Nemrégiben a The Guardian blogírója nyomán felvetettük a kérdést, hogy kinek a feladata a tudományos ismeretterjesztés. A kérdésről a napokban Nagy-Britanniában konferenciát rendeztek, amelyen az érintett felek – a tudósok és az újságírók – megvitathatták a kérdést. A The Guardian blogja a témához kapcsolódva kilenc pontban foglalta össze a legfontosabb feladatokat, amelyekkel a tudósok segíteni tudják a tudományos újságírást.

A cikk az ajánló után folytatódik

Lássuk tehát a listát: mivel segíthetik a tudósok az újságírókat abban, hogy pontosabb, hitelesebb tudományos híreket írjanak!

1. Figyelni a sajtóközleményeket

Egy sajtóközleményben a tényszerűség és a pontosság sokszor ellentétben áll az érdeklődés felkeltésének a szándékával. Az újságíró – szakmája céljaiból adódóan – az utóbbit helyezi előtérbe. A tudós dolga az, hogy a tények javára billentse a mérleget, és felhívja a figyelmet a félreérthető, esetleg megtévesztő vagy akár hamis állításokra.

2. Lebontani a falakat

A tudósoknak nem szabad elzárkózniuk az olyan hétköznapi dolgok elöl, mint a nem tudományos sajtó. A tudományos és a hétköznapi életet nem szétválasztani kell, hanem egymáshoz közelíteni. A tudomány nem lehet mitikus és elérhetetlen elefántcsonttorony.

3. Jelen kell lenni

A tudományos sajtóközlemények megjelenése környékén jelen kell lenniük a tudósoknak, elérhetőnek kell lenniük az újságírók számára, meg kell válaszolniuk a – sokszor laikus – kérdéseket, tisztázniuk kell a félreértéseket. Nem jó taktikai ilyenkor pár napra kikapcsolni a telefont, és elutazni olyan helyre, ahol nincs internetkapcsolat. Mert ha azonnal nem reagálnak a tudósok, akkor megnézhetik magukat a következő héten, amikor már a tévhitek széles körben elterjedtek.

4. Fel kell készülni

A sajtóközlemények kiadására fel kell készülni. Előre, tudatosan végig kell gondolni a megfogalmazásokat, a lehetséges egyszerűsítéseket, a fogalomhasználatot. Nem jó például belefutni abba a hibába, hogy a tudós szakzsargonban fogalmaz, majd csodálkozik, hogy félreértik. Ezeknek a végiggondolásához sokszor elég a józan paraszti ész, de különböző sajtós tréningek is léteznek ezen a területen.

Elefántcsonttorony
(Forrás: Wikimedia Commons / Colin Smith / CC BY-SA 2.0)

5. Nagyvonalúnak kell lenni

A tudósnak el kell fogadnia, hogy a pontosság relatív. Míg egy tudományos cikkben az a fontos, hogy ne egyszerűsítsenek, addig a sajtó számára készülő anyagoknak szükségszerűen leegyszerűsítőnek kell lenniük. Az újságíró dolga az, hogy a rálátást biztosítsa, hogy megmutassa a nagy képet, az összefüggéseket – madártávlatból. A tudósnak kell kiválogatni a fontos részleteket, és el kell ezeket választania a lényegtelen, technikai apróságoktól.

6. Blogolás

A blog mint műfaj PR helyett is jó, de az újságíróknak is fontos forrás lehet. Ha egy újságíró nem érti pontosan a tudományos cikket, vagy nem tudja elérni épp a tudóst (lásd a 3. pontot), fontos segítség lehet egy tudományos, vagy tudományos-ismeretterjesztő blog, ahol könnyen és gyorsan utánajárhat kételyeinek.

7. Elérhetővé tenni a tudományt

A legtöbb komoly tudományos folyóirat fizetős, így a földi halandók ezekhez nem férnek hozzá. Bár a kérdés részben etikai és jogi, ráadásul a kiadók gazdasági érdekei is jelentősen befolyásolják a döntést, a tudós akkor jár el hasznosan, ha elérhetővé teszi szellemi termékeit.

8. Figyelemmel kell kísérni

Ha valami mégis rosszul sül el a sajtóban, a tudósnak cselekednie kell. Azzal nem segít semmit, ha kineveti a butaságokat, vagy leszólja az újságírókat. Igenis időt kell szánnia a hibák kijavítására, elmagyarázására.

9. Tényszerűség

Az érvek és a vélemények nem helyettesíthetik a bizonyítékokat. Egy tudomány képviselői akkor járnak jól, ha hitelesen felmérik, vagy felméretik, hogy hogyan jelenik meg a saját tudományuk a médiában. Az is szociológiai vizsgálatot igényel, hogy milyen maguknak a tudósoknak a hozzáállása az ismeretterjesztéshez, illetve az újságíráshoz. És ha erről egy hiteles képet sikerül festeni, akkor könnyebben azonosíthatók a problémák is, amelyeket aztán könnyebben és hatékonyabban tudnak megoldani.

Forrás

Nine ways scientists can help improve science journalism