nyest.hu
Kövessen, kérem!
Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Honnan ered a szóda?

Eláruljuk, mi a különbség a szóda és a szikvíz között, miközben rámutatunk két gyakori félrefordításra is.

Fejes László | 2013. október 15.
|  

Ágnes nevű olvasónk telefonon érdeklődött az iránt, hogy honnan származik a szóda szó. Nem tudjuk, miért olyan fontos ez a kérdés most, amikor éppen vége az igazi fröccsszezonnak, de ettől még persze szívesen válaszolunk.

A szóda eredetileg egy növény latin neve, manapság Salsola soda a tudományos elnevezése – magyarul sziki ballagófű vagy sófű néven lehet találkozni vele. Az angolban több elnevezése is van, de az olasz agretti talán mindegyiknél ismertebb az angol anyanyelvűek körében (az angolban ez a növény ehető leveleit jelenti).

Salsola soda
Salsola soda
(Forrás: Wikimedia Commons / Stefan Proud / GNU-FDL 1.2)

Ennek a hamujából nyerték a nátrium-karbonátot (Na2CO3), mely az üveg- és szappangyártás nélkülözhetetlen kelléke (volt): ezt szintén nevezték szódának: ebben a jelentésében immár nemzetközi karriert futott be. Ebből származik egyébként a nátrium angol neve, a sodium, mely számos félrefordításra nyújt alkalmat – ha magyar szövegben találkozunk szódiummal vagy szódiumot tartalmazó vegyülettel, máris tudhatjuk, hogy valakik megint spóroltak a fordításon. A szódabikarbóna nátrium-hidrogénkarbonát’ HCO3) és nátrium- (Na+ ionok elegye – alak azonban arra látszik utalni, hogy a szóda a magyarban előfordul puszta ’nátrium’ jelentésben is. (És hogy a dolog még bonyolultabb legyen: A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára szerint a szóda előfordul ’szódabikarbóna’ jelentésben is.)

A szódavíz onnan kapta a nevét, hogy gyártáshoz eredetileg szódát használtak fel – pontosabban használt fel Jedlik Ányos, aki a magas szénsavtartalmú víz kémiai előállításának módját kidolgozta, és ezáltal lehetővé tette nagyüzemi gyártását. Mivel a szóda viszonylag ritka szó volt, ellenben a szódavíz gyakori, a puszta szóda hamar felvehette a ’szódavíz’ jelentést. A szódavíz másik neve, a szikvíz pedig onnan ered, hogy a szóda (Na2CO3) másik neve sziksó. (A szódavíz és a szikvíz között tehát nincs különbség: szinonimákról van szó!)

A folyamat más nyelvekben is lejátszódott, de nem egészen úgy, ahogy a magyarban. Így az angol soda water is lerövidült soda-ra, viszont az Egyesült Államokban már elsősorban nem a szódavizet jelenti, hanem a cukrozott szénsavas italokat – használata különösen az ország délnyugati és északkeleti részein elterjedt, illetve szigetszerűen más területeken is domináns. Természetesen az angol soda is rengeteg félrefordításra ad alkalmat.

A soda, a pop és a coke használati gyakorisága
A soda, a pop és a coke használati gyakorisága
(Forrás: popvssoda.com)

Amint a térképen látható, a szénsavas üdítőitalok elnevezéseként északon főként a pop, délen pedig a coke elterjedt. Utóbbi eredetileg természetesen ’Coca-Cola’ jelentésű, ám ugyanúgy köznevesült, mint Budapesten a közért ’élelmiszerbolt’, a cellux ’átlátszó ragasztószag’ vagy az ápisz ’papír- és írószerkereskedés’. Olvasóink ezen aligha lepődhetnek meg, hiszen tudják, hogy Indiában a pepsi használatos általános ’kóla’ jelentésben. Hasonló folyamat indult meg a magyarban, ahol viszont a kóla jelentése kezdett tágulni a ’cukrozott szénsavas üdítőital’ felé – gondoljunk csak a szőke kóla és barna kóla kifejezésekre!

