-
Szalakóta: Az autista esetleg nem veszi észre az autista szó pejoratív használatát, de azt biztos ész...2012. 05. 24, 15:31 A fogyatékkal élőkkel szembeni...
-
Szalakóta: Az ableism helyett javasolt integrizmus a fogyatékosokkal szembeni hátrányos megkülönbözte...2012. 05. 24, 15:27 A fogyatékkal élőkkel szembeni...
-
elhe taifin: Ha már az ázsiai hunok szóba kerültek: www.scribd.com/doc/84650967/Did-the-Xiong-Nu-Speak-...2012. 05. 24, 15:20 Finnugrista fagyi – mint aki halkan...
-
tenegri: @nemtulnehez: ""hun"-ul(torokul) beszelnek" Kérdezd csak meg erről a mongolokat, egészen m...2012. 05. 24, 14:08 Finnugrista fagyi – mint aki halkan...
-
nemtulnehez: @zegernyei: "Otrokocsi Fóris hunoknak nevezi a jugorokat" Valoszinuleg jogosan:; Az ujgoro...2012. 05. 24, 14:00 Finnugrista fagyi – mint aki halkan...
– Vannak-e káros nyelvi változások?
Küldje el kérdéseit a szerkesztoseg [kukac] nyest [pont] hu címre!
mi a különbség? Helyesírás, hatalom, pornó
Akik rendszeresen olvassák nyelvész szakértőnk írásait, maguk is kitalálhatják, nagyjából mit fog válaszolni olvasónk kérdésére. Ő azonban továbbmegy, így megtudhatjuk azt is, miben különbözik a magyarban a térbeli és időbeli határpontok jelölése. A szerző személyes jellegű vallomást is tesz: akik még nem tudták, megtudhatják, mitől is lesz morcos Kálmán László.
Az „evazip13” álnevű olvasónk kéri, mondjam el a véleményem az innentől (és, gondolom, az onnantól) szavak „helyességéről”. Mivel ingyen van nekem, elmondom szívesen akárhányszor, hogy egy kifejezés „helyességének” egyetlen nyelvészetileg értelmes meghatározása az, hogy széles körben használatos-e az illető kifejezés. Márpedig az innentől és onnantól igen széles körben, megkockáztatom, hogy az egész magyar beszédközösségben használatos, mindenféle stílusrétegben, ráadásul már a 19. század óta. Tehát ezek helyesek. Nem tudom, a levélírónak az idáig, odáig alakokkal kapcsolatban is vannak-e kétségei, nekem mindezek szerves részét képezik az anyanyelvemnek, ezért igen morcos lennék, ha valaki elítélné őket.
Érdekesebb kérdés, hogy miért és hogyan jöttek létre ezek az alakok. Mi lehetett az innentől, onnantól, idáig, odáig mintája? Más-e a használatuk, mint az innen, onnan, ide, oda alakoké, és ha igen, miben?
A levélíró azt is kérdezi, mi a véleményem ezeknek az alaktani és szófaji elemzéséről. Nos, bár nem vagyok híve a hagyományos alaktannak és szófajtannak, elég nyilvánvalónak tartom, hogy a hagyományos elemzés ezeket -tól/-től ragos határozószóknak minősítené. Persze az a probléma, hogy esetragok a magyarban elvileg csak névszói tövekhez járulnak, de ez alól vannak más kivételek is. Különösen időhatározókra jellemző az, hogy azt a bizonyos időbeli „helyet”, amelyre utalnak, nem lehet (vagy csak elvétve lehet) főnévi jellegű kifejezéssel megnevezni. Ilyen a most, ma, tegnap, holnap, tavaly, idén és társaik. Amikor az ilyen időpontoktól kezdődő vagy ilyenekig tartó szakaszokról akarunk beszélni, „kénytelen vagyunk” a -tól/-től és az -ig toldalékokat hozzájuk fűzni (a most esetén kivételesen csak így: mostantól, mostanig). Sőt, még olyan időre utaló határozó jellegű alakokhoz is hozzáfűzzük ezeket (vagy legalábbis a -tól/-től toldalékot, amely korábbi keletkezésű), amelyek már toldalékosnak tekinthetők, pl. ekkortól, akkortól, mikortól. Még a két nap múlvától, három héttel későbbig, három óra utántól-féle szerkezetet is el tudom képzelni. Mindezek többé-kevésbé gyakori példái annak, hogy határozók előfordulnak ezekkel a toldalékokkal, vagyis mintájául szolgálnak az innentől, onnantól, idáig, odáig alakoknak. Nem is csoda, hogy ha az interneten vagy korpuszokban keressük az innentől, onnantól alakokat, nagyon gyakran időhatározói értelemben találjuk meg őket.
A háromdimenziós térben elhelyezkedő helyek a magyarban nem egészen úgy viselkednek, mint az időbeliek. Az időbeli szakaszok mindig egy időpontig tartanak, vagy onnan indulnak ki, a térbeliek esetében azonban rendszeresebben megkülönböztetjük a pontokat és a pontok környezetét, a közelébe eső térrészt. A -hoz/-hez/-höz és a -nál/-nél toldalékok térben elhelyezkedő testek környezetére utalnak: a házhoz futott, a háznál állt kifejezések nem feltételeznek a házzal való tényleges érintkezést. A háztól esetében nincs ilyen megkülönböztetés (használhatjuk úgy is, hogy 'a ház mellől', meg úgy is, hogy 'pontosan a ház falától'). A házig szót azonban úgy szoktuk használni, hogy 'egészen a ház faláig', mivel a házhoz alak fejezi ki körülbelül azt, hogy 'a ház mellé'. Vagyis a -tól/-től toldalékos alakok nagyon gyakran -hoz/-hez/-höz toldalékos alakokkal állnak párban (a bokortól a fához 'a bokor mellől a fa közelébe'), de szintén nagyon gyakran -ig toldalékos alakokkal (a bokortól a fáig 'egészen a bokor szélétől egészen a fáig').
A három dimenzióban, térben elhelyzkedő helyekre sem tudunk mindig névszói jellegű kifejezésekkel utalni. Például az itt, ott csak határozóként használhatóak, ahogy határozói természetű kifejezések a nálam, a fa mellett stb. kifejezések is. Néha nagyon nehéz kifejezni azt, hogy egy szakaszt olyan helytől kezdve vagy olyan helyig mérünk ki, amelyre ilyen kifejezésekkel utalhatunk: tőlem, de hozzámig? nálamig? A fa mellől, de A fa mellettig? Melléig? Valószínűleg a -hoz/-hez/-höz és az -ig funkcionális, használatbeli megoszlásának a tükrözésére jött létre az ide, oda mellett az idáig, odáig. (Hogy miért nem *ittig, *ottig, azt nem tudjuk.) Mindenesetre ez lehet a közvetlen mintája az innentől, onnantól alakoknak.

