-
Sándorné Szatmári: Szerintem beszűkül a gondolkozás féleségek korábbi sokasága, míg a tere, ahol keresgélni l...2024. 03. 25, 09:02 Hogyan alakul át az olvasás?
-
Sándorné Szatmári: Ezek a modellek tehát (micsoda véletlen) fékezik a "féknyúz" terjedését ..? :)2024. 03. 12, 18:39 Álhírek felsimerése nyelvi modellek...
-
Sándorné Szatmári: @cikk: Véleményem eltekintve a konkrét (pl. összeesküvés) példától: -Működő nyelvelméleti ...2024. 03. 10, 09:31 Titkos víziók vagy vizionált titkok?...
-
Sándorné Szatmári: A cikk szerint a nyelv fontos jellemzője, hogy a szavak jelentése kommunikációs helyzeteke...2024. 03. 01, 09:37 Diszkriminált állatok
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Amit írsz, nyilván én is észre veszem.. A jelentés és tartalom ugyanakkor rávil...2024. 02. 23, 21:02 Nyelvek születése és terjedése
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Kizárólag bálnák bőrén élő kagylók maradványait fedezték fel kutatók a spanyolországi Nerja közelében található barlangoknál, amiből arra következtettek, hogy már a kőkorszaki ember is fogyaszthatott bálnahúst.
A Málaga tartományban lévő, archeológiai kincseiről nevezetes barlangok a tengerparton fekszenek. A Valenciai Egyetem tudósai egy ősi tábortűz helyén különböző kőszerszámokat, szarv- és csontdarabokat találtak, de a maradványok között kagylóhéjak is megbújtak. Az elszenesedett fadarabokból megállapították, hogy a tűzhelyet a késő (epi)paleolitikumban, mintegy 13500-14500 évvel ezelőtt, a legutóbbi jégkorszak vége táján rakhatták.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Mivel a talált kagylók bálnák bőréhez tapadva tartották fenn magukat, a kutatók szerint csak emberi beavatkozásnak köszönhetően kerülhettek szárazföldre. Feltevésük az, hogy egy partra vetődött bálna már nem tudott visszavergődni a vízbe, elpusztult, és a környéken portyázó emberek lefejtették róla a bőr, a zsír és a hús egy részét, majd a zsákmányt magukkal vitték a tábortűzhöz. Mivel kőből és csontból készült, vadászathoz és halászathoz használható eszközöket is feltártak a helyszínen, a tudósok úgy vélik, hogy a kagylóhéjak jelenléte a legrégibb közvetett bizonyíték lehet arra, hogy már a kőkorszakban is fogyaszthattak az emberek bálnahúst, még ha a hatalmas állatokat elejteni nem is tudták.
Utóbbit megerősíti az a tény, hogy – miként a Pasthorizons – Adventures in Archeology című hírportálon olvasható – a helyszínen szép számban voltak delfin- és fókacsontok, ám bálnából származók nem.
Akkoriban a tenger még négy kilométerre húzódhatott a barlangoktól, ma viszont már csak alig egy kilométerre van a tengerpart.