Szegény ember vízzel főz alapon is meg lehet oldani a nyelvfejlesztést – számol be cypnow.co.uk weboldal. A nem túl jó anyagi helyzetű családokban, bár sok esetben nem jut pénz a „megfelelő” nyelvi környezet biztosítására, a leleményes szülők sokféleképp segíthetik babájuk nyelvelsajátítását. Például mutogatással.

No nem arról van szó persze, hogy még az óvodába kerülés előtt minden hasznos bemutatást megtanuljon a kicsi, hogy azután magabiztosan küldhesse el csoporttársait melegebb éghajlatra. Sokkal inkább arról, hogy a (mesterséges vagy természetes) gazdag nyelvi környezet pótlására a szegényebb anyukák is biztosíthatnak nyelvfejlesztési eszközt csemetéjüknek. Kutatások szerint ugyanis a kis bevételű családokban gyakrabban fordul elő, hogy a kicsik kortársaikhoz képest lemaradnak a nyelvelsajátításban. A lemaradásnak persze számos oka lehet. A szegény családoknál az is gondot okozhat például, hogy a dolgozó szülők nem tudnak annyi időt tölteni a gyerekeikkel, netán kevesebb hangsúlyt fektetnek a – minőségi – együtt töltött órákra. Ezt azonban „kompenzálhatja” a szülő, ha gyakran használ gesztusokat, és a személyes interakciót intenzív mimika is kíséri.

A felmérésben két éven át vizsgálták 25 édesanya és kisbabája kommunikációját. Azt találták, hogy a – jellemzően szegény családokban élő – nyelvelsajátítási gondokkal küzdő csecsemőknek sokat segíthet a „jelnyelv”. Ebben az esetben nem a siketek használta jelelésről van szó, hanem azokról a testi kísérőjelekről, amikkel kommunikációnkat kiegészítjük. A sokat gesztikuláló, mutogatva magyarázó és arcjátékot is bevető anyukák tehát megkönnyítik a kicsi dolgát. Még akkor is, ha egyébként nem megfelelőek a körülmények arra, hogy a jól szituáltabbakhoz hasonló mértékben fejlődjön a nyelvhasználatuk.