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
1 baloch 2013. október 15. 14:01

Megjegyzésem (jó, ha tudjuk):

1. A szódavíz hivatalos leírása:

elelmiszerlanc.kormany.hu/download/9/3e/40000/25_szikviz.pdf

2. A "szódás-dinamós" Jedlik Ányos unokatestvére volt Czuczor István (Gergely), nagy nyelvtudósunk, költőnk, az MTA tagja, "A magyar nyelv szótára" (Czuczor-Fogarasi) egyik készítője.

hu.wikipedia.org/wiki/Czuczor_Gergely

hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1jl:Jedlik-Czuczor.JPG

osnyelv.hu/czuczor/

2 baloch 2013. október 15. 14:37

A "só" szavunk története is e témába illeszkedő lehetne (az is nátriumvegyület).

A soda a "Sodoma" szóval nem lehet rokon? Mikor kapta az a fű a latin nevét? És a "soda" latin szót kb mióta használjuk latinként? Azelőtt nem volt előzménye? A Holt-tenger mellett éppen van egy sodomb (javítok: sódomb), melyet úgy hívnak már régóta: Sodom.

en.wikipedia.org/wiki/Mount_Sodom

Érdekes, hogy a sósságáról nevezetes Holt-tenger görög neve Asphaltite (v.ö. sabartoi asphaloi).

3 Fejes László (nyest.hu) 2013. október 15. 14:48

@baloch: Szerintem Szodoma neve a szado-mazochizmusból ered. ;)

(http://en.wikipedia.org/wiki/Sodom_and_Gomorrah#Etymology)

4 Krizsa 2013. október 15. 15:30

SZÓDA A héber szid = mész, mészkő, meszelte.

SZIKes - szikev = kitört, feltört.

Magától értetődik, hogy az SzD váznak van köze a szdom = Szodomá-hoz, meg lehet nézni a tájat...

S az SX váz: a héber soá = lepusztul, katasztrófa (SÓ és sú / sű: régi magyar szavak: nagy betegség).

5 baloch 2013. október 15. 16:28

@Fejes László (nyest.hu): Szerintem Szodoma neve a szado-mazochizmusból ered.

The term “Sadism” is derived from the name of Marquis de Sade.

The term “Masochism” was named after Leopold von Sacher-Masoch.

en.wikipedia.org/wiki/Sadomasochism

Szerintem akkor már inkább a só-hoz van köze, a Bibliát csak részlegesen szabad komolyan vennipl a szó már létezhetett régóta, a jelentése természetesen biblikussá vált (át lett írva).

6 Sigmoid 2013. október 15. 16:44

@baloch: Na de nem kizárt, hogy Szodomát egy időutazó szadomazochista alapította!

7 pocak 2013. október 15. 17:04

Ugyanennek a somogyi (vagy dél-dunántúli, nemtom, mennyire elterjedt) párja a "málna", amit "szörp"' jelentésben használnak. Bodzamálna. Málnamálna.

8 El Vaquero 2013. október 15. 18:01

El Cabezudo most meg van dicsérve. Teljes körű feltárás, nincs tévedés, és még ka(p)csolgatható amerikai térkép is van. Ilyen szinten kéne a többi cikket is nyomatni. Lehet csak a fonetikai/átírásos dolgok nem mennek? Azzal is egyetértek, hogy nagyon idegesítő, mikor nem fordítják le rendesen az angol "sodium"-öt, aztán "szódium"-oznak. Nem igaz, hogy nem lehet elmenni egy angolszótárig, mindegyikben benne van, a netesekben és a papírszótárakban is, hogy nátrium az a nyomorult. Ráadásul ha már nátrium, akkor én épp a napokban háborodtam fel azon, hogy szinte a minden magyar által "kálcium"-nek ejtett elem helyesírásilag kalcium, a-val! Ezt is valamelyik agyaroggyant vidéki Nyelvujitovics Nyelvművelöjef találta ki egy eldugott tanya közepén. Tényleg itt lenne az ideje, egy rendes, szakszerű helyesírási reformnak, mert a mostani (plusz az új) szabályozás és helyesírási szótár egy kisiskolás vicc, katyvasz a köbön.

