Gyűlöletbeszéd: mindenki másképp csinálja
A gyűlöletbeszéd „forró téma”: hazánkban számos kísérletet tettek büntethetővé tételére, eddig sikertelenül. De mi a helyzet más országokban?
Magyar gyerekek kínai iskolában
Áll egy iskola Budapesten, ahol a bejárat fölött egymás mellett lobog a magyar és a kínai zászló, és ahol ugyanúgy megünneplik március 15-ét, mint a Holdújévet.
Az álomgyár születésénél rengeteg magyar bábáskodott. De mi történt azóta? Hogyan képviseltetjük magunkat mi, magyarok az amerikai filmiparban?
- Melyik a helyes forma: blogol vagy blogozik?
- Számon kérni valamit vagy valakit szoktunk?
Küldje el kérdéseit a szerkesztoseg [kukac] nyest [pont] hu címre!
Az oldal kísérleti jelleggel működik, így számos funkció még nem elérhető. Ha hibát talál, vagy ha elmondaná, miről olvasna még többet, kérjük írjon a szerkesztoseg [kukac] nyest [pont] hu címre.
Az új ukrán miniszterelnök-helyettes szerint a nemzetiségek tagjai a jövőben nem csak ukránul, hanem anyanyelvükön is érettségizhetnek.
Volodimir Szeminozsenko, a humán szféráért felelős miniszterelnök-helyettes a Kommerszant-Ukraina című ukrán üzleti napilap pénteki számának adott interjúban a többi között kifejtette: meg kell adni az ukrán állampolgároknak a jogot, hogy maguk válasszák meg azt a nyelvet, amelyen tanulni és vizsgázni akarnak.
Hozzátette: arról még vitáznak, hogy megmaradjon-e kötelező emelt szintű érettségi vizsgatárgyként az ukrán nyelv. „Úgy vélem, hogy a nemzetiségi kisebbségek képviselőinek lehetőségük lesz arra, hogy az emelt szintű érettségit és a vizsgákat ne csak ukránul tehessék” – emelte ki a helyettes ukrán kormányfő. (A napokban leváltott kijevi kormány nacionalista oktatási miniszterének a rendelete értelmében a nemzetiségi iskolák diákjainak az idei évtől kizárólag ukránul engedélyeznék az érettségizést.)
Szeminozsenko azt is közölte, hogy a felsőoktatási intézményekben még az idén visszaállítják a felvételi vizsgákat, hogy a tudás értékelésének ne az emelt szintű érettségi legyen az egyetlen eszköze. Szerinte a felvételi vizsgák és az emelt szintű érettségi eredményei valószínűleg egyenlő mértékben esnek majd a latba a felsőoktatási intézményekbe történő bejutáskor.
A miniszterelnök-helyettese kijevi sajtótájékoztatóján azt is közölte, megérett az idő arra, hogy a krími iskolában engedélyezzék az orosz nyelvű vizsgázást. Ez semmiképp sem veszélyezteti Ukrajna szuverenitását, teljesítenünk kell a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját – jegyezte meg.
Szeminozsenko azt is bejelentette, hogy igen nagy valószínűséggel megszűnik a külföldi mozifilmek rossz minőségű ukrán szinkronizálása. A múlt század harmincas éveinek nagy ukrán éhínségére, a holodomorra vonatkozó újságírói kérdés kapcsán a kormányfő-helyettes kifejtette, hogy a kérdésben úgymond minden a helyére fog kerülni, mert „nekünk kellemetlen a téma állandó hajtogatása.”