nyest.hu
Kövessen, kérem!
Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Isteni kérdés
Honnan jött az isten?

„Kezdetben volt az Ige, az Ige Istennél volt, és Isten volt az Ige,ő volt kezdetben Istennél. Minden általa lett, nélküle semmi sem lett, ami lett.” Ezt olvashatjuk János evangéliumában, és azt is tudjuk, hogy az „ige” jelentése itt ’szó’. Azt azonban aligha gondolhatja bárki is, hogy a magyar „isten” szó öröktől fogva létezik, és nem jön sehonnan sem.

Fejes László | 2014. július 30.
|  

Patrik nevű olvasónk isteni kérdéssel lepett meg minket:

’Isten’ szavunk eredetére és történetére vagyok kíváncsi. Amennyiben módjukban áll ezt tudomásomra adni, köszönöm szépen!

(Bár nem tartozik szorosan a témához, megjegyezzük, hogy a nyelvészeti szövegekben egyszeres idézőjelbe a jelentést szoktuk tenni, Patrik pedig nyilván a magyar isten szóra gondol.)

Nos, Patriknak sikerült beletenyerelnie a magyar szótörténet egyik legvitatottabb kérdésébe. Lássuk, mit tudhatunk meg a szóról A magyar nyelv történeti–etimológiai szótárából!

Az isten szó a 12. század végéről adatolható a nyelvemlékekből, és már akkor a mai jelentésében jelenik meg. (Más jelentését a szótár nem említi – talán az átvitt értelmű ’rendkívüli, emberfeletti, imádott’ jelentése lenne még említhető: ez a színész/sportoló egy isten!)

A szótár a szó eredetét bizonytalannak tartja, de felveti, hogy az is- elem az ős szóval lenne azonos, a -t- és az -n pedig képző – párhuzamként a nőstényt hozza, melyben ugyanaz a képzőpár található. (Arról, hogy a szóvégi n ny-nyé válhatott, már többször írtunk.) megállapítása szerint az isten eredeti jelentése ’atyácska’ lehetett (a magyar ős eredeti jelentése ’apa’), és párhuzamként említi, hogy több más nyelvben is az ’apa’ szóval függ össze az ’isten’ jelentés – példaképpen azonban csak olyanokat hoz, amikor az isten megszólítása ’atya’, illetve egy-egy konkrét isten neve függ össze ilyen jelentésű szóval. A szótár két olyan hangtani nehézséget említ, amelyik e magyarázat ellen szól. Az egyik az, hogy üsten, östen alakban sehol nem fordul elő a szó, holott ez várható lenne, ha az őssel függene össze. A másik, hogy már a Halotti Beszédben is isten alakban szerepel, holott az ős szón ekkor még megvan a tővéghangzó (isemucut [isemüküt] ’ősünket’).

Rédei Károly 1999-ben más véleményt fejtett ki, írása olvasható az interneten (bár bizonyos jelek nem jelennek meg rendesen). Rédei abból indul ki, hogy az ’isten’ és az ’ég’ jelentésű szavak minden finnugor nyelvben – a mordvin kivételével, ahol az ’isten’ ősiráni jövevényszó – összefügg. Ennek alapján úgy véli, hogy korábban a magyarban is egy ’ég’ szó fejezhette ki az ’isten’ fogalmat: ő a mennyre gyanakszik, mivel vallási kontextusban ma inkább ez használatos. Mindez alapján úgy véli, hogy az isten jövevényszó. Iráni jövevényszóra tippel. Az itt nem részletezendő hangtani magyarázatok alapján úgy véli, hogy a magyar egy többes számú alakot vett át. Ennek az lehet a magyarázata, hogy a sémi nyelvekben (a héberben, az arámiban és az akkádban) is előfordul, hogy többes számú alakot használnak Istenre egyes számúként, és az iráni szó egy ilyen alak tükörfordítása lehetett.

Mivel azonban minden ismertetett és nem ismertetett magyarázat számtalan bizonytalan elemmel rendelkezik, arra a kérdésre, hogy honnan származik a magyar isten szó, a legpontosabb válasz talán az: Isten tudja...

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
1 nudniq 2014. július 31. 00:32

Viszont az elé a "jod-sin-tav-nun" elé nekem egy alef vagy egy ajin még azért odakívánkozna...

2 bloggerman77 2014. július 31. 01:11

Az mintha kimaradt volna a cikkből, hogy az "isten" szó etimológiáját egyes nyelvészek a nyugati türk Istemi kagán nevére vezetik vissza.

Ez némileg értelmesebb etimológia, mint erőszakkal összehozni egy sosem létezett "ős-ten(y)" szót, csak, hogy meglegyen egy harmatgyenge finnugor etimon...

3 bloggerman77 2014. július 31. 01:16

@bloggerman77:

Viszont Istemi klánja iráni eredetű volt, az Aszina-klán neve szaka eredetű, tehát az Istemi név is az lehet.

4 Krizsa 2014. július 31. 06:31

@nudniq: Persze, mert ez így J-vel kezdődő szó, jastán, vagy ilyesmi. Sumér-akkád (ha igaz, és jó a megfejtés, amiben én sose vagyok biztos):

aš [ONE] (191x: ED IIIb, Old Akkadian, Ur III, Old Babylonian) wr. aš "one" Akk. išten.

Más ókori déli nyelvekben is volt "isten".

Az ember szót az ős / ókorban általánosan használták az egyedek megszámlálására: az ember és az egy szinonímák voltak.

FINN: ise = apa.

Héber: is, isa = ember - ffi, nő. Ten! = adj!

