nyest.hu
Kövessen, kérem!
Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Mi mindennek az ünnepe?
Miért éppen húsvét?

Nem furcsa-e, hogy az egyház valamikori legnagyobb ünnepét éppen a hasunkra gondolva neveztük el? És hogy nevezik mások? Hol utal az ünnep neve a fontosságára, hol vallási jelentőségére, hol az események idejére és hol van pogány neve? Eközben kiderül ez-az erről a furcsa ünnepről.

nyest.hu | 2011. április 25.
|  

A húsvét korábban a kereszténység legnagyobb ünnepe volt, hiszen ekkor történt a hívő keresztény számára legfontosabb esemény, Jézus feltámadása. A 20. században azonban inkább a karácsonyt kezdték a legfőbb ünnepnek tartani, ráadásul a húsvét is fura átalakuláson ment át. Eredetileg az ünnep vasárnapra esett, és csak az idők folyamán vált kétnapos ünneppé. Ahogy a vallás egyre inkább vesztett szerepéből, egyre inkább a hétfő vált igazi ünneppé: a templomba nem járók számára a vasárnap ugyanolyan munkaszüneti nap, mint bármelyik másik, viszont a hétfő tényleg ünnep, mert az rendkívüli, hogy akkor nem kell dolgozni.

Húsvéti locsolkodás a 19. században
Húsvéti locsolkodás a 19. században
(Forrás: Wikimedia commons)

A húsvét különös történetét tükrözi a különböző nyelvekben található elnevezése is. Utánajártunk, hogyan nevezik a húsvétot a különböző európai nyelvekben.

A hús ünnepe

A húsvét magyar elnevezése, könnyen kitalálható, a hús (magunkhoz) vételére, azaz arra utal, hogy a negyven napos böjt után végre lehet húst fogyasztani. Az egyik legszakrálisabb ünnep elnevezése tehát meglehetősen földhözragadt, és az ünneppel kapcsolatos testi örömre utal.

A magyarhoz hasonló elnevezést egyedül az észtben sikerült találnunk, ott lihavõtt (szó szerint ’húsvét’), ill. lihavõttepühad (szó szerint ’húsvétünnepek’ néven él a népnyelvben, ahol egyébként más elnevezések (kevadpühad ’tavaszünnepek’, munapühad ’tojásünnepek’, kiigepühad ’hintaünnepek’ – húsvétkor szokás volt hintát ácsolni és hintázni).

Szlovák húsvéti tál: ismerős
Szlovák húsvéti tál: ismerős
(Forrás: Szlovák wikipédia)

A magyar szerkezetnek egy térben közelebbi, ám időben távolabbi párhuzama is van. Korábban a szerbben és a horvátban élt az ünnep vazam, szlovén nyelvjárásokban előfordul az ünnep vuzem elnevezése is, mely egy korábbi *męsovъzъmъ (kb. [menszovuzumu] alakból rövidült: ennek jelentése szó szerint ’húsvét’, és feltehetően ez szolgált a magyar elnevezés alapjául is.

Bár a húst nem említi, a böjt végére utal a finn pääsiäinen elnevezés is, melyet Mikael Agricola alkotott a päästä ’túljut’ igéből. Ennek tükörfordítása a számi (lapp) Beassážat.

A nagy ünnep

Különösen a szláv nyelvek sorában elterjedt, hogy a húsvét elnevezése egyszerűen ’nagy nap/éjszaka’ jelentésű. A ’nagy nap’ keleti szláv nyelvekben és a délszláv nyelvek keleti csoportjában elterjedt: a beloruszban (Вялікдзень, kb. [vjalikdzseny]), az ukránban (Великдень, kb. [velikdeny]), a bolgárban és a macedónban (bolgár helyesírás szerint Великден, macedón helyesírás szerint Велигден, kb. [velikden]). Ugyanezt az elnevezést találjuk a lettben is: Lieldienas.

Az északi szláv nyelvekre inkább a ’nagy éjszaka’ jelentésű szerkezet jellemző: a lengyelben Wielkanoc (kb. [vjelkanoc]), a szlovákban Veľká noc, a csehben Velikonoce (kizárólag többes számban). Hasonló elnevezést találunk a legnyugatibb délszláv nyelvben, a szlovénban is: Velika noč [velika nocs].

