A Reuters, a Wolff, vagy az AP még csak kéjes álom volt megalkotójuk fejében, amikor egy magyar gyökerű férfi létrehozta Franciaországban a világ első hírügynökségét.
Legyen nevem Neytiri vagy Zrínyi Ilona! – a magyar névváltoztatásról
Mi van olyankor, ha az ember egy film- vagy olvasmányélmény, netán egy hatalmas családi perpatvar hatására meg szeretné változtatni a nevét?
Szilva, kender, mogyoró – a népdalkincs erotikájáról
Tudta ön, mit jelenthet az alma a magyar népdalokban? A magyar népköltészet helyenként sikamlós ....
- Melyik a helyes forma: blogol vagy blogozik?
Küldje el kérdéseit a szerkesztoseg [kukac] nyest [pont] hu címre!
Az oldal kísérleti jelleggel működik, így számos funkció még nem elérhető. Ha hibát talál, vagy ha elmondaná, miről olvasna még többet, kérjük írjon a szerkesztoseg [kukac] nyest [pont] hu címre.
Mindenkivel előfordul, már a Tízparancsolatban is szerepelt, és – a legújabb kutatások szerint – enyhíti a fájdalmat: mi az? Bármilyen meglepő is, a káromkodás. Erre az eredményre jutottak legalábbis a Scientific American szerint az angliai Keele University pszichológus kutatói.
Káromkodni illetlen, ezt már az óvodában megtanulják a nebulók, az iskolában pedig még többször kerülnek szembe a fájdalmas tudással – ha például óráról kiküldés vagy netán lerontott magaviselet az eredménye. Ugyanakkor minden bizonnyal azt is tapasztalják, hogy amikor apa az ujjára üt a kalapáccsal, vagy anya megsüti a kezét az edény fülével, mégiscsak kiszalad a szájukon egy-egy teringette. A Neuro Report folyóiratban megjelent tanulmány szerint ez egyáltalán nem „káros”, sőt: a káromkodás ugyanis képes csökkenteni a fizikai fájdalmat – számol be a Scientific American.
A különös jelenség – bár egyelőre még nem teljesen világos a kutatók számára sem – valószínűleg azzal magyarázható, hogy az agy érzelmekhez kapcsolódó területei érintettek a folyamatban. Az már korábban tisztázott volt, hogy az indulatszavak és káromkodások nem a bal agyfélteke irányítása alá tartoznak (ami egyébként a nyelvért felelős), hanem a jobb agyfélteke irányítja őket. Steven Pinker, a Harvard pszichológus professzora szerint a káromkodás gyökere akár egy védekező reflexben is kereshető, ahhoz a jelenséghez hasonlóan, amikor az állatok dühkitöréssel reagálnak egy ijesztő helyzetben.
A Keele University kutatása 67 diák reakcióit vizsgálta a hideg víz okozta fájdalomra. Azok a fiatalok, akiknek módjuk volt káromkodni a kísérlet során, kisebb fájdalomról számoltak be, mint akik semleges szavakat mormolhattak csupán. A szitkozódó diákok szívverése gyorsult, ebből a kutatók arra következtettek, hogy az ún. amigdala, a neuronok egy olyan speciális csoportja aktiválódott, amely csökkenti a fájdalomérzetet.
Richard Stephens, a kutatás vezetője egyenesen úgy fogalmaz, hogy kifejezetten ajánlott káromkodni egy jót, ha az embert fájdalom éri. Véleménye szerint ez ugyanis olyannyira természetes reakció, hogy a tapasztalatok szerint ösztönös oka van. Miért ne tennénk akkor lépten-nyomon, az angyalát? Nos, erre egy logikusnak tűnő magyarázat van: ha ugyanis túl gyakran káromkodunk, a szavak erejüket vesztik – érzelmi töltet nélkül pedig a fájdalomcsillapító hatásra sem számíthatunk.