ISTUÁN? Hm? Nem, nem a görögből való és onnan tovább a 3OO nyelvben levő Sztefánból, mert először is az IS és az ISTEN évezredekkel régebbi, mint a görög. Másodszor meg nem rengeteg nyelvben van meg a Stefán, mert csak az első érvényes, amiből átmásolódott.

Az Isten és István szó eredetéről bővebben írtam a könyvem: Gyöknyelvészet, 168-9. oldalán. Csak az eredményt, amire jutottam: az isten azt jelenti: "embert ad", vagy az "embernek ad" (mindent, ami kell),

az istuán pedig is-tevény: tevékeny ember.

Továbbá az "isa pur és chomu..." szerintem nem "BIZONY, por és hamu vagyunk", hanem egy felkiáltás:" Ember! por és hamu vagyunk".

5 blogen 2014. július 31. 06:47

Itt egy középiráni ištan alakból származtatják, meglehetősen meggyőzően:

www.c3.hu/~magyarnyelv/99-1/redeik.pdf

6 hun 2014. július 31. 10:04

középirán még nem volt akkor sehol.

Dingir - Tengri - Ten

en.wikipedia.org/wiki/Dingir

en.wikipedia.org/wiki/Tian

en.wikipedia.org/wiki/Tengri

tényleg ennyire hüjék vagytok vagy tettetitek magatokat? szánalom ez a sok ész itt! szégyen ez a német kulturálatlanság, fejes!

7 Fejes László (nyest.hu) 2014. július 31. 10:39

@bloggerman77: Nyelvészek? Forrás?

@blogen: Pontosan ez szerepel a cikkben.

@hun: hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%B6z%C3%A9pir%C3%A1ni_nyelvek

8 LvT 2014. július 31. 12:06

@cikk: >> A szótár két olyan hangtani nehézséget említ, amelyik e magyarázat ellen szól. Az egyik az, hogy üsten, östen alakban sehol nem fordul elő a szó, holott ez várható lenne, ha az őssel függene össze. <<

A XVI. sz-ből van <üsten> az EWUng szerint (az pedig a MNy 8:36-ra hivatkozik, de az nekem nem érhető el). De ettől függetlenül, úgy tudom, az /ü/ az ómagyar kor elején még nem is volt teljes értékű magánhangzó, inkább csak az /i/ ajakhangok melletti változata, az /ö/ meg egyáltalán nem létezett. Tehát egy ősmagyar korra feltételezett <*išȣ-tȣ-nȣ> képzett szó, amelyben már végbement a ’*kedves, tisztelt ős(atya)’ → ’isten’ jelentésváltozás eltávolodhatott az ómagyar korra annyira az <*išȣ> alapszavától, hogy az utóbbira ható változások már ne érintsék. A <kesztyű> előtagja is elvált a <kéz> főnévtől, jóllehet az új <lábtyű> képzés még mutatja, hogy a szemantikai kapcsolat még értődik.

Tovább, Bárczi szerint az ómagyar kori labializáció a szó végétől terjedt az elejére, és az ajakkerekítésessé vált (és kötőhangként a képzett alakokban megmaradó) régi tővéghangzók indukálták volna. Ebben az esetben a <isten>-ben az /i/ messzebb van a tővégtől, mint az /ős/ esetén, tehát a labializáció nehezebben éri el.

.

>> A másik, hogy már a Halotti Beszédben is isten alakban szerepel, holott az ős szón ekkor még megvan a tővéghangzó (isemucut [isemüküt] ’ősünket’). <<

Itt megint az van, hogy a <kezünket> szóalakban még szerepel a tőmagánhangzó, de a <kesztyű>-ben nem: különböző környezetben máshogy hathat a két nyílt szótagos tendencia. A HB.-ban az <isemucut> mellett, <vogmuc> van: az utóbbiban már kiesett az /m/ előtti tővéghangzó, az előbbiben még nem. Sőt a HB. <vogmuc> alakjával szemben a mai nyelvben <vagyunk> van, tehát éppen megtalálható az a tővéghangzó, amely a HB.-beli alakból hiányzik, ehelyett a következő hangzó esett ki a rekonstruálható <*βoʒ́u-mu-k(u)> alakból. Ezzel szemben a <vagytok> a HB <vogmuc> mintáját követi. Amíg tehát ma együtt él a <vagyunk> és a <vagytok>, nem igazán erős érv az, hogy a HB. együtt előforduló <isemucut> és <iſten> kizárná a közös etimológiai tövet.

.

Attól persze lehet, hogy Rédeinek lesz igaza, de nincs különösebb gond szerintem a régebbi etimológiai kísérlettel sem.

9 Fejes László (nyest.hu) 2014. július 31. 12:39

@LvT: A változásoknak nem azért kellene érinteniük, mert érzik még a két szó közötti összefüggést, hanem vakon. Mondjuk itt én sem értem a gondolatmenetet, mert egyrészt meglehetősen véletlenszerű, hogy mi labializálódik vagy nyílik, tehát szerintem semmit nem jelent, ha nincs rá labiális példa. (Egyébként ha előfordult az ü, akkor abból bármikor lehetett volna ö.)

„nem igazán erős érv az, hogy a HB. együtt előforduló <isemucut> és <iſten> kizárná a közös etimológiai tövet” Na gondolkoztam azon, hogy egy nagyon hasonló érvelést beletegyek-e a cikkbe, és én itt hivatkoztam volna arra, hogy az is(e)ten itt már elemezhetetlen morfológialag, tehát természetes, ha gyorsabban elérik a „roncsoló” változások.

