A német nyelvjárásokban ugyanis sok neve van a burgonyának: ezek közül minket a Grundbirne érdekel, amely szó szerint ’földkörté’-t, ’földi körté’-t jelent. Előfordul Németország, Svájc és Ausztria területén is, de ami számunkra érdekes, hogy sok eltorzult változata van, melyben már nem ismerhető fel az összetétel: Grundbirn, Krumbiir, Krumbeer stb. A luxemburgiban is Gromper a burgonya neve. A bajor-osztrák nyelvjárásokban ennek alakult ki Krumpel (kb. [kump^öl]) kicsinyító képzős változata, és ezt vette át a magyar krumpli alakban.

A magyar nyelvjárásokban megtalálható olyan alakja is, melyben a kicsinyítő képzőnek nincs nyoma: krumpir, krumpér stb., de az l-es változtaból sincs kevés: kromplé, korompli, koromplyi, kurumli stb. Egyes változatokban nincs meg az l, de valaha biztosan ott volt: krumpi, korompi, kumpi, máshol az l és az r helyet cserélt: kolopri, kolompi. Előfordul olyan alak is, mely valószínúleg az l nélküli változatból származik, és benne az első r vált l-lé: kolompér, kolompir, kolompár. Máshol az első r kiesett, az l viszont l-lé vált: kompri.

Ugyaninnen származik a szlovén, bosnyák és szerb krompir, a horvát krumpir, macedón kompir, de előfordul a szlovák nyelvjárásokban is (krumple, grumbír, kompere, krompele, krompľi). A törökbe is eljutott kumpir alakban: ez azonban már nem egyszerűen 'burgonyá'-t, hanem egy burgonyát is tartalmazó, gyorséttermekben kapható ételt jelent. Sőt, a vallonok is a crompire elnevezést használják.

Kumpir (Forrás: Wikimedia commons / Atilim Gunes Baydin / CC BY-SA 3.0)

A ’földi körte’ elnevezést nem csupán a németek használják, korábban a svédben is hasonló volt a neve: jordpäron. Ebből, pontosabban utótagjából, a päronból (’körte’) származik a finn peruna 'burgonya’. Bármennyire is hasonlít tehát a finn peruna a magyar burgonyára, eredetük teljesen más! A német Pirne ’körte’ szóból származik a felsőszorb běrna [bjerna] ’burgonya’.

Míg mi a burgonyától a krumpli felé kalandoztunk el, a burgundiai forgatócsoport építészeti kérdések felé fordult. Nyelvészkedésre nem sok idejük maradt, szótörténeti kérdések helyett akkor is inkább pszicholingvisztikával foglalkoztak.

A 'földi körte' elnevezéshez hasonlóan népszerű a 'földi alma'. Ezt találjuk a franciában (pomme de terre), a hollandban (Aardappel), de a németben is. Az ausztriai németben az Erdapfel asztenderd forma, de rengeteg nyelvjárási formája létezik: Erpfel, Eerpel Erpfe stb. (Megjegyzendő, hogy Erdbirne forma is van, egyes nyelvjárásokban pedig a puszta ’alma jelentésű elemet is használják a burgonya nyeveként: Ääpel, Ärpel!) Használatos a norvégban is: jordeple. Ez a szó szerinti jelentése a zöldség ivrit nevének is (תפוח אדמה [tapuach adama]). Sőt, az eszperantó is ilyen összetételt használ: terpomo. A magyarból is adatolt földi alma formában, de szélesebb körben valószínűleg sosem terjedt el.

A lengyelben és a szlovákban egyszerűen a ’föld’ szóból képezték a burgonya nevét: lengyel ziemniak [zs^jemnyak] (ziemia 'föld'), a szlovák zemiak (zem ’föld’).