-
Sándorné Szatmári: Szerintem beszűkül a gondolkozás féleségek korábbi sokasága, míg a tere, ahol keresgélni l...2024. 03. 25, 09:02 Hogyan alakul át az olvasás?
-
Sándorné Szatmári: Ezek a modellek tehát (micsoda véletlen) fékezik a "féknyúz" terjedését ..? :)2024. 03. 12, 18:39 Álhírek felsimerése nyelvi modellek...
-
Sándorné Szatmári: @cikk: Véleményem eltekintve a konkrét (pl. összeesküvés) példától: -Működő nyelvelméleti ...2024. 03. 10, 09:31 Titkos víziók vagy vizionált titkok?...
-
Sándorné Szatmári: A cikk szerint a nyelv fontos jellemzője, hogy a szavak jelentése kommunikációs helyzeteke...2024. 03. 01, 09:37 Diszkriminált állatok
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Amit írsz, nyilván én is észre veszem.. A jelentés és tartalom ugyanakkor rávil...2024. 02. 23, 21:02 Nyelvek születése és terjedése
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
egueguegueguegu-eguegueguegueguegu...
Erika küldött nekünk egy képet Szombathelyről, amely nemcsak helyesírási, de pragmatikai szempontból is érdekes.
Mindennapi helyesírásunk című sorozatunkban olyan hétköznapi és nyilvános feliratokat, szövegeket gyűjtünk, amelyek az akadémiai helyesírástól eltérő írásmódúak. Mi úgy tapasztaljuk, szép számmal vannak ilyen szövegek; legutóbb például az állatbefogás veszélyességéről és egzotikusságáról olvashattunk, de volt már szó olyan parkolóról, amely mozgássérült. Most pedig végre egy mondattani jelenséggel kerülünk szembe...
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Olvasónk, Erika küldte nekünk a következő képet Szombathelyről, egy áruház parkolójából. A képet két feliratot találunk; az egyik ez:
Kedves Vásárlók!
Kérjük ne hagyják őrizetlenül értékeiket autóikban!
A másik pedig ez:
Kedves vevőnk!
Kérjük, hagyja bevásárlótáskáját a gépjárművében!
Ember legyen a talán, aki össze nem zavarodik...
A nyelvhasználat vizsgálatával foglalkozó tudomány, a pragmatika egyik alapelve szerint az értelmes kommunikációt az együttműködés teszi lehetővé. Ezek a feliratok az együttműködési alapelvnek is jól föladják a leckét: most akkor benne hagyjuk az autóban (őrizetlenül) vagy ne hagyjuk benne?
A filológus hajlamú olvasóknak biztos rögtön föltűnt, hogy a két felirat nem egy szerzőtől származhat. Erről árulkodnak a helyesírási különbségek. Az első instrukcióban a megszólítottak nagy kezdőbetűvel szerepelnek, míg a második mondatból a kérjük után kimarad egy vessző. Az ilyen szerkezetekben gyakran kimarad a hogy, és így könnyebben kifelejtődik a vessző si a két tagmondat határáról, hiszen nem is látható jól, hogy két tagmondat van: Kérjük, [hogy] ne hagyják őrizetlenül értékeiket autóikban! A második felirat készítője a vesszőt nem hagyja ki, viszont a megszólítottakat nem írja nagy kezdőbetűvel.
Az is gyanítható, hogy a későbbi felirat készítője nem olvasta el figyelmesen az előbb készült feliratot. Ha azonban azt képzeljük, hogy a két felirat egyszerre érvényes, akkor arra a következtetésre kell jutnunk – az együttműködő kommunikáció értelmében –, hogy az értékeket magunkkal kell vinnünk, de a bevásárlótáskánkat az autóban kell hagynunk. Ez csak egyetlen, a világról való tudásunknak ellentmondó információt tartalmaz: a bevásárlótáskánkban nem lehetnek értékek, illetve az értékeinket nem tarthatjuk bevásárlótáskában...
Mi csak a nyelvi elemzéssel szolgálhattunk, a döntést olvasóinkra bízzuk!
Továbbra is várjuk helyesírási megfigyeléseiket – lehetőleg fényképpel dokumentálva – a szerkesztőség e-mail címére!