Szerintem Rédeinek lehet igaza, de számos rossz érve van. Pl. ha a menny korábban ’isten’ jelentésű is volt, ez nem jelenti azt, hogy más hasonló jelentésű szó ne lett volna. Továbbá hozhatna egy halom finnugor példát, ahol a különböző isteneket atyának, anyának nevezik. Ráadásul ha lenne is bizonyíték, hogy az isten a mennyet váltotta fel, ez akkor sem dönti el, hogy az új szó belső képzéssel vagy átvétellel született-e.

10 hun 2014. július 31. 13:45

@Fejes László (nyest.hu): hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%B6z%C3%A9pir%C3%A1ni_nyelvek

ie.4. század és iu. 9. század között

Tian: már Konfuciusz említi. (ie. 5 század)

Tengri: "The oldest form of the name is recorded in Chinese annals from the 4th century BC, describing the beliefs of the Xiongnu."

de olyan h "iráni" se volt. perzsa volt (párszi), párthus volt, szkíta volt, avesztáni volt...

11 LvT 2014. július 31. 18:47

@Fejes László (nyest.hu): A „vakon” való változás éppen a véletlenszerűség miatt nem várható: az <egyház> (← <*igy-ház>) szónak sincs tudtommal <*ügyház> alakja, miközben az <ünnep> (← <*igy-nap>) szóban a labializáció végbement. Ráadásul az <isten> esetén a hátulról induló labailizációnak „át kellene küzdenie” magát a <-ten-> tagon, így a fonetikai környezet más. Igazából az ellenvetést én csak úgy tudtam értelmezni, ha arra gondoltak, hogy az <ős> szóban végbemenő változásnak analógiásan hatnia kellett volna a <isten> szó elejére. Ez pedig feltételezi azt, hogy a nyelvközösség tisztában van a [feltett] etimológiával, azaz érzi a kapcsolatot az <ős> és az <isten> között.

12 Krizsa 2014. július 31. 19:15

@LvT: Hát persze. Az IS (több ember), ÉS (még egy ember), ŐS (volt-ember) meg is maradt flektált sorozatként a magyar nyelvben, csak az IS "bújt el". De azt meg karakán módon igazolja vissza föntről-lentig a két másik gyöknyelv: a nagyon régi finnben az ise = apa és a magyarnál fiatalabb héberben az is / isá = ember / nő-ember.

S itt van az egyik bizonyíték arra is, hogy az ember fogalmat őseink az egyedek megszámlálásra is értették. Lásd még pl. szept-ember, okta-ember, nov-ember, dec-ember. Lehetetlen, hogy a latinban is? Az a lehetetlen, hogy 4 ilyen szó véletlenül keletkezett volna a latinban. Miért, oda is lementek a "magyarok"? Nem. (Talán az etruszk-félék voltak hasonló nyelvűek...) De a latinok szomszédságában voltak a héberek. Em = anya, b' = -ba, -ban, -er (akármilyen -xr), a kozmopolita -xr képző áradást, kiterjedt hatást, általános érvéntességet ad a szónak. Az em-b-er: anyá-bani. Akkor a héberekhez mentek volna le valamiféle elő-magyar nyelvűek? Sokezer éve már arrafelé se.

Csak az ember szónak mind a 3 eleme kozmopolita.

13 hun 2014. július 31. 23:47

@LvT:

<isemucut> 'isemüküt' ősünket

<vogmuc> 'vogymuc' vagyunk

azon kívül, h nem ishemu(n)k-nak ejtendő-e

de az 'n' is nem-e néma/halk n?

ugyanis 'uromc' az Urunk

...

ishi ősi, kezdeti

TF

ishia nyomatékosító összevonó határozószó: bizony (az), azpedig

SKL, ZA

isha…minden esetre

ZT, ZA, SG, SE

ishutu ösvény

SG, Q

Tyrosi Keleti Kézirattár: T (Töredékek TF, Tízparancsolat)TT

Société Arménienne de Zarytos: Z ( ZA-DA „Dlimild Ashar”, ZA-DA2, „Dlimild Ashar” 2. könyv, ZA„Chronologia”ZK „Kozmológia”, Tízparancsolat ZT, Darrhajavaus ZD)

Shareza-i Szurb Khács örmény kolostor: S (ún. „Guidebook”SG, „Eposz”SE, Tízparancsolat ST), Szent Biblia – Shuchy Tikirghekh (SGB) Szent Korán – Shuchy Quran (Q)

Krétáról származó iratok, lásd fent: SK (Töredékek SKF, „Kezdetben vala az ige”SKL )

14 Fejes László (nyest.hu) 2014. augusztus 1. 09:23

@LvT: Nem tudom, én erre az analógiára nem gondoltam, éppen azért, mert a kettő szerintem is régen elszakadt, a nyelvemlékes korban már nincs nyoma a kapcsolatuknak. Éppen ezért én meg csak úgy tudtam értelmezni, hogy szerintük a vak változásnak is végbe kellett volna mennie. :)

15 istentudja 2014. augusztus 1. 11:39

Mikori fejlemény az:

i-stálló

i-skola

i-stáp

i-spotály

i-stván

i-sten/is-ten

16 hun 2014. augusztus 1. 13:49

@istentudja: titeket küldenek vagy magatoktól jöttök?

17 Krizsa 2014. augusztus 1. 14:24

@istentudja: Nem jó (a sokkal későbbi görög vesztette, vagy változtatta el az I-ket).

is-kola (ember-mind), asz-kola (görög: teszi-mind)

is-tápol (ember-tapel: tápol, te-ápol),

is-tuán (ember-tevén: tevékeny)

is-ten (ember-adó)

18 istentudja 2014. augusztus 1. 16:47

@hun:

Bocsika,egyedül jöttem.De te biztosan jobban tudod,mire gondolsz,kérlek fejtsd ki.

