scasc, én is elég gyakran, sőt, még 'két iker' is előfordul, ha kettejükről mint külön személyről van szó, például ilyenek, hogy "belsőre nagyon is eltér a két iker" meg "x. sztereóban volt szerelmes a két n. ikerbe, de sosem volt képes megkülönböztetni őket"

Az nagyon fura nekem, hogy idősebb ezósok sokszor mondanak Ikrek helyett Ikret, ha a zodiákus alakjáról vagy a csillagképről van szó, sőt, Halak helyett Halat is, de azt sokkal ritkábban. Valami németes dolog lehet emögött? Onnan importálták a háború előtt az asztrológiát.

Nước mắm ngon quá!

Nálunk a koleszban egyszer úgy írta ki az igazgató, hogy kellemes nyaralást kíván a kollégistáknak, családjuknak és _kedveseiknek_, azon röhögött mindenki, míg le nem tépkedték a lapokat. :) Mondjuk őkelme a klubokat is klubboknak írta :)

" Az iker szót így önmagában, egyes számban még talán sose hallottam, talán csak birtokosra utaló toldalékkal:"

Hát, én már hallottam, nem is egyszer, egyes számban birtokos nélkül:

— "Te is iker vagy?" (nem a csillagjegy a szituáció, hanem mikor kiederül a másikról, hogy neki is ikertestvére van, akárcsak a kérdezônek)

Sôt:

— "Ô iker". 'van egy ikertestvére' jelentésben.

@Nước mắm ngon quá!:

Bocsanat, a masodik mondatbol kimaradt az igekoto, a hangsuly a tobbesszam hasznalatan van.

Talan ide tartozik, talan nem, lehet, hogy gumicsont, lehet, hogy sima ügy:

"Laci es Feri felesegukkel mentek el kirandulni"

vagy

"Laci es Feri felesegeikkel mentek kirandulni"

?

@Annie: Szlovén és szorb nyelvben van kettes szám. Egyébként egyes főneveknél érdekes a szlovénban, hogy van többes számú alakja (de olyan főnév mégsincs aminek csak kettes száma van). A ''novine'' azaz újság is többes számú, nőnemű főnév. A vendben több van a csak többesszámú főnevekből érdekes módon, de a települések nevei is gyakorta többes számot viselnek.

Pl. a lábra van a szlovénban egyes számú alak noga. Ha azt mondjuk a lábán van, akkor ott rendszerint többes számú alakot mondanak (na nogah je). Ha viszont konkrétan meghatározzuk melyik lábon van, például a jobb lábon (na desni nogi, alanyesetben desna noga), akkor ott már csak egyes számú alakot kell használni. A počitnice-szűnidő csakis többes számú nőnemű főnév. A vendben a könyvnek csak többes számú alakja van knige, a szlovénban pedig egyes számú nőnemű knjiga.

Inkább az az érdekes, hogy az újlatin nyelvekben, és ha jól tudom, az angolban is, a 0-val is többes számot kell használni: pl. sp. 0 fok – cero grados.

@Annie: Ez így nem egészen igaz. Az tény, hogy a szláv nyelvekben a többes számú alak többször a dualisi alakból származik. A magyarban azonban nyomtalanul eltűnt, ill. esetleg a kettő szóban az ő őrzi a nyomát.

Én úgy hallottam, hogy a más nyelvekben (pl, arab) jelenleg is meglévő kettős szám (dualis) régen megvolt máshol (finnugorban, indoeurópaiban) is, és amikor megszűnt, akkor a magyarban ez az egyes számba olvadt be, máshol meg a többesbe.

Épp a napokban láttam az alábbi videót, amiben Kiss Dénes költő, nyelvkutató azt állítja, hogy a magyar kettős számrendszerben gondolkodik. Például, ha valakinek kilövik a szemét, akkor az félszemű (nem pedig egy szemű), tehát a kettő egyet jelent. www.youtube.com/watch?v=LiuMW3RVry4&feature=related

Sajnos, nem tudok többet -- pedig már vagy két éve töröm a buksim (mióta véletlen eszembe jutottak a Szabó Lőrinc-féle nyulak).

Bár egyszer az egyik unokaöcsém azt mondta, hogy "fájnak a két füleim" -- de attól tartok, ez csak ifjonti agrammatizmus, szóval nem az igazi... ;-)

Grét.Zs.

tetszik, amit írsz de ne légy ily szűk(ek)szav(a)ú(ak), kérlek, mondj több példát!!!

@paraszt:

Kedves László!

Azért "különleges esetekben" megsértjük!!!

Lásd: három királyok -- pl. József Attila,

három nyulak -- pl. Szabó Lőrinc.

Üdv