Szalmával
Szalmával
(Forrás: Wikimedia commons / Jan Kameníček)

Nyelvrokonaink közül hasonló elnevezést használnak a a komi-zürjének (ыджыд лун kb. [idzsid lun]), komi-permjákok (ыджыт лун kb. [idzsit lun]), az udmurtok (быдӟым нунал, [biddzsim nunal]) a marik (кугече [kugecse] < кугу кече [kugu kecse]), az erzák (инеши, kb. [inyesi]) és a moksák (оцяжи ~ очижи, kb. [ocjuzsi] ~ [ocsuzsi]). Mindebből (illetve a belorusz és ukrán adatokból) arra következtethetünk, hogy korábban az oroszban is ilyen lehetett az általános elnevezés.

Itt kell megemlítenünk még az ünnep litván elnevezését: Velykos [velíkosz]. Ez ugyan litvánul nem jelent semmit, de a ’nagy’ jelentésű szláv szó átvétele.

A feltámadás ünnepe

Természetesen vannak nyelvek, ahol az ünnep elnevezése a vallás szempontjából fontos eseményhez, a feltámadáshoz kötődik. Ez is elsősorban a szláv nyelvekre jellemző. Az ünnepet egyszerűen feltámadásnak hívják szerb-horvát-bosnyákul (Uskrs/Ускрс [uszkrsz], illetve Vaskrs/Васкрс [vaszkrsz] – az előbbi népi eredetű, az utóbbi az egyházi szlávból való átvétel, a horvátoknál, úgy tűnik, nem használatos, az előbbi alak viszont előfordul a szlovénoknál is. A bosnyákoknál az előbbi alak a katolikus, az utóbbi az ortodox húsvétot jelöli.

Krisztus feltámadása egy gotlandi freskón
Krisztus feltámadása egy gotlandi freskón
(Forrás: Wikimedia commons / Wolfgang Sauber)

Az oroszban az ünnep Воскресе́ние Христо́во (kb. [vaszkeszenyije hrisztóva], szó szerint ’Krisztus feltámadása’) néven is ismert, a közönséges ’feltámadás’ jelentésű szó némi alakmódosulással (воскресе́нье [vaszkreszenyje]) a ’vasárnap’ jelentést vette fel.

Hasonló elnevezés ismeretes a lengyelben is: Zmartwychwstanie Pańskie (kb. [zmartvichvsztanye panyszkie], kb. ’az Úr feltámadása’).

A szláv nyelveken kívül az elnevezés használatos az észtben is, az ünnep hivatalos elnevezése Ülestõusmispühad (szó szerint ’feltámadásünnepek’).

Az ünnep ünnepe

A húsvét pikantériája, hogy azok az események, amelyekre az ünnep megemlékezik, éppen egy ünnep idején zajlottak, amelyek egy másik eseményre emlékeztek.

Pászka, a kovásztalan kenyér
Pászka, a kovásztalan kenyér
(Forrás: Wikimedia commons / Oren neu dag)

Jézus éppen a zsidó húsvétnak is nevezett pészah ünnepére érkezett Jeruzsálembe. Ezen az ünnepen az Egyiptomból való kivonulásra emlékeznek a zsidók. Az ünnep neve ’kikerülés’-t, ’elkerülés’-t, más források szerint inkább ’lebegés’-t jelent, de mindkét esetben arra utal, hogy a tíz egyiptomi csapás a zsidókat nem érte: a bosszúálló angyalok elkerűlték őket, ill. védangyalok lebegtek felettük. Az előbbi értelmezésből ered az angol Passover, mely kizárólag a zsidó húsvétra vonatkozik.