19 hun 2014. augusztus 2. 00:14

mennyire pontos évszámot akarsz? elég ha ezer évnél idősebb? vagy hogy a latin későbbi fejlemény?

ISPITÁLY, ISPITÁL, ISPOTÁLY

"Eredeti latin értelménél fogva jelent ingyenszállást az utazók, kivált régi bucsujárók, zarándokok számára, milyeket a magyaroknak is állitott szent István király Jeruzsálemben és Rómában. "

ISPITÁS, ISPITÁLYOS,

fn. tt. ispitás-t, tb. ~ok. Ispitában lakó, táplált vagy betegeskedő személy. Az ispitásoknak ételt küldeni. Átv. ért. beteges, nyavalygó ember. O te szegény ispitás!

ISPÓT

(latin spatha, s hellén spaJh után) fn. tt. ispót-ot, harm. szr. ~ja. Sebészi éles metsző kés vagy gerely.

hospital (n.) Look up hospital at Dictionary.com

mid-13c., "shelter for the needy," from Old French hospital, ospital "hostel" (Modern French hôpital), from Late Latin hospitale "guest-house, inn," neuter of Latin adjective hospitalis "of a guest or host," from hospes (genitive hospitis); see host (n.1). Later "charitable institution to house and maintain the needy" (early 15c.); sense of "institution for sick people" is first recorded 1540s.

20 hun 2014. augusztus 2. 00:22

*ISTÁLÓ

fn. tt. istálót, harm. szr. ~ja. Ugyanaz a latin stabulum, német Stall, tót mastal, spanyol estala, franczia étable, régiesen éstable stb. szókkal. Első eredete a szanszkrit szthá, latin sto, német stehen, perzsa isztáden stb. honnan a német stellen, hellén ioihmi stb. erednek. Szoros ért. gazdasági épület, melybe a nagyobb barmokat, különösen igás ökröket és lovakat, s teheneket bekötik. Ököristálló, tehénistáló, lóistáló. A csikókat, tinókat istálóra fogni. A rideg barmok, u. m. gulyabeliek, ménesiek, továbbá juhok, kecskék lakhelye: akol vagy karám. Az istáló eredeti régi magyar nyelven ól, mely ma köz divat szerént csak a disznók és baromfiak tanyájáról mondatik. V. ö. ÓL.

ISKOLA

fn. tt. iskolát, harm. szr. ~a. Görögül scolh, latinul schola, németül Schule, régi felső németben scuala, scola, spanyolul escuela, portugal nyelven escola stb. A hellén nyelvben a scein (tartani) szótól származtatva am. nyug, szabad idő (a német Musze), mely a tudományokra fordíttathatik; 1) tartós foglalkodás, különösen tanulmányozás; 2) tanulás helye. Mint idegen eredetü szó helyett ujabb időkben a magyar tanoda kapott fel: a köz nyelvben mindazáltal szokottabb az iskola. Kis iskola, nagy iskola. Falusi, városi iskola. Faiskola, lóiskola. Iskolába járni. Pesten jártam iskolába, térdig jártam a rózsába'. (Népd.). Iskola mellé járni. Ő is elment az iskola mellett. Ma nincs iskola. Máskép: oskola. Egyébiránt l. TANODA.

school (n.1) Look up school at Dictionary.com

"place of instruction," Old English scol, from Latin schola "intermission of work, leisure for learning; learned conversation, debate; lecture; meeting place for teachers and students, place of instruction; disciples of a teacher, body of followers, sect," from Greek skhole "spare time, leisure, rest ease; idleness; that in which leisure is employed; learned discussion;" also "a place for lectures, school;" originally "a holding back, a keeping clear," from skhein "to get" (from PIE root *segh- "to hold, hold in one's power, to have;" see scheme (n.)) + -ole by analogy with bole "a throw," stole "outfit," etc.

21 hun 2014. augusztus 2. 00:39

"a) A Szent István Lovagrend szellemi és történelmi elôdjének a Szent István király által alapított jeruzsálemi és esztergomi - valamint római, ravennai és konstantinápolyi - zarándok és ispotályos házak "Kereszteseit" tekinti, akik II. Géza királyunk akarata és III. Sándor pápa szentszéki elfogadása szerint lovagrenddé váltak. A Lovagrend a rászorulókat, zarándokokat segítô és betegápoló tevékenysége mellett a kereszténység védelmében katonailag is részt vett. Jeruzsálem végleges eleste után működésének központja Esztergom lett (1.sz. függelék.), s mindenkor Szent Ágoston reguláját követte."

csak annyi az érdekes, h az 1018-ban alakult zarándokházakat (amelyeknek már akkor a zarándokok ellátása, gyógyítása és védelme volt a feladata) a latinból nevezték el, latinban meg csak a 13.sz. közepén lesz 'istáp-hely', addig 'fogadó'

22 Studiolum 2014. augusztus 2. 08:53

Ennyi nagy tudású hozzászóló után csak félve hozakodom elő a magam megfejtésével: wangfolyo.com/2014/08/isten-negy-betuje.html ;)

23 Krizsa 2014. augusztus 2. 09:32

Kiejtve a négybetűs tetragramma: jud-hé-vav-hé is 5 betűs: Jahve. Értelme: LEGYEN!

