Az unión kívülről érkezett bevándorlók döntő többsége a fővárosban és környékén él – hangzott el a Bevándorlók Magyarországon címmel rendezett pénteki konferencia szünetében tartott sajtótájékoztatón.

A 170-180 ezer Magyarországon élő külföldi közül 50-70 ezren érkeztek az Európai Unió határain kívülről; a kínaiak legalább négyötöde, a vietnamiak több mint 90 százaléka Budapesten él, de a legnagyobb arányban a vidéket választó ukránok és ukrajnai magyarok körében is meghaladja kissé az 50 százalékot a fővárosban vagy annak vonzáskörzetében élők aránya – mondták el egy most lezárult kutatás adatai alapján.

A munka során a nem az unióból érkezettek közül 1244-gyel töltettek ki kérdőívet, 56-tal, valamint 14, a témában érintett magyar állampolgárral pedig mélyinterjút készítettek; a vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy rajtuk kívül még két nagyobb létszámú csoport él Magyarországon.

A törököket és a – származási helyre való tekintet nélkül egy kategóriába sorolt – arabokat is ide számítva ezek az emberek adják a nem az unióból érkezett külföldiek 70 százalékát. Több olyan csoport is van, amelynek gyakorlatilag nincs ideje arra, hogy integrálódjon – említette meg Kováts András, a Magyar Tudományos Akadémia Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézetének kutatója, példaként említve, hogy egy napi 12-14 órát dolgozó kínai vagy vietnami boltos alig ér rá nyelvet tanulni, vagy épp ismerkedni a magyar kultúrával.

Hozzátette: más viszont a helyzet ezen emberek itt született vagy Magyarországon felcseperedő gyermekeivel; az ő esetükben a családi stratégia az integráció. A szakember szerint komoly integrációs erő a nyelvhez való viszony és a házasság, ebben is nagyok a különbségek, hiszen az itt élő vietnámiak és kínaiak 90 százaléka saját csoportján belül házasodik, míg az arabok, törökök esetében már csak kétharmados ez az arány.