Az ünnep neve azonban πάσχα [pászha] alakban átkerült a görögbe, onnan a latinba (pascha [pászka]), s onnan ilyen vagy olyan módon eljutott egy halom európai nyelvbe, ahol ma ezt használják a keresztény ünnep megnevezésére is. A latin alak megőrződött az újlatin nyelvekben: olasz pasqua [pászkua], spanyol pascua [pászkua], portugál páscoa [páskua], a franciában Pâques [pák] stb. A románban általában többes számban használatos: Paști [pasty], de előfordul egyes számban is (Paște [paste]). Ezt használják a germán nyelvek többségében is: fríz Peaske, holland Pasen [pászen], dán és norvég påske [pószke], svéd påsk [pószk], izlandi páskár [pászkár], az Easter mellett a skóciai angolban Pace stb. A kelta nyelvekben szintén ez az elnevezés elterjedt: breton pask [pászk], velszi pasg [pászk], az írben és a gaelben viszont már nehezebb felismerni, mivel a szókezdő p ott [k]-vá vált: ír Cásca [kászka], gael Cáisc. Пасха [pászcha] az ünnep neve az oroszban, de a korábban említett elnevezések mellett használatos a beloruszban az ukránban, a bolgárban, a lengyelben, a csehben, a szlovákban is. Oroszország (ill. az egykori Szovjetunió) területén több kisebb-nagyobb nép nyelvébe is bekerült az orosz alak, így pl. az azeribe vagy a kazahba. Az albán elnevezés szintén a görögre vezethető vissza: pashka [páska] vagy paskë [páske]. A törökben a szó képzőt kapott: Paskalya [paszkalja].

Pászka: román–ukrán–dél-orosz húsvéti kalács
Pászka: román–ukrán–dél-orosz húsvéti kalács
(Forrás: Wikimedia commons / Loyna)

A magyarban az elnevezés az ünnep megjelölésére nem használatos, és a történetiségből is csak a pászkabárány ’húsvéti bárány’ összetételből gyaníthatjuk, hogy lehetett ilyen jelentése is. Az alak azonban jelentheti a kovásztalan kenyeret, a maceszt. A pészahot a kovásztalan kenyér ünnepének is nevezik: ez az egyiptomi fogságban elszenvedett nélkülözésekre emlékeztet. Ez valószínűleg a pászkakenyér alakból rövidült. Van adat arra is, hogy a pászka húsvéti kalácsot jelent, és más nyelvekből is kimutatható, hogy az elnevezés valamilyen jellegzetes húsvéti ételre, általában kenyérre, kalácsra ragadt. Az oroszoknál édes túróból készített desszertet neveznek így.

Az orosz pászhai asztal elmaradhatatlan kelléke a pászha
Az orosz pászhai asztal elmaradhatatlan kelléke a pászha
(Forrás: Wikimedia commons / Mitrius)

A wikipédia (forrásmegjelölés nélkül) említi, hogy Csíkmenaságon a húsvéti körmenetet kikerülésnek hívják. Ha ez igaz is, feltehető, hogy inkább a templom vagy a falu megkerülésére utal, mint a pészah eredeti jelentéséhez van köze.

Pogány ünnep

A húsvét nagyon sok pogány tavaszünnep nyomát őrizheti, a termékenységi kultuszok maradványa a nyúl és a tojás is. Azonban csak kevés nyelvben maradt fenn a pogány ünnep neve: köztük van viszont a Magyarországon legismertebb két nyelv, az angol és a német. Az angol Easter (kb. [íszte(r)]) és a német Ostern [ósztern] egyaránt egy germán istennő nevére vezethető vissza. A név az óangolban Ēostre (Northumbriában) vagy Ēastre (nyugati szász), az ófelnémetben Ôstarâ volt. Az ő neve a proto-indoeurópai *au̯es- ’fénylik, süt, ragyog’ tőre vezethető vissza, ebből származik a görög és a latin hajnalistennő, Éosz és Aurora neve is. A germánoknál azonban a tavasz istennője volt, és az egyik (nagyjából áprilissal egybeeső) hónapot is róla nevezték el. Így kapta a nevét az ünnep, mely erre az időszakra esett.

Feltehetően erre vezethető vissza a húsvét kasub neve, a jastrë (kb. [jásztrö]) is.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS) Az összes hozzászólás megjelenítése
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
29 at.ti.la 2015. július 30. 23:26

11. (Folytatás VII.) A h u s v é t babiloni hónapa, a mai

július végén, az Oroszlán-csillagkép feltűnésével kezdődött.

- Megint nem érdektelen hát, hogy ez a csillagkép a babiloniaknál a

leggyakrabban: uhr-szú-la.