A magyar Isten szót pedig, s ehhez már ketten is hozzászóltunk, csak 5 héber betűvel lehetett volna leírni, néggyel nem. Mert amit itt látunk, azt "jastán"-nak kellene kiolvasni. A szó eleji I az J és kész. AA meg azért, mert a héberben is van magánhangzó illeszkedés, megsatöbbi. A "megsatöbbi", mint a magyarban:-).

Bocsánat, de a linkben olvasható fejtegetés a középkori vallásosság színvonalán van. Mivel nem minden "betűírás" valóban betűnkénti irás (ugye nem?), tudományos szinten nem szoktuk összekeverni az írást a kiejtéssel.

24 deakt 2014. augusztus 2. 10:20

@Krizsa: az esetleg feltűnt, hogy a link egy középkori vallásosságon alapuló 1590-es szótárbejegyzést ismertet?

25 hun 2014. augusztus 2. 11:25

@deakt: nem, nekem se tűnt föl. nehezedre esik világosan fogalmazni? milyen linkről beszélsz?

a béber majomkodás a halotti beszédről való csacsogás után van, utána meg finnugorkodás van. hogy kerül közibük a béberkedés? okostojások? tudtok ti értelmesen beszélni? az föltűnt nektek?

26 istentudja 2014. augusztus 2. 14:47

@hun:

Teljesen félreértettél.Tudott dolog,hogy a magyar nyelv nem szereti a mássalhangzó-torlódást.Ezért.ha kettönél több mássalhangzó követi egymást,kiesés következik be.Ha az idegen szó elején van ,akkor általában i-t ,e-t vagy o-t teszünk elébe: iskola,oskola,István/Istán,Estván/Están stb.

Ebböl gondolom,hogy az Isten szó is idegen eredetü lehet.Nem tudom,csak kérdem.Én kevésbé tudok mindent.Csak majdnem.

27 baloch 2014. augusztus 2. 16:43

@istentudja: "a magyar nyelv nem szereti a mássalhangzó-torlódást.Ezért.ha kettönél több mássalhangzó követi egymást,kiesés következik be.Ha az idegen szó elején van ,akkor általában i-t ,e-t vagy o-t teszünk elébe: iskola,oskola,István/Istán,Estván/Están stb.

Ebböl gondolom,hogy az Isten szó is idegen eredetü lehet."

--

Krizsa már idézte a régi formáját, én csak ismétlem alább; akkor ezt a magyarosítást ezek szerint már több ezer évvel ezelőtti állapotában nyakon csíphetjük az alábbiak alapján, az akkád nyelvben? Ha már az akkád is szeretett idegen szavakat magyarosítani, akkor minden bizonnyal...

--

ištānu

mir [WIND] wr. mir; tumumir "north wind; north; storm" Akk. ištānu; mehû

--

išten

aš [ONE] wr. aš "one" Akk. išten

--

ištēn

diš [ONE] wr. diš; de-eš-šu2; di-id; di-t- "one" Akk. ištēn

ešda [ONE] wr. eš3-da "one" Akk. ištēn

ur [HE] wr. ur5; ur "he; that, this same; maid, female slave; one; corresponding (to one another); like (one another)" Akk. amtu; ištēn; mithāru; šû

forrás: psd.museum.upenn.edu/epsd/nepsd-frame.html

28 hun 2014. augusztus 2. 22:43

@istentudja: nem, a magyarok az istenüket nem idegen szóval nevezték (mint sok más egyéb nép). a magyarok úgy nevezik az istenüket, h a magyarok istene.

az, h maga az isten szó milyen más nyelvekben is van (mivel az az akkori nyelv a magyar elődnyelvével egy korban volt), azt nem tudom megmondani, de sokban. a kínaiban, a hunban, a sumérben, az akkádban, a szkítában...

29 blogen 2014. augusztus 2. 22:47

Minden isten egy kulturális tulajdon, úgy nevezik ahogy készítették, kölcsönözték, vették, lopták.

30 hun 2014. augusztus 2. 23:24

istvan nevében a Van jelzi a háromlényegű isten egyik lényegét. a másik kettő az Él és Úr.

a szentháromság maga az oka, a hármas igazságnak

urrukh urrushagh ország hordozza az Úr nevét

Éli (arámi), Éloi, Eloah/Eloahim ('istenem' ugariti), Elohim, Ellah (Allah) hordozza Él nevét

Jézus utolsó szavai Éli Éloi laam ma szabaghtaani (ami 'engedj már szabadulni'*)

.

*nem a hivatalos félrehallott változat

Mani. ujgur/párthus/perzsa vallásalapító, aki az Úr, Él és Vanisten tanait összefoglalta és írásba is fektette. Egy hatalmas, 72 könyvecskéből álló Szövetségi-Szentírás könyv-gyűjteményt írt.

a perzsa király végeztette ki, mert "a mennyei eredetű uralkodók tizedének fizetését megszüntette".

31 hun 2014. augusztus 2. 23:28

@blogen: félreérted az emberi kultúrát.

32 Sultanus Constantinus 2014. augusztus 3. 08:59

Szerintem a baszk ixten [isten] 'közel' szóból származik, mert az emberek közelről tapasztalják meg. :D

33 deakt 2014. augusztus 3. 11:08

@hun: látható is, hogy nem tűnt fel.

34 Janika 2014. augusztus 3. 20:02

Érdekes cikk. Az mindenképpem említésre méltó, hogy egy mindenható teremtő lényben való hit gyakorlatilag egyidős az emberiséggel. Ezért a megnevezése is ősi kell hogy legyen. Kevéssé tartom valószínűnek, hogy Isten fogalma és neve vándoroljon egyik nyelvből egy másiba hiszen minden nyelvben ősidők óta léteznie kell ilyen jelentésű szónak.

