A Josef Ostermayer államtitkár és Gerhard Dörfler karintiai miniszterelnök által kötött megállapodás alapján összeállított tervezet jogi lehetőséget teremt arra, hogy az önkormányzatoktól a járási elöljáróságok hatáskörébe kerüljön a kisebbségi nyelvű ügyintézés. A javaslatnak erről a részéről nem egyeztettek a kisebbségekkel – mondta Marjan Pipp, az Osztrák Népcsoportok Központja vezetője.

Stanko Horvath, a Burgenlandi Horvát Kultúregyesület vezetője nehezményezte, hogy a horvátokkal és a magyarokkal nem egyeztettek az őket is érintő javaslatról. „Egy ilyen összecsapott törvényt természetesen elutasítunk” – mondta Horvath, aki a sajtótájékoztatón Plank Józsefet, a Burgenlandi Magyar Kultúregyesület vezetőjét is képviselte.

A javaslatot a Karintiai Szlovénok Tanácsa, a legnagyobb karintiai szlovén kisebbségi egyesület már közel két héttel ezelőtti megszületése után elutasította. Ezután a szövetségi és a karintiai kormány képviselője újabb tárgyalási fordulót tűzött ki a jövő keddre.

Plank József, a felsőőri (Oberwart) székhelyű Burgenlandi Magyar Kultúregyesület elnöke az MTI-nek telefonon nyilatkozva a magyar földrajzi nevek telekkönyvi használatának fontosságát hangsúlyozta. „Jó volna, ha a középületeken is kétnyelvű feliratok lennének” – tette hozzá az MTI kérdésére. Fontosnak tartaná a hivatalos nyelvre vonatkozó szabályozás alkalmazásának javítását is. A magyar nyelvű nyomtatványok például – mondta – az internetről letölthetők és kinyomtathatók, de a hivatalokban nem találhatók meg.

Az 1976-os népcsoporttörvény (kisebbségi törvény) módosításáról szóló javaslatnak a sajtótájékoztatón kiosztott szövege szerint az önkormányzat kérésére a feladatkörébe tartozó, nem német nyelven ellátandó egyes feladatokat a tartományi kormány vagy tartományi kormányfő rendeletével a járási elöljáróságra lehet átruházni.

„A kisebbségi nyelv hivatalos nyelvként való használatára vonatkozó javaslat tovább ront a jelenleg szintén nem túl jó helyzeten” – mondta Horvath az MTI-nek nyilatkozva. „Jelenleg első fokon a községhez telepítették a kisebbségi hivatalos nyelv használatát. A javaslat szerint ha a polgármester ezt nem akarja (alkalmazni), akkor delegálni lehet az ügyet a járáshoz. Ezzel az egész eljárás személytelenebb lesz” – mondta Horvath.

A javaslat szerint a földrajzi megjelölések kétnyelvű feltüntetésének kötelezettsége csak a helységnévtáblákra és az útbaigazító táblákra vonatkozna, folyóvizek, utcák, középületek, „vagyis minden, a hétköznapi életben használt dolog” megnevezésére viszont nem – mutatott rá a horvát kultúregyesület vezetője.

Az Ostermayer-Dörfler tervezet legutóbbi formája szerint azokon a karintiai településekben lenne kötelező szlovén-német kétnyelvű helységnévtáblákat használni, ahol legalább 17,5 százalék a szlovén nyelvű lakosság aránya. A helyi kisebbségi szervezetek eredeti célkitűzése az alkotmánybíróság döntéseiben irányadóként megnevezett tíz százalékos, a tartományé a kisebbségi törvényben megszabott – azóta alkotmányellenesnek minősített – 25 százalékos küszöb volt. Horvath az MTI kérdésére úgy vélekedett, a 17,5 százalékos küszöbnek a burgenlandi magyarok és a horvátok számára nincs jelentősége, mert a jelenlegi szabályozásban benne foglaltatnak azok a települések, ahol ők élnek.