- Ahogy náluk az úr is: uhr !

A babiloni úr, elsősorban: vallási vezető; akinek a legfőbb feladata:

az arra érdemeseket az alvilágba kísérni, vezetni; hogy onnan ők

majd vele: a túlvilágon újjá is születhessenek.

Éppen ezért, a babiloni legfőbb úr - a király (megint a leggyakrabb

szavukkal): mal-ku, teremtő-házú.

De ezért is király: βασιλεύς (baszileusz) az Újszövetségben a megváltó !

- És ha a görögök, régebben kissé mást is értettek rajta - hisz nekik: a

baszili, ba-as si li, jövendő fény látó

- a mi király szavunk:

ki-ra-aj, helyének-tisztán-adakozó, vagy: helye-leg-adakozóbbja

- még ma is utal erre az eredeti értelemre !

28 at.ti.la 2015. július 30. 23:24

11. (Folytatás VI.) - A h u s v é t , a babiloni: Ahbu hónap 8.

napja felé közeledve - tekintve, hogy a görögök - kissé megkeverték

az egyiptomi naptárt, érdemes megemlíteni, hogy az Újszövetség,

tulajdonképpen a babiloni naptár irodalmi változata; amelyben

- és nem is véletlenül, a babiloni ötödik, vagyis az Ahbu hónapra

összpontosítják a történetet; mert ez az

ah-bú, újjáteremtőn-lehető, újjáteremt-hető

- az újjáteremtő: a megváltó !

27 at.ti.la 2015. július 30. 23:22

@szigetva: - Annak: ó, aki nem tud: ó-görögül !

26 szigetva 2015. április 15. 22:45

@at.ti.la: νέων (neoun), ennek az átírása [neón].

25 at.ti.la 2015. április 15. 21:52

11. (Folytatás V.) A második se túl bonyolult; a husvét

idejének (idén a július 31.) hónapára utal a későbbi arám (és nem héber)

szövegben feltűnő: אביב (ebib), a magyarban: Abib; ami ugyancsak egy

- a kopt nyelvből inkább mint: επειπ (epip) néven ismert - egyiptomi

hónap neve: ebeb; ami, a mai időszámításunk előtti évszázadban

megint éppen a mi júliusunkra esett.

24 at.ti.la 2015. április 15. 21:49

11. (Folytatás IV.) A husvét ideje - és különösen a hónapja,

a különböző Biblia szövegekből többféle módon is egyértelmű.

Legegyszerűbben; a legrégebbi görög szövegből a νέων (neoun) hónap

neve, ami ott az áradásra, vagyis a Sirius csillag hajnali kelésére utal;

és az két évezreddel ezelőtt Egyiptomban a mai július közepén volt.

23 szentTürelem 2015. április 5. 21:36

zmŕtvychvstanie a 'feltámadás', szsz. "halottaiból feltámadás, felállás"

22 szentTürelem 2015. április 5. 21:34

@cikk: "Az ő neve a proto-indoeurópai *au̯es- ’fénylik, süt, ragyog’ tőre vezethető vissza"

az oštara kb. azt jelenti nyűg

slovnik.azet.sk/synonyma/?q=oštara

.

a vzkriesenie, uskrs, vaskrs szavakban pedig a kereszt 'крст, крест, кръст, križ, kříž' búvik meg, a

@cikk: "Az ünnepet egyszerűen feltámadásnak hívják" eufémisztikus csúsztatás. talán azt értik alatta, de nem annak nevezik.

21 Aurevol 2015. április 5. 09:52

A horvát vazam, szlovén vuzem alakkal kapcsolatban érdekes lenne tudni, mikor tűntek el. A magyarságot körülvevő szláv nyelvek esetében nem példa nélküli, hogy mesterségesen távolították magukat a magyaros kifejezésektől. Például a horvát nyelvben a számnevek Zágráb környéki elmagyarosodottnak tartott szavai helyett a dalmát terület számnevei kerültek a nyelvtankönyvekbe.

A szlovák húsvéti tál, ebben a formában inkább kordokumentum, és nem hagyomány. Lehet, pár év múlva narancs lesz rajta, hisz az is kapható a boltban. Tájjelegűnek a cékla és a torma nevezhető hagyományos mellékletnek, bár a terület morva, lengyel, magyar, ruszin népei alapján nehéz meghatározni, mi is a szlovák.

