Kisebbségvédelmi monitoringrendszer bevezetését kérte a román kormánytól Borbély László, a bukaresti képviselőház külügyi bizottságának elnöke azon a pódiumbeszélgetésen, amelyet a román kisebbségvédelmi modellről rendeztek a diplomácia éves értekezletén – derült ki a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) pénteki hírleveléből.

Az RMDSZ politikusa elismerte, hogy Románia magas standardokat vállalt a nemzeti kisebbségek védelmére vonatkozóan, ugyanakkor azok betartását szorgalmazta. Hozzászólásában elmondta: Románia felismerte, hogy a kisebbségi közösségek, a pluralitás elfogadása társadalmi és kulturális gazdagságot jelent, amit az is bizonyít, hogy a parlamentben 19 nemzeti kisebbségnek van képviselete. „Fontos, hogy ezek az érdekképviseletek ott legyenek, ahol a politikai döntések születnek, és gyakran előfordul az is, hogy a kormányok ezen kisebbségi szervezetektől függnek” – fogalmazott Borbély László.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

A képviselőház külügyi bizottságának elnöke elmondta: a kulturális sokszínűségére való tekintettel, Románia 2007-ben aláírta a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját, ám több mint egy éve késlekedik a charta alkalmazásáról szóló jelentés véglegesítésével. A charta és a kisebbségvédelmi keretegyezmény aláírását fontos előrelépésnek nevezve azt hangsúlyozta, hogy az ezekben vállalt kötelezettségeket be is kell tartani.

„Addig, amíg a tanügyi törvény előírásait egyes egyetemek, mint például a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, nem tartják tiszteletben, amíg az igazságszolgáltatásban nem mindig biztosítják az anyanyelven való megszólalás lehetőségét, amíg azokon a településeken sem biztosítják a kétnyelvűséget, ahol ez törvény adta jog lenne, teljesen indokolt egy hatékony monitoringrendszer létrehozása, amely biztosítja, hogy a meglévő törvények, előírások érvényesülni tudjanak” – jelentette ki Borbély László.

Az RMDSZ politikusa szerint nem lehet azt mondani, hogy Románia teljes mértékben tiszteletben tartja a nyelvi charta és a kisebbségvédelmi keretegyezmény előírásait, amíg prefektusok perek tucatjait indítják el a magyar közösség nemzeti szimbólumainak, például a székely zászlónak a használata miatt. A bukaresti külügyminisztérium közleménye szerint a nagyköveti értekezleten szervezett pódiumbeszélgetés része volt annak a rendezvénysorozatnak, amellyel Bukarest arról emlékezett meg, hogy az Európa Tanács 20 éve fogadta el, Románia pedig elsőként ratifikálta a Kisebbségvédelmi Keretegyezményt.