9 Fejes László (nyest.hu) 2013. október 15. 19:02

@pocak: Ez egyébként egy remek dolog, már régóta tervezem, hogy cikket írok róla. És tényleg jó kérdés, hogy hol terjedt el.

@El Vaquero: Nagyon örülök, ha egy ilyen hatalmas szaktekintély elégedett az írásommal. Végtelenül megtisztelő.

10 Diczkó 2013. október 15. 19:20

Honnan ered a szóda?

/szénsavas forrásból/

A FORRÁS pedig nálunk a FORR igéből. (gondolj a buborékra:) Képzett alakban került a germánba, majd innen sok más nyelvbe tovább. Az angol FRESH legkorábbi jelentései vízre vonatkoznak. Közülük is kiemelhetjük a ’tiszta, buzgó, csípős’ jelentést. Hozzánk is visszakerült a szó még FRISS alakban, de már feledve az ősi FORRÁSt.

Nem blöffentünk (!) www.etymonline.com/index.php?allowed_in_frame=0&search=fresh&searchm

11 El Vaquero 2013. október 15. 19:23

@Fejes László (nyest.hu): csak ne cóyá' be! Talán majd az 100. ilyen cikk után visszatérhetünk rá. Inkább tessék vaquerolást olvasni és közben vakerolást hallgatni:

myspace.com/vakerospm/music/song/tu-mujer-6318458-6119642

12 Galván Tivadar 2013. október 15. 20:56

@pocak: Ellenberger Szabolcsban "kólá"-nak hívják az üdítőitalt: narancskóla, citromkóla...

13 MolnarErik 2013. október 15. 21:43

@Krizsa: A szódában nincs kalcium ellentétben a mészkővel (amiben viszont nátrium nincs).

14 Krizsa 2013. október 15. 22:49

@MolnarErik: Etimológiáról - szó eredetről - beszélünk, legalábbis arról kellene:-) és nem a modern kori kémiáról.

A meszet már az ókorban is égették, majd oltották és ilyenkor pezsgett. Ókor!? Ha bármilyen savanyú lé folyt a mészkőre, már az őskorban is pezsgett.

Egyszóval a szid = mész. Minden későbbi nyelvbe olyan helyről került az SzD váz, ahol mészkőves teraszok, "mezők" voltak. (A héber szade = mező - a magyarban: szed, szeder, szedeget.

S a héber volna ez a nyelv a mésszel és a mezővel? Az mindenesetre, és itt a táj is ilyen. Habár a táj mmáshol is... s persze a héber is vehette az SzD vázat még régebbi nyelvből. Például a KM-ből...

15 MolnarErik 2013. október 16. 22:03

@Krizsa: És (mint a cikkből is kiderül) szódát is készítettek már az ókorban, és nagyon jól tudták már akkor is, hogy a mészkőből nem lesz szóda, a sófűből pedig nem lesz oltott mész.

16 baloch 2013. október 17. 11:26

@MolnarErik: "a mészkőből nem lesz szóda, a sófűből pedig nem lesz oltott mész"

A lenti szövegből, és a link tartalmából az derült ki számomra, hogy a Duna-Tisza közén nem annyira egyértelmű a helyzet, az oldott sók arányától függ, mire használható a kiszáradt anyag:

... "fehér szikes vizek, ahol az aljzaton szürkésfehér karbonát-mésziszap halmozódik fel. Ezek medrének kiszáradásakor a meder felületén „kivirágzik” a sziksó, azaz a szóda. (A kiszáradt tófenékről összesöpört szódát régen háztartási mosószerként használták.) Megfelelő körülmények között, ha a talajvíz kalciumtartalma magas, az aljzaton tavi mészkő is képződhet. Bár tavi mészkő a Duna–Tisza közi homokbuckák mélyebb szélbarázdáiban sokfelé fellelhető, ez a képződmény világszerte ritkaságnak számít. "

hu.wikipedia.org/wiki/Szikes_t%C3%B3

Információ
X