20 menasagh 2015. április 4. 14:04

Minden hit vagy vallás egy valós tény köré épül. Ilyen a kereszténység is és azon-belül a húsvét vagy karácsony.

Karácsony a keresztényi hit szerinti megváltó megszületését ünnepli a Húsvét a hitért való feláldozását vagyis a halálát és annak a halottaiból való feltámadását ami egyben a lélek halhatatlanságát is jelenti.

A vallás azért tartja nagyobbnak a húsvétot mert akkor teljesedik be a örökélet fogalma.

A húsvét nem szófejtéseken alapuló megnevezés, hanem egyszerű valóság. A pusztai ember először is nem vallásilag böjtölt hanem szükségességből tehát azért nem evett húst mert nem volt, de ez az időszak meghozta számára a lehetőséget ugyanis ekkor fialnak a juhok a kecskék amikkel ők rendelkeztek ekkor kezdtek tojni a tyúkok, sőt amelyik első tojó nagyobbat tojt az még véres is lett, innen a pirostoljás.....

...a többit szépen köréépítették.

19 szigetva 2015. április 4. 10:46

@GéKI: Nem ez az első butaság, amit tőled hallok.

18 GéKI 2015. április 4. 10:34

@szigetva:

Már ne is haragudj, de az „összehasonlító nyelvészet” és a történettudomány, sokkal közelebb áll a „hithez” mint az egzakt tudományokhoz. Lehet, hogy ezzel valami újat mondtam számodra?

17 szigetva 2015. április 4. 10:03

@GéKI: A hitben van helye a toleranciának, a tudományos kérdésekben nincs.

@at.ti.la: πάσχω (paszkhou) valójában az átírás paszkhó (eredetileg hosszú, nyílt [ɔɔ], ami később vált zártabbá, de sosem volt kettőshangzó). A többi megjegyzésedre inkább nem is mondok semmit.

16 GéKI 2015. április 4. 09:45

@Fejes László (nyest.hu):

„Lehet, hogy az egyház a húsvétot tartja a legnagyobb ünnepnek, de nem biztos, hogy ezt a hívők is így élik meg: ez persze személyes dolog. Mindenesetre a hívő keresztények sem elszigetelten élnek, hat rájuk a társadalom, ahol a karácsony egyértelműen jelentősebb.”

Mélységesen egyetértek. De felhívnám a figyelmét arra, hogy ezt a toleranciát, amelyet a „hívő keresztények” - iránt tanúsít, érdemes lenne kiterjeszteni azokra is, akik nem különböztetik meg a nyelvet és népet. Merthogy ők is csak azért nem különböztetik meg a nyelvet és a népet, mert „hat rájuk a társadalom” – ahol is még ma is emberek milliói halnak meg hitbéli különbségek miatt. Pedig a mai tudományos ismereteink alapján – szinte jelentéktelen különbség van, mondjuk a zsidó – muszlim – keresztény vallások között. Azt pedig, hogy a katolikus és református egyház tanai között mi a különbség, valószínűleg egy „átlaghívő” meg sem tudná fogalmazni. De ez már egy másik téma.

15 GéKI 2015. április 4. 09:19

@Fejes László (nyest.hu):

Kedves Fejes László!

Mindenki megérti, hogy tisztességes kolléga védi a „mundér becsületét”. Ha nem így lenne nem is tartanánk becsületes kollégának. Vannak olyan esetek, amikor viszont nem tehetünk mást, vagy hallgatunk, vagy megszólalunk. Ez esetben a hallgatás bölcsebb lett volna. A paprika és paradicsom sem a szlovák, sem a magyar, de még a délszláv időjárási viszonyok között sem teremhet meg június előtt. Jómagam is emlékszem, arra hogy a 80 –as években – már márciusban ki lehetett ültetni a plántákat, de ennél korábbi időpont az kizárt. Az ez irányú nemzetközi kereskedelemre való hivatkozás pedig az ön „billentyűzetéből” teljességgel érthetetlen.

Az összes hozzászólás megjelenítése
Információ
X