Cikksorozatunk első részében a hegyekről, völgyekről és szigetekről elnevezett budapesti városrészek közül válogattunk. Az is kiderült, hogy a városrészneveket általában egy szóba írjuk, hasonlóan a települések nevéhez. Ma azt derítjük ki, kiket tartottak érdemesnek arra, hogy városrészeket nevezzenek el róluk.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Királyi család

Budapesten számos területet a királyi családok tagjairól neveztek el. Míg a Margitsziget névadója az Árpád-házhoz tartozott, Mátyásföldet Hunyadi Mátyásról nevezték el. A Terézváros és az Erzsébetváros névadói azonban már a kiterjedt Habsburg-család képviselői voltak. Mivel Buda és Pest nagyvárossá fejlődésének idején a Habsburgok voltak trónon, nem csoda, hogy ennek a családnak a tagjairól igen sok közterületet neveztek el.

A főváros VIII. kerülete, azaz a Józsefváros, Mária Terézia fiáról, a későbbi II. Józsefről (1780–90) kapta a nevét 1777-ben. II. József 1780. november 29-én foglalta el a magyar trónt, de nem koronáztatta meg magát, mert így nem kellett írásba adnia, hogy az ország korábbi szokásait tiszteletben tartja. Ezért „kalapos király” gúnynéven emlegették. Az utána trónra lépő II. Lipótról (1790–92) keresztelték el a Lipótvárost és az Újlipótvárost is. A IX. kerület, azaz a Ferencváros pedig a következő uralkodó, Ferenc király (1792–1835) nevét őrzi.

II. József – a kalapos király
(Forrás: Wikimedia Commons / Pompeo Batoni)

Nem csak uralkodókat ért az a megtiszteltetés, hogy a város egy szeletét róluk nevezték el. Mária-Terézia lányának, Mária Krisztina főhercegnőnek állít emléket a Krisztinaváros, melyen az I. és XII. kerület osztozik. A főhercegnő férjének, Albert Kázmér szász-tescheni hercegnek a nevét viseli Albertfalva, ugyanis a Magyarország császári helytartója címet viselő herceg telepített le ide német családokat 1819-ben. A „legmagyarabb Habsburgként” ismert József nádor ikergyermekeiről, Istvánról és Hermináról is neveztek el városrészeket – a XIV. kerületi Herminamező és Istvánmező őrzi nevüket.

Erzsébetek háborúja

A Habsburg-ház legnépszerűbb tagja azonban valószínűleg Erzsébet királyné (1837–1898) volt hazánkban. Nem csak a népszerűségi indexe volt magas, hanem a városrésznevek között is tarolt a fővárosban. Amellett, hogy a VII. kerületet róla nevezték el Erzsébetvárosnak, a II. kerületi Erzsébetliget és Erzsébettelek és a XVIII. kerületi Erzsébettelep is az ő nevét viseli.

Lenin – csak 1919-ben játszott Pesterzsébeten
(Forrás: Wikimedia Commons / Isaak Brodsky (1883–1939))

A ma már a főváros részét képező Pesterzsébet neve már kalandosabb. 1870-ben alakult meg az akkori Soroksár területén belül az Erzsébetfalva nevű telep, amit a királynéról neveztek el. A település 1897-ben önálló nagyközséggé vált. Miután a Tanácsköztársaság idején pár hónapig Leninvárosnak hívták, 1924-ben nevét Pesterzsébetre cserélték. Majd néhány nyugalmasabb év elteltével újabb fordulat: 1932-ben Pestszenterzsébetre keresztelték a települést Árpádházi Szent Erzsébetről, a népszerű magyar szent halálának 700. évfordulója alkalmából. A város 1950-ben a főváros XX. kerületekén Pesterzsébet lett. 1990-től egy szűk évtizedig ismét Pestszenterzsébet volt, majd Sissi visszakapta a kerületet: 1999 óta újra Pesterzsébet.

Szentek

A szentek is népszerűek a fővárosban. Közülük Szent Margitot és Szent Erzsébetet már említettük. A budai Márton-hegyen valaha Szent Márton kápolnája állt, s ma a városrészt is Mártonhegynek hívják. Az 1950-ben a fővároshoz csatolt Pestszentlőrinc és Pestszentimre alkotja ma a XVIII. kerületet. Pestszentlőrinc az ott ma is álló barokk kápolna védőszentjéről, Szent Lőrincről kapta a nevét. Szent Imre herceg pedig első királyunk, Szent István fia volt. Az ő nevét viselte Pestszentimre mellett a Budán 1930-ban megalapított XI. kerület is, de a Szentimreváros nevet 1950-ben eltörölték. Manapság a kerület Újbuda néven ismert. Ám a Móricz Zsigmond körtér környéke, ahol a ciszterci Szent Imre Gimnázium is áll, 2007 óta új városrészt alkot, s ez viseli újra a kerület hajdani nevét.

A Szent Imre Gimnázium a Szentimrevárosban
(Forrás: Wikimedia Commons / AnonBátor)

Néhány szentről elnevezett városrész nevét több szóba írják: Szent Imre-kertváros, Szent Lőrinc-telep, bár mint fent láttuk, az ugyanilyen szerkezetű Szentimreváros egy szó. Ha az AkH. 174. b. pontját következetesen alkalmaznánk, ezeket a neveket is egy szóba kellene írni. A földrajzi nevek helyesírása (FNH.) című munkában a fenti szabály egyik kivételeként az AkH. 176. b. pontjának megfelelő szabályt adják meg, Petőfi-lakótelep példával. Ez a szabály kimondja, hogy a tulajdonnévi előtagból és közszói utótagból álló neveket általában kötőjellel kapcsoljuk – függetlenül attól, hogy egyszerű vagy összetett-e az előtag és az utótag. Tehát Szent Imre-kertváros névnél feltehetően ezt a szabályt alkalmazták. Ám az FNH-ban ez utóbbi szabálynak is van kivétele: a név egy szóba írandó, ha helységrésznévről van szó. Így a két szabály egymás kivétele, a szabályozás ellentmondásos.

Cikksorozatunk következő részében olyan városrészeket veszünk szemügyre, amik nevüket kevésbé rangos személyekről kapták.

Források

Ráday Mihály (szerk.) (2003). Budapest teljes utcanévlexikona.

Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára.

94/2012. (XII. 27.) Főv. Kgy. rendelet a közterület- és városrésznevek megállapításáról, azok jelöléséről, valamint a házszám-megállapítás szabályairól (Fővárosi Rendelettár)

A magyar helyesírás szabályai. 11. kiadás. (AkH.)

Laczkó Krisztina – Mártonfi Attila (2004) Helyesírás. Osiris. (OH.)

Fábián Pál – Földi Ervin – Hőnyi Ede (1998) A földrajzi nevek helyesírása. (FNH.)

Tenk András: Pesterzsébet és a Kis-Duna mente.