35 Krizsa 2014. augusztus 3. 20:29

@Janika: Ezzel burkoltan azt tételezed fel, hogy a nyelvek egymástól függetlenül alakultak volna ki. Ez kizárt dolog.

A hivatalos nyelvészet, amely semmiképp nem tudta tagadni az azonos (nagyon hasonló) hangzású és egyben rokonértelmű szavak százainak-ezreinek jelenlétét a legkülönbözőbb nyelvekben, ezt úgy "lágyítja", hogy mondvacsinált kritériumok alapján nyelvcsaládokat kreált. Azokon belül már hajlandó elismerni a közös leszármazást. Ezzel szemben megtagadja a különbözőnek kikiáltott nyelvcsaládok - tehát nem szomszédolós, nem jövevény, sokezer éve sehol sem lehetett érintkezés - közötti hatalmas tömegű nyelvi kapcsolatokat.

A "nosztratikusok" szerint egyetlen ősnyelvből... hát ilyen, mivel a tájak, az életkörülmények alaposan eltérnek a Föld tájain, biztosan nem lehetett sehol... de mégis van itt valami hasonló:-).

A valóság az, hogy a világ összes nyelvében levő fogalmak (és nyelvtani megoldások) tömegének van kereszt-kapcsolatuk egymással. Ennek alapja nem egyetlen ősnyelv ugyan - de az egyetlen Földgolyó természeti hangzatai és az azon élő egyetlen emberi faj genetikusan beírt ismerettára - e hangok jELENTŐSÉGÉRŐL.

36 tenegri 2014. augusztus 3. 20:48

@Janika: Hát, azért ez nem egészen így van. Isten és isten közt óriási különbség tud lenni, főleg azok számára, akiknek élő vallási jelenségről van szó. A különféle vallási elképzelések istenei (istenszerű jelenségei - ne folyjunk bele, hogy pontosan mi mindent takarhat ez) nem feleltethetők meg egymásnak automatikusan, így nagyon is életszerű és gyakori, hogy egy-egy új vallási hatás hozza magával a maga terminológiáját. Nem azért, mert ne lenne az új vallási hatástól érintett közösség nyelvében vmi 'isten' jelentésű szó, hanem azért, mert számukra esetleg az nagyon nem ugyanaz, mint az újonnan megismert jelenség, így nem is viszik át rá a korábban használt szót. Csak 1-2 példa: a mongolba a buddhizmussal együtt érkezik a burhan szó az ujgur nyelvből 'buddha' jelentéssel (az ujgurban az első fele valószínűleg a Buddha szó kínai formájából ered), idővel azonban általános 'isten' jelentése is lesz emellett, s pl. a Biblia mai mongol fordításában már ez a szó szerepel 'isten'-ként. Ugyanakkor megvan egy régebbi szó is, a tenger 'ég, isten' (nem részletezem ennek a jelentésváltozásait, de pl. buddhista istenségek, dévák megjelölésére is használható, meg más istenszerű dolgokra is). Vagy nézzük az iszlám terjeszkedését, ahol az arab Allah szó sokszor megy a vallással együtt. Biztos olvastál róla te is, hogy nemrég megtiltották Indonéziában, hogy az ottani keresztények az Allah szót használják, holott náluk ez volt a hagyományos elnevezése a keresztény istennek. Nyilván előbb jelent meg az iszlám, onnan jött az elnevezés, majd a kereszténység megjelenésekor átvitték abba is, de biztos, hogy volt az iszlám és a kereszténység előtt is szavuk ilyesmire. Török nyelvekben szintén bőven vannak átvételek 'isten' jelentésben: a törökországiban ilah 'isten' (< arab), kazakban тәңір (ez az ótörök täŋri 'ég, isten' megfelelője), құдай (< perzsa), алла (< arab), stb.

37 blogen 2014. augusztus 3. 21:35

@Janika: Jó esetben az emberiség a mai formájában legalább negyvenezer éve létezik, míg természetfeletti lényekre utaló hiedelmek létét legföljebb a neolitikum óta tudjuk alátámasztani erős bizonyítékokkal.

Továbbá az istenek neve összefüggésben áll a beléjük vetett hittel. Nem mondjuk azt, hogy "egy az Isten és Mohamed az ő prófétája", ahogy az "Allah akbart" se fordítjuk le "Isten mindenhatóra" a nyelvünkön, pedig van rá fogalmunk. Ennek dogmatikus okai vannak, ők bár ugyanabban az istenben, de más kinyilatkoztatásban hisznek és ez elég is ahhoz, hogy két istennév létezzen párhuzamosan a nyelvünkben. Ez fordítva is igaz, Malajziában már törvény is tiltja, hogy a keresztények istenét Allahnak fordítsák. És tekintve, hogy az emberek nem EGY mindenható lényben hittek úgy általában a viszonylag fiatal monoteizmus nevű ideológiai konstrukció elterjedése előtt, hanem istenekben, akik pantheonokat alkottak, amely pantheonok határvidékein gyakran újabb istenek csapódtak a régiekhez és olykor törtettek egyenesen a mennyei centrum felé, így még csak azt se mondhatjuk, hogy az istennevek vándorlása túl ritka lett volna.

Az istenek közönséges kulturális javak. Ugyanaz történik velük, mint más ilyen javakkal.

38 hun 2014. augusztus 3. 22:44

@Janika: "...egyik nyelvből egy másiba hiszen minden nyelvben ősidők óta léteznie kell ilyen jelentésű szónak."

