Ha egy siket srác a fejébe veszi, hogy zenei pályára lép, nem véletlen, hogy sokak figyelmét felkelti. Signmark bemutatta, hogy a siketek számára sok olyan érvényesülési lehetőség létezik, amiről korábban nem is álmodtak. A siketeket és a hallókat egymáshoz közelítő zenész nemcsak a dalszövegeivel folytat eredményes kampányt: önmagában az, hogy nagy nyilvánosság előtt jelel, sokak érdeklődését felkelti a siketek és a jelnyelvek iránt. Nemcsak hallók kezdenek el a számukra egzotikus jelrendszer iránt érdeklődni, hanem sok siket is többre kezdi értékelni a saját nyelvét, hiszen látja Signmark jelelve kivívott sikereit és népszerűségét.

Az idézeteket követő zárójelben megadjuk, melyik dalra érkezett a komment. A jelelésről élénk párbeszéd folyik a YouTube-ra feltett Signmark-videók kommentjeiben is. Ezekből sokat megtudhatunk a siketek mindennapjairól és arról, hogyan viszonyulnak a jelnyelvhez. Hallók hozzászólásait is olvashatjuk, ettől még izgalmasabb és árnyaltabb lesz a kép.

Signmark
(Forrás: signmark.biz/)

Oly nehéz a választás…

A siketek hangzó nyelven történő tanításáról és a korlátozott hallásélményt adó műtéti eljárásokról korábbi cikkünkben írtunk részletesebben. A jeleléssel kapcsolatos első dilemma, amiről a kommentek tájékoztatnak, a jelelés vagy nem jelelés kérdése. Mit tegyen az a szülő, akinek a gyermeke siketként jött a világra? Jelnyelven taníttassa, vagy próbálja meg megtanítani hangzó nyelven beszélni? Signmark egyik dalában arra buzdít, hogy a siketek ne vessék alá magukat olyan műtétnek, amellyel egyfajta korlátozott hallásélményre tehetnek szert a hangzó nyelven való kommunikálás érdekében, inkább használják a saját anyanyelvüket, a jelnyelvet. Nem véletlen, hogy épp ennek a dalnak az egyik kommentje szól arról a döntésről, amit egy halló szülő hozott: ellenállva a többség sugalmazásának, a gyermeke számára nem kérte a hallásélményt biztosító implantátum beültetését, inkább ő tanult meg jelelni:

I'm a proud parent of a deaf child and yes i teared up when it came to the implant part everybody was trying to push me in that direction and i said NO I don't need technology to fix my child when there's nothing wrong with her… I found out in Sept of 2011 she was deaf I didn't know a lick of sign but I'm learning just to communicate with her

Egy siket gyermek büszke szülője vagyok és igen, elsírtam magam, amikor az implantátumra terelődött a szó, mindenki nyomást próbált gyakorolni ránk abba az irányba és én azt mondtam, NEM, nincs szükségem technológiára, hogy korrigáljak valamit a gyerekemen, amikor nincs vele semmi baj... 2011 szeptemberében tudtam meg, hogy siket és egy kukkot se tudtam jelelni, de tanulom, hogy kommunikálni tudjak vele (Our Life)

Ez a szülő tehát úgy döntött, hogy gyermekét a siketek sajátos kulturális közegében, jelnyelven fogja nevelni és taníttatni. Azonban a neveltetés későbbi szakaszában is adódnak nehézségek, hiszen előfordulhat, hogy a jelelni jól tudó gyerek valamilyen külső nyomásra elidegenedik a saját anyanyelvétől, a jelnyelvtől. Ezt példázza a következő eset.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Mivel a halló társadalmakban időnként elég nagy a tájékozatlanság a jelnyelveket illetően, sok halló idegenkedik a jeleléstől és a jelelőktől. Egyesek csodálkoznak, ha jelelőt látnak és megbámulják – talán szellemileg, értelmileg sérültnek is tartják – őket. Ezt persze nem mindenki tűri jól, nem mindenki szeret mások szemében csodabogár lenni. Így aztán van, aki inkább hanyagolja a nyilvános (utcán, munkahelyen, iskolában, buszon stb. zajló) jelelést. Signmark viszont stadionokban, sokezer ember előtt jelel, sőt, a rajongói is jelelik a refrént! Ezzel sok gátlást fel tud oldani. Ha a halló többség egy médiasztár hatására megszokja, hogy vannak siketek, akiknek sajátos nyelvük van, talán kevésbé fognak furcsán nézni egy jelelőre, hiszen tudják: csak beszélget, mint bárki más. Ha ez a helyzet, elő lehet kapni a kezeket, és már indulhat is a beszélgetés! Ilyen végkifejletben reménykedik az alábbi szülő is:

I am beaming with pride& gratitude for his pride and desire to do what he is doing! Its very difficult to put into words what I am feeling as I am watching this video! […] We are not disabled, my son is not disabled just because he signs. I hope this video takes away his fear to sign in public. We are stared at so much, he rarely does anymore.

