A latin bestiarium szó állatokról szóló enciklopédikus művet jelöl. Az első bestiáriumnak nevezhető mű a második századból származó, görög nyelvű Physilogus (latin címe annak köszönhető, hogy csak latin fordítása maradt fenn – ez 700 körül keletkezett).

Különösen a középkorban volt népszerű műfaj, a természetrajzi leírásokat gyakran erkölcsi tanulságokkal egészítették ki. Az állatoknak gyakran valamilyen jelképes jelentést is tulajdonítottak. Természetesen a természetrajzi leírások nem mindig hitelesek, és amikor azok, pontosságuk akkor sem ér a mai ismereteink közelébe. Nem is csoda, ha természetfilmeket nem szokás a bestiáriumok alapján forgatni. Egy ilyen film azonban a közelmúltban mégis készült a sündisznóról.

A filmecske szövege latin nyelvű, és a Physiologusból alapul:

Phisiologus dicit quod herinatius figuram habet porcelli lactentis. Hic deforis totus est spinosus. Sed tempore vindemiarum ingreditur in vineam, et ubi viderit uvam bonam, ascendit super vitem et exacinat uvam illam, ita ut cadant omnes racemi in terram. Deinde descendit et volutat se super illos ita ut omnes racemi figantur in spinis eius, et sic portat escam filiis suis.

A Physiolus szerint a sündisznó formája a szopós malacéhoz hasonlatos. Kívülről teljesen tüskék fedik. Szüret idején a szőlőbe megy, és ha jó szőlőt lát, felmászik a tőkére és leveri a szőlőt, hogy mind a földre hull. Aztán lemászik, meghempergőzik úgy, hogy a szőlőszemek a tüskéire akadnak, s így visz eledelt csemetéinek.

::adbox::7:.

A leírt jelenség aligha felel meg a valóságnak. Alapja legfeljebb annyi, hogy a sün valóban szeret meghempergőzni az avarban, de nem azért, hogy bármi is felszúródjon a tüskéire, hanem valószínűleg azért, hogy felvegye környezete szagát, és így álcázza magát (a szaganyagok felvitelét nyelvvel is segíti). Ezen kívül a sündisznó, bár elsősorban rovarevő, valóban fogyaszt bogyókat és gyümölcsöket.  Bár az avar valóban felszúródhat tüskéire, a szőlőt, gombát, pláne almát vagy körtét a tüskéin cipelő sündisznó a fantázia terméke.

A bestiarium szót a latin bestia ’vadállat’ szóból keletkezett. A szó bekerült a magyarba is, de jelentése módosult. Csak vérengző agresszív vadállatokat jelent. Alkalmazzák átvitt értelemben emberre is, elsősorban nőkre. Utóbbi esetben nem feltétlenül a nő rosszindulatára utal, jelentheti azt is, hogy a nő végzetes vonzerejű.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)