíti” a médium szó új használata, de pontosan tudja, hogy ez csak az ő személyes, pusztán ízlésen alapuló ítélete, nem pedig szakmai álláspont, hiszen így fogalmaz:

Egy hetemet tudja tönkretenni az, aki cukrot szór a túrós csuszájára, és kiköpök itt Berlinben, valahányszor meglátom, hogy pimf kis földalatti-megállókra azt írják ki: U-Bahnhof, azaz pályaudvar. Szét tudnám rágni a fogmosópoharamat, ha a rádióban azt hallom: a médiumok.

Ugyanebben az írásban Nádasdy mégis megpróbálja „megideologizálni”, hogy miért nem tetszik neki a médium:

Rádásul aki a médiumok szót a tömegtájékoztatási eszközökre alkalmazza, ezzel halálra ítéli e szó hagyományos használatát: a médiumok ugyanis a magyarban révült szemű, sápadt nők (ritkábban férfiak), akik a szellemek szavát közvetítik. A magyar médiumok között a leghíresebb egy László László nevű szélhámos volt a 30-as években, nem pedig az MTV vagy az RTL.

Nádasdy itt úgy tesz, mintha a nyelv természetétől idegen, káros dolog lenne, hogy egy-egy szónak egynél több különböző használata alakul ki. (A „halálra ítéli” egyértelműen a folyamat negatív voltára utal.) Pedig számtalan ilyen szó van. Hogy a latinátáknál (nem pedig „a latinátumoknál”) maradjak, a komponál jelentheti azt, hogy 'zenét szerez', vagy azt, hogy 'két függvényből egy bizonyos módon egy harmadikat hoz létre'. A kombináció lehet egy széf zárjának kulcsa, két ruhadarab együttese, egy algebrai művelet és még sok minden más. Nem egészen értem, miért éppen azzal lenne baj, hogy a médium néha különleges képességű személyt (mások szerint inkább szélhámost), néha pedig médiát jelöl.

Szerintem tehát mára léteznek és jók mind a médium, mind a média, és ezek többes száma is.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
3 GBR 2013. augusztus 8. 07:28

Szerintem Nadasdynak igaza van. Aki mindig kinosan ugyel arra, hogy mediumokat hasznaljon, az altalaban muveletlen, de okoskodo szemelyiseg, aki valahol egyszer olvasta, nagy ujdonsag szamara, hogy a latinban a media mar tobbes, majd ezutan gondolja, hogy jol lehet leckeztetni masokat, hogy mennyire "muveletlenek", ha nem igy hasznaljak. Szerintem ezert ellenszenves Nadasdynak. Es szerintem meg a nyelvmuvelok nagy resze sem helyteleniti a mediak alakot.

2 kalman 2011. február 15. 17:24

@gull 1: Nagyon jó kérdés! Bár a "helyes" szó használatát ebben a vonatkozásban nem nagyon értem (helyes fiúkról meg lányokról tudok, meg helyes gazdaságpolitikáról, utóbbiról csak hírből), az nagyon jó kérdés, hogy miért furcsa (nekem is) a cigarettásdoboz felirata. Mindenesetre a "sperma" többes számának furcsasága a számomra teljesen független a "média/médium/médiák/médiumok" problémától, én úgy érzem, hogy a "sperma" ún. *anyagnév,* és ezért érzem furcsának a többes számát. A "spermák" olyan, mint a "vizek", legfeljebb 'spermafajtákat' tudok érteni rajta, ahogy a "vizek" is csak 'vízfajtákat' jelent nekem. Szóval ennek semmi köze ahhoz, hogy van "spermium" is, és az tényleg ún. *megszámlálhatót jelentő szó*, szóval a "spermiumok" többes számmal nincs bajom.

1 gull 1 2011. február 14. 20:56

A fentiakből következik, hogy helyes 'spermákat' kifejezés is. Épp ezért felesleges megrökönyödni azon a feliraton, amely a cigarettásdobozok oldalán található: "A dohányzás károsítja a spermákat és gyengíti a megtermékenyítő képességet."

Információ
X