A szakmai találkozón magyarországi és határon túli szakemberek előadásai hangzottak el különféle nyelvészeti, irodalomtörténeti kérdésekről, a határon túli magyar nyelvű oktatás helyzetéről és a burgenlandi romák második világháború utáni történetéről.

A Maribori Egyetemen oktató Kolláth Anna többek között arról számolt be, hogy noha Szlovéniában jogi értelemben biztosított a kétnyelvűség a mintegy hétezer fős magyarság számára és a politikában pozitív diszkrimináció is érvényesül, a gyakorlatban egyre inkább tapasztalható a nyelvcsere jelensége, vagyis az, hogy a magyar nyelvről a szlovénra térnek át a magyar nemzetiségűek. Az oktatásban gondot jelent például, hogy bár a hivatalosan is kétnyelvűként elismert Muravidéken az óvodaitól a főiskolai szintig folyik kétnyelvű oktatás, a középiskola utolsó évfolyamán nincs a magyar nyelv anyanyelvi szintű használatára épülő tagozat. Így azok a diákok is, akik addig „magyar anyanyelvi” tagozatra jártak, az utolsó évfolyamon szlovén anyanyelvű csoportba kerülnek.

Csernicskó István, a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tanára az ukrajnai oktatáspolitikáról beszélve többek között felhívta a figyelmet arra, hogy miközben hiány van az ukránt nem anyanyelvként oktató tanárokból, kötelezővé tették a felsőoktatásba jelentkezők számára a felvételi vizsgaként is szolgáló emelt szintű érettségit ukrán nyelvből. Idén a magyar oktatási nyelvű középiskolákból érkező diákok 49 százaléka elbukott az ukrán nyelvből tett vizsgán, miközben a magyar nyelvű vizsgatárgyakból jól szerepeltek – mutatott rá.

A sokszínű programban a magyarországi és a határon túli nyelvhasználat különbségeire rámutató témák is helyet kaptak. A vajdasági nyelvhasználat sajátosságairól tartott előadást Molnár Csikós László, az Újvidéki Egyetem tanszékvezetője, a burgenlandi tájszavakról Szoták Szilvia, az MTA-val együttműködő határon túli magyar nyelvi intézetek hálózatához (Termini) tartozó Imre Samu Nyelvi Intézet elnöke.