Sugárzok a büszkeségtől és a hálától amiatt a büszkeség és elhivatottság miatt, amit rajta látok, amikor azt csinálja, amit csinál! Nagyon nehéz szavakkal kifejezni, mit érzek, amikor ezt a videót látom! […] Nem vagyunk fogyatékosok, a fiam nem fogyatékos, csak mert jelel. Remélem, ez a videó elveszi a félelmét attól, hogy nyilvánosan jeleljen. Olyan gyakran megbámulnak, már alig csinálja. (Our Life)

Azért bármennyire megszokottá válik majd a jelelés az utcákon és a járműveken, az talán egyhamar nem lesz általános, hogy a semmiből jelelőkórus tűnjön fel, mint ahogy az egy Signmark szervezte flash mobon történt:

„Bárcsak olyan jól tudnék jelelni, mint ő!”

A siket identitás vagy a siket környezet elfogadása, nagyra értékelése mellett a jelelés mint nyelvtudás is felértékelődik a Signmark munkáit kommentelők körében. A jelnyelv nem szükségmegoldásként tűnik fel, hanem ugyanolyan értékes kultúraközvetítő közegként, mint bármelyik másik nyelv. Így aztán a jelnyelvi témájú eszmecserék nagyon hasonlítanak azokra, amelyeknek hangzó nyelv a témája.

A következő két kommentelő (nem tudjuk, halló vagy siketek-e) pozitív mintaként tekint Signmark jelnyelvi tudására. Ahogy a hangzó nyelvek esetében is divatot, stílust tudnak teremteni a sztárok, a jelelőknek is vannak nyelvi példaképeik:

I wish I could sign as good as him.

Bárcsak olyan jól tudnék jelelni, mint ő! (Speakerbox)

This was beautifully written and signed.

Gyönyörűen lett megírva és jelelve. (The Letter)

A halló többség értelemszerűen az angol énekre figyel – ők akár meg is irigyelhetik azt, aki büszkén elújságolja:

I know wat hes signing .. i understand whole ASL

Tudom, mit jelel... értem az egész amerikai jelnyelvet. (Speakerbox)

A fentiekhez hasonló pozitív értékelések között nem meglepő, hogy olyan véleményt is olvashatunk, amely szerint a jelnyelv nem ismerete az analfabetizmushoz hasonlítható:

I feel like an illiterate person b/c I don't sign! That has to change! We have to start fighting this world wide sign-analfabetism, all of us!

Analfabétának érzem magam, mert nem tudok jelelni! Ezen változtatni kell! Mindnyájunknak harcolnunk kell a világszerte meglévő jelelési analfabetizmus ellen! (Silent Shout)

A jelnyelv tehát abban is hasonlít a hangzó nyelvekhez, hogy értékítéletek tárgya: van, akinek tetszik egy jelelési stílus, a nyelvtudás büszkeséggel töltheti el a jelelőt, vannak különösen kompetensnek tartott példaképek is – és a jelnyelv-ismeret is lehet menő! A jelnyelvi tudás tehát ugyanúgy a műveltség jelzője lehet, mint bármely más idegennyelv-tudás.

Signmark
(Forrás: signmark.biz)

És hogy a nyelvtudás hiánya semmiképpen ne legyen a kultúra terjedésének a gátja, a hozzászólásokban jelnyelvi műfordításokkal is találkozhatunk – illetve egyelőre csak egy ígérettel, amelyben a kommentelő elhatározza, hogy Signmark amerikai jelnyelven előadott számát dán jelnyelvre ülteti át. Remélhetőleg az új alkotás ritmikailag is hű lesz az eredetihez, hiszen – mint azt korábban írtuk – jelnyelven rímelni, verselni is lehet:

I’m going to try to sing this with danish sign language. I might send a video response to this video.

Meg fogom próbálni elénekelni/eljelelni dán jelnyelven. Talán küldök egy válaszvideót erre a videóra. (The Letter)

A sing ’énekel’ félregépelés is lehet a sign ’jelel’ helyett, de az is elképzelhető, hogy – mivel dalról van szó – a kommentelő a hangzó nyelvre vonatkozó kifejezést alkalmazta a jelelésre, vagy hallóként jelelés közben szeretné énekelni a szöveget.

Az általános lelkesedésen kívül természetesen kritikusabb hozzászólásokat is olvashatunk. Az alábbi kommentelő például azt kifogásolja, hogy ha már kétnyelvű a YouTube-on nézhető klip (hiszen a hangzó angol ének mellett folyamatosan látjuk az amerikai jelnyelvet), akkor a jelelő Signmark mellett többet kellene mutatni Brandont, az énekest. Így nem lenne az az érzésünk, hogy a halló zenészre kevesebb figyelem hárul:

i’m not trying to criticize anyone, but I think you should put your buddy that is singing in the videos too.

