A parlament alsóházában a román közoktatás és felsőoktatás mélyreható reformját célul kitűző oktatási törvénytervezet vitája van soron. A jogszabály 37. cikkelye nagy vitát váltott ki, hiszen kimondja, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó diákok a román nyelv és irodalom tantárgyon kívül mindent anyanyelvükön tanulnak. Ez azt jelenti, hogy Románia földrajzát és történelmét is, amelyet eddig a magyar tanulóknak is románul kellett elsajátítaniuk.

Korábban feszültséget okozott a bukaresti kormánykoalícióban a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és a Demokrata Liberális Párt (PD-L) között, hogy a képviselőház oktatási szakbizottságában az egyik demokrata párti képviselő megszavazta az ellenzék módosító javaslatát, miszerint továbbra is románul kell tanulniuk a kisebbségi gyerekeknek a két tantárgyat.

Szerdán a képviselőház törölte ezt a javaslatot a tervezet cikkelyenkénti vitája során, és lehetővé tette, hogy a magyar gyerekek az első osztálytól a középiskola elvégzéséig anyanyelvükön tanulják Románia földrajzát és történelmét.

Az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) honatyái nem értettek egyet a két tantárgy anyanyelven való oktatásával, és tiltakozásként a szavazáskor kivonultak az ülésről. A szintén ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) „nemzetárulással” vádolta a PD-L-t.

A döntés még nem végleges, hiszen előbb a képviselőháznak a törvény egészéről is szavaznia kell, majd a szenátusnak is áldását kell adnia a jogszabály-tervezetre.

A jogszabály jelentős változásokat eredményezhet a román közoktatásban, ugyanis az iskolák nagyobb hatáskört kaphatnak a helyi közösségekkel együtt a tanárok kiválogatásában és a tananyag meghatározásában.