.

nem így a gótoknál, akik magukról nevezték el az istenüket.

: guta (gót) guth guda (god) gods (gut, good)

39 Janika 2014. augusztus 3. 23:09

@Krizsa: nem tételezem fel, csak arra akartam utalni, hogy lehet olyan régi egy szó, hogy elmosódhat a közös eredet a sok változás miatt.

@tenegri: A kereszténység képes volt úgy elterjedni, hogy gyakorlatilag változatlanul hagyta az egyes nyelvekben az Isten szót.

Az Allah szó is régebbi, mint maga az iszlám.

God, deus, stb is régebbi eredetű fogalmak, mint amire most használjuk.

Buddha, Allah, stb esetében egy különbséget érzek. Ha személynévként azonosítjuk az elnevezést, akkor az valóban fordítás nélkül átmehet egyik nyelvből a másikba.

Pl Jézus nevét nem fordítjuk le, az minden nyelven és vallásban Jézus (jesus, stb). Ugyanígy ha Isten neve Allah azt nem fordtjuk e, mert az a neve. Hasonlóan Zeusz, Jupiter, stb sincs lefordítva. A Bibliai Jehova név sincs lefordítva. És Buddha sem. Buddha amúgy is kivtel, hiszen ő maga nem isten.

Az Allah név így valóban elgondolkodtató, sok nyelvben ez az Isten elnevezése, méghozzá vallástól függetlenül!

@blogen: "Nem mondjuk azt, hogy "egy az Isten és Mohamed az ő prófétája"

Pedig én szó szerint így ismerem.

"Allah, there's only one God and Muhammed is his Messenger.

Allah, egy az Isten, és Mohamed az ő Prófétája"

iszlam.com/component/content/article/85-...stvereink-ajanlottak

Még a Korán magyar fordításában is így szerepel több helyen:

'Allah! Nincs Isten csak Ő, az Élő, az Őrökkeévaló'

Tehát még az iszlám is megkülönbözteti Allah-ot mint személynevet és Istent, mint titulust.

Az hogy Indonéziában, Malajziában nemcsak iszlám vallásúak haszálják az Allahot Isten neveként, csak azt erősíti meg bennem, hogy még az ottani keresztények sem hozták magukkal az Isten nevet, hanem meghagyták azt, ahogy korábban ott helyben nevezték.

Amúgy a maláj keresztények tiltakoznak a tiltás ellen:

hvg.hu/vilag/20131014_Allahnak_csak_a_muszlimok_hivhatjak_isten

Azt viszont elfogadom, hogy így Isten fogalma is átkerülhet egyik nyelvből a másikba, meggyőztetek. Ez kb olyan, mintha a Jehova (Jahve, stb) elnevezés mindenhol kiszorítaná a hagyományos Isten (god, deus), stb elnevezéseket és ezután Jehovát mondanánk mondjuk Zeusz helyett.

40 hun 2014. augusztus 3. 23:43

@blogen: "...pantheonokat alkottak, amely pantheonok határvidékein gyakran újabb istenek csapódtak a régiekhez és olykor törtettek egyenesen a mennyei centrum felé..."

igen, így tettek a rómaiak, a görögök, az akkádok...

a Deus, Dev, Boga, Guda, Mars, Marduk, minde derivatívusz.

.

@blogen: "...a viszonylag fiatal monoteizmus nevű ideológiai konstrukció elterjedése előtt,..."

.

és melyik lenne az a fiatal zoroasztrianizmus?

.

egyébként azért hüjeség ezt magyarul leírni:

"Az istenek közönséges kulturális javak."

mert mint látod alább sumerül, akkádul is azt jelenti az 'isten', h 'egy' (amelynek nincs többes száma) hanem azért is, mert van rá pl. egy szkíta szavunk: ishum, azaz ősiség.

Id ikwi ishumet tartikh, Napidet.

Ashur: Phejishum

Ashar : világ amenashar világmindenség

id : egy. ikwi : igazi

rovásban ᛅ D ᚬ GY ᚣ G

idzsi (hun) egy (magyar) ichi (japán)

.

..

Allah akbar : az akbar az kb. nagyságos, a bar az jó

azt, h 'egy az isten' tudomásom szerint csak mi mondjuk, nem tudok olyan nyelvről, amelyikben még egy ilyen szólás/fordulat létezne - ezért baromság olyat állítani h másik nyelvről mi hogyan fordítanánk le olyat amit se ő se mások olyat nem is mond. ugyan olyan van, amelyik istenének neve egygyel egyet jelent.

.

csak h látassék, Jézus idejében már létezett a 'szab-ad' szó

Accadian word Sabbath 'holy day of rest'

Assyrian translation Sabattu signifies cc a day of rest

41 hun 2014. augusztus 3. 23:49

"nem fordítjuk le, mert az a neve"

ha nem tudod mit jelent a neve, akkor nem is

.

Jeruzsálemet se szokták, pedig annak is van magyar neve: Irsalyom

Budhát se szoktuk, mert a neve maga a szó amit jelent, képezve a bódh-ogh-ból.

42 baloch 2014. augusztus 4. 14:10

@Sultanus Constantinus írta: "Szerintem a baszk ixten [isten] 'közel' szóból származik, mert az emberek közelről tapasztalják meg. :D"

Lehet még hasonló tipped, pl a "skót" Eisteán szóból származik, mert hajdan az oltárokon egy kő volt. ;-)

www.cne-siar.gov.uk/archaeology/haip/duneistean.asp

43 mederi 2014. augusztus 4. 19:52

Szerintem ha arra gondolunk, hogy az "sz" hang a magyarban sokszor "ess-esedik", tegyük fel, hogy az "isten" korábban "iszten" volt..