Nem akarok senkit sem kritizálni, de azt hiszem, mutathatnád a videókban a haverodat is, aki énekel. (The Letter)

Jelnyelvjárások és jelnyelvművelés

Mint minden más nyelvben, a jelnyelvekben is találhatunk változatokat – a kommentekből ezekről is megtudunk ezt-azt. Léteznek például nyelvjárások, tehát egy nyelven belül régiónként más-más jelek lehetnek forgalomban:

im taking ASL in school and when i saw this i started trying to sign them! some of the signs are different than boston SL though

Iskolában amerikai jelnyelvet használok, és amikor ezt megláttam, megpróbáltam így jelelni. Hát egyes jelek mások a bostoni jelnyelvben. (Against the Wall)

És ha vannak nyelven belüli változatok, törvényszerű, hogy az előíró szemlélet felüsse a fejét. Egy vérbeli jelnyelvművelő például egy ideális jelnyelvhez viszonyítja Signmark produkcióját, és nyelvhelyességi tanácsokkal látja el, hogyan közelíthetné meg a tökélyt:

Great video! Can I make a suggestion? Make it without all the English words or in English word order, use more classifiers, non-manual markers/signals, conceptually accurate into following the rules of how to sign ASL songs.

Nagyszerű videó! Lehet egy javaslatom? Hagyd el az összes angol szót és az angol szórendet, használj több osztályozót, nem-manuális elemet, pontosan követve elviekben is azokat a szabályokat, hogy hogyan kell amerikai jelnyelven dalokat jelelni. (The Letter)

A jelnyelvekben is léteznek idegen szavak: el lehet betűzni például egy hangzó nyelv valamelyik szavát, ha egy fogalmat akarunk kifejezni. Emellett azonban ugyanarra a fogalomra létezhet a siket közösség által kifejlesztett, a hangzó nyelvitől független jel is. A kommentelő tehát a belső keletkezésű jelek használatát szorgalmazza – ugyanúgy, mint azok a purista nyelvművelők, akik szerint mondjuk az internet helyett világhálót kellene mondani. Hasonló nyelvművelő tanács a szórendre is vonatkozik. A hangzó angol és az amerikai jelnyelv szórendje eltér, ezért a kommentelő szerint jobb lenne, ha a jelelt változat nem a „szolgai fordítás” lenne: Signmark nyugodtan elszakadhatna a hangzó angol diktálta kötöttségektől.

A komment második felének jobb megértése érdekében tisztáznunk kell két fogalmat, az osztályozót és a nem manuális elemeket.

Az osztályozók olyan jelnyelvi egységek, amelyek a szóban forgó dolog jellegzetes alakjára utalnak, és csak egy másik egységgel együtt fejeznek ki egy fogalmat. Szabó M. Helga összefoglalója szerint az osztályozók „olyan passzív dolgokra, eszközökre utalnak, amelyekkel bizonyos cselekvéseket elvégzünk. Másként kell jelnyelven kifejezni a ’megfog’, ’megragad’ jelentést, ha pohárról, ceruzáról, dobozról vagy papírlapról, vagy épp egy bűnözőről van szó”. A nem manuális elemek közé a mimika (az arc kifejező, főként attitűdöket és állapotokat megjelenítő játéka) és az úgynevezett szájkép vagy más szóval szájgesztikuláció (jelelés közbeni szájmozgás) tartozik.

Signmark
(Forrás: signmark.biz)

Elképzelhető az is, hogy a szóról szóra történő fordítás Signmark tudatos döntése volt. A halló, jeleni tanuló emberek számára könnyebbséget jelent, a szavak és a jelek összepárosítását megkönnyítheti ez a megoldás. A kommentelő problémája tehát az volt, hogy Signmark nem elég „siketesen” jelel, amikor az amerikai jelnyelvet használja: nem alkalmazza elég intenzíven a jelnyelvnek bizonyos jellegzetes, az anyanyelvi beszélők jelelők által előnyben részesített építőelemeit. Hangzó nyelvi analógiával azt is mondhatta volna az illető, hogy a rappernek erős akcentusa van – ami egy idegennyelv-tanulótól talán nem is annyira meglepő. Az efféle megjegyzések azonban ritkák: a kommentelők javarésze nem talál kivetnivalót a finn rapper amerikaijelnyelv-tudásában, és inkább annak örül, hogy a jelelés utat tört a show biz világába és ezáltal egyre nagyobb és nagyobb figyelem irányul rá.

Forrás

Signmark hivatalos oldala

Szabó M. Helga: Mekkorák a jelnyelvi építőkockák?