Az ET a kultúrák közötti párbeszéd vallási dimenziójáról tartott vitanapot, amelyen a magyar képviselő hangoztatta, hogy az európai országoknak hivatalosan is el kell ismerniük a területükön lévő kulturális sokszínűséget. Ha ez megtörténik, véli Kalmár Ferenc, akkor a kulturális vagy etnikai autonómia gondolata sem lesz elfogadhatatlan.

Kifejtette, hogy a különféle egyházak képviselőinek terjeszteniük kell a más népek és vallások tiszteletét, de szerinte ezzel még sok európai ország adós. Példaként említette a csángó magyarokat, akiket az egyházi hatóságok megfosztanak azon joguktól, hogy anyanyelvükön misézhessenek.

Csángó Közösségfejlesztési Tervet dolgoztak ki

A magyar kormány hathatós támogatására számít a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) annak a közösségfejlesztési tervnek a megvalósításában, amely a moldvai magyarság megmaradásához szükséges célkitűzéseket tartalmazza - írta keddi számában a Krónika.

Az erdélyi napilap emlékeztet: a civil szervezet tíz évvel ezelőtt, a csángóföldi magyar oktatási program beindításakor dolgozta ki a Csángó Cselekvési Tervet. Ennek mintájára készült el az elmúlt hétvégén megtartott háromnapos konferencián a terv új változata, amely a következő tíz évre vonatkozó teendőket tartalmazza – mondta a Krónikának Hegyeli Attila, az MCSMSZ ügyvivője, aki szerint a dokumentum néhány napon belül a szervezet honlapján is elérhető lesz.

Ez tartalmazza, mi a teendő a következő időszakban az oktatás, a gazdaság, a kultúra, a vallás terén annak érdekében, hogy a moldvai magyarság megőrizze hagyományos kultúráját, nyelvét, vagy legalább azokon a településeken lassítani lehessen az asszimilációt, ahol kisebb a nyelvromlás.

Az ügyvivő rámutatott: a Szeret-Klézse Alapítvány által tavaly kidolgozott javaslatcsomag a munkájukat segítő civil szervezetek, tudósok, politikusok véleményével egészült ki. A közösségfejlesztési tervet négy szervezet – az MCSMSZ, a Pusztinai Házért Egyesület, a Pusztinai Szent István Egyesület és az RMDSZ Bákó megyei szervezete – már aláírta, és újabbak csatlakozását várják. A dokumentumot eljuttatják a magyar kormányhoz is, amelytől hathatós támogatást remélnek.

„Az oktatás terén hatalmasat léptünk előre, de Csángóföldön csak akkor lesz jövője a magyarságnak, ha legalább ilyen mértékben tudunk előrehaladni a vallási, a gazdasági, az ifjúsági és a szociális ügyek terén. Ez lesz a következő tíz év nagy feladata" – mondta Hegyeli.

Jelezte: további 40 településre szeretnék kiterjeszteni a jelenleg 16 helységben 960 gyereket érintő, állami keretek között zajló magyarórákat, de az iskolán kívüli foglalkozásokat is folytatnák. Emellett a városokban kétnyelvű napközi otthonokat, míg a falvakban magyar magánóvodákat létesítenének. Folytatnák a magyar házak építését is, mivel úgy vélik, az ezzel rendelkező településeken nagyobb tekintélye lett a magyar kultúrának. További tervük egy kollégium létrehozása Bákóban, amely idővel magyar tannyelvű iskolává nőhetné ki magát.