A napimádatra és a vallásos ivásra is visszavezethető ha késztetés-eredmény párokra vezetjük vissza:

-iszt-en (isten)/ idt-en (itten)

A korai hiedelem:

"A Nap issza (felszívja) az élet vizét vagyis bizonyosan maga is élő.. " gondolhatták.

"A földi élet sincs meg víz nélkül, vagyis a földi élet is hasonló a Napéhoz issza az élet vizét."

További feltételezés, ami a mai kereszény vallás liturgiájában is fellelhető, hogy a pap "Krisztus vérét" issza (és "testét" eszi)..

-A "h" hangok a szavak elején nem mindig mondatnak ki, ez tény..

Az előbbi késztetéspár h-val a szó elején:

-hiszten (hisszen--ma: hiszen)/ hidten (kimondva: hitten)..

Egy mondatba fűzve a kétféle késztetéspárt egyfajta szituáció adódik:

"Is(z)ten, his(s)zen // *idten (itten) *hidten (hitten).."

A "*hidten" talán "hidat hozott létre" Föld és ég között értelemben, amit a víz elpárolgása "bizonyított".

(Az iszik, izzik/ idjon! (igyon!), idült.. szavaink is bizonyíthatják szerintem hogy az ivással és az izzó Nappal lehet kapcsolatos az Isten szavunk..)

-Találtak sok helyen "megmagyarázhatatlannak gondolt sziklába vájt ősi mélyedéseket, amik akár a Napisten (H-él) létét "igazoló" "szentelt vizes medencék" is lehettek..:)

44 Sultanus Constantinus 2014. augusztus 4. 20:00

@mederi: A szótag végi [sz] > [s] lágyulás teljesen általános hangváltozás, nagyon sok nyelvre jellemző.

45 Janika 2014. augusztus 12. 06:21

Ut-Napistim nevéből nem származhat?

hu.wikipedia.org/wiki/Ut-napistim

46 VG 2015. november 27. 08:45

Köszönöm a nevem említése nélküli eltúlzott felmagasztalásomat! Bár - úgy vélem - az Isten szavunk eredetéről minden eddiginél helytállóbb ismeretekkel rendelkezem - Istennek azért nem kellene engem aposztrofálni. Feltéve persze, ha rám gondoltak (amit azért - valljuk be - nem hiszek igazán). Ez esetben viszont mulasztást követtek el, mert nem kellene tudatlannak mutatkozniuk, ha a dolog jórészt fel van már tárva és közre van adva: csinyalohaz.hu/index.php/orsegi-szemelyi...sten_szavunk_eredete . Érteni vélem, persze, miért nem hivatkoznak a tanulmányomra: nem az igazság, nem a magyar nyelvtudomány művelése a fontos, hanem az antifinnugrista nézetek agyagba döngölése és elhallgatása. Ami van annyira szégyenletes, mint a tudatlanság. Ha tévednék, én örvendenék legjobban a helyreigazításnak.

47 Jan TUNGLI 2017. október 27. 19:06

IS-TEN jelentése a cikk alján

www.tarot.72.sk/?m=AE

A magyar nyelvben "IS-TEN" jelentése az Ős-Te, az Ős-Önnönöd, az Ős(i)-Te mivoltod.

• ős-önvaló, ős-önvalód

• ős-önmaga, ős-önmagad

• az önvaló őse, az önvalód őse

• ős-átman, ős-átmanod

• ős-én, ős-éned

Ezzel kapcsolatban lásd a Halotti beszéd-ben szereplő "ISEMÜKET", melynek jelentése "ŐSÜNKET", ahol az "IS" a mai "ŐS"-nek felel meg, a "TENMAGAD", "TENNEN", "ÖNNÖN" szavak jelentését, Forrai Sándor írását.

48 Feri. 2023. augusztus 30. 00:07

Akkád nyelvben egyet jelent. 1. Isten, 2.Sina,3. Salas. 4. Erbe.5. Hamis,6 Sedis,7.Sebe,8.Samane,9. Tise, 10. Eser.

50 Sándorné Szatmári 2023. augusztus 31. 09:33

@Jan TUNGLI: 47

Istár kapujáról nem is hallott senki? Német országban megtekinthető..

51 Sándorné Szatmári 2023. augusztus 31. 09:37

@Sándorné Szatmári: 50

Kiegészítés: Wikipédia:

"Marduk az ókori Babilon főistene volt. A kháld II. Marduk-apla-iddína felirata Aszari néven is említi, néhány listában Kinma (Dkin-ma), feladatköre szerint jelzője lehet az öntözőcsatornák védnöke, illetve ezek megszemélyesítője dMarduk šá pa-ta-ti néven. Fő temploma a babiloni Észagíla, .."

Remélem, hogy ezt most nem törlitek ki..: )

52 Sándorné Szatmári 2023. augusztus 31. 09:47

@Sándorné Szatmári: 51

Wikipédia:

"..összesen öt városkapu létezett (az Istár-kapu mellett, még a Marduk-kapu, a Zababa-kapu, az Urasch-kapu és egy ismeretlen nevű a déli városfalban) az Istár-kapu volt a legmonumentálisabb és legdíszesebb."

Az utak istenek szentélyeihez vezettek, és az északi szentély "Istár" volt a leg díszesebb.. A Duna ősi neve "Iszter" volt..

-Aki nem lát ősi vonatkozású kapcsolatokat, vagy nem akar foglalkozni vele, nyilván nem is érdekli..

-Szerintem nagy kár..

Információ
X