Mikor számos kis nyelv a túlélésért harcol, a Hollandiához tartozó karibi szigeteken virágzik egy furcsa és kevéssé ismert kreol nyelv, a papiamento. A mai Venezuela partjainál található Aruba, Curaçao és Bonaire szigetei még a 17. században kerültek a Holland Nyugat-Indiai Kereskedelmi Társaság tulajdonába. Jelenlegi lakosságuk többsége a papiamento nevű kreol nyelvet beszéli anyanyelveként – derül ki a New York Times egyik írásából.

A Holland Antilláknak is nevezett szigeteken az angol és a holland mellett csak 2007 óta hivatalos a helyi kreol nyelv, de az újságok, a rádióadók és a helyi irodalom nyelve is többnyire a papiamento. A lakosok jó része mindhárom hivatalos nyelvet beszéli, gyakran a spanyollal együtt. Mint az egy korábbi írásunkból kiderül, érdekes módon éppen a helyiek többnyelvűsége lehet az egyik ok, amiért más kis nyelvekkel ellentétben a kreol papiamento nem számít veszélyeztetettnek.

A papiamento egyik érdekessége, hogy annak ellenére, hogy egy Hollandiához tartozó területen alakult ki, az alapszókincse portugál és spanyol alapú. A nyelvészek nem is tudják pontosan megmondani, melyik nyelvnek lehetett nagyobb szerepe a papaimento kialakulásában: sok szempontból a zöld-foki szigeteki portugál kreolra hasonlít, de sok benne az angol és a holland hatás is. A nyelvet mintegy 300 ezren beszélhetik a három nagyobb szigeten.