Súlyos anyagi gondokkal küzd a 2001-ben alapított Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem, amit a vezetés úgy próbál megoldani, hogy tervezi az intézmény magyar oktatóinak elbocsátását. Így azonban az egyetem alapgondolata kérdőjeleződik meg, hiszen azt a két kultúra történelmi múltra visszatekintő együttműködése jegyében hozták létre, és lényege, hogy együtt oktassanak benne magyar és német oktatók.

Az Andrássy Gyuláról elnevezett egyetemet úgy alapították annak idején, hogy a partnerországok (Ausztria, Bajorország és Baden-Württemberg) vállalták a német oktatók munkabérének fedezését, a magyar fél pedig a magyar tanárok bére mellett a teljes működési költség, a rezsi, valamint az adminisztratív személyzet bérének kifizetését.

Egy kormányközi megállapodás alapján létrejött intézményről van tehát szó, mely közös finanszírozásra épül, s arra az elvre, hogy oktatói kara vegyes – írja a Népszabadság. Ha a projektből a magyarok kiválnak, az egész együttműködés értelmét veszti. Attól fogva a magyar fél már nem résztvevője, csupán szolgáltató háttérintézménye a projektnek. Vagyis a magyarok nyújtják a szolgáltatást (épületet, infrastruktúrát, működési költséget, adminisztratív személyzetet) egy olyan egyetemhez, melyben az ő oktatóik nincsenek jelen. Az adósság mértéke ötvenmillió forint, mely a cikk írója, Fehér M. István szerint eltűnne, ha a partnerországok az egyetem működési költségeihez csak támogatási összegük 10 százalékával járulnának hozzá. A szerző szerint ez lehetne az egyik lehetséges megoldás, illetve segíthetne az is, ha az adósságot átvállalná a minisztérium. Vagy pedig szóba jöhet az újraalapítás, például egy nemzetközi alapítvány formájában. Ellenkező esetben – mint írja – „a projekt eszméje kiüresedik, az egyetem okafogyottá válik.”