Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Hogy működik a szelektív hallás?

Fény derült arra, hogyan képesek emberek zajos környezetben egyetlen hangforrásra fókuszálni – számolt be a Nature magazin.

nyest.hu | 2012. április 23.
|  

A pszichológusoknak évtizedek óta tudomásuk van az úgynevezett koktélparti-jelenségről, vagyis a szelektív hallás képességéről. Ez nem más, mint hogy képesek vagyunk egyetlen beszélőre fókuszálni gyakorlatilag bármilyen környezetben – az osztályteremben, egy őrjöngő stadionban vagy egy diszkóban – még akkor is, amikor a beszélő hangját gyakorlatilag elnyomják a külső zajok. A jelenségre azonban biztos magyarázatuk nem volt a tudósoknak – a mai napig.

A California Egyetem epilepsziaközpontjának agysebésze, Dr. Edward Chang és Nima Mesgarani posztdoktori ösztöndíjas három, súlyos epilepsziában szenvedő beteget vizsgáltak, akik agyműtéten estek át. Ennek a műtétnek része, hogy hajszálpontosan megállapítsák, hogy az agynak melyik része felelős az epilepsziás rohamok megszüntetéséért. Ezeket a pontokat úgy tudják lokalizálni, hogy egy héten át állandóan monitorozzák a betegek agyműködését – 256, a koponya alá, közvetlenül az agykéreg külső rétegére helyezett elektróda segítségével. Ezek az elektródák rögzítik a halántéklebenyi aktivitást –  ahol a hallóközpont is található.

A kaliforniai az egyik olyan kutatóközpont a világon, ahol az ilyen intrakraniális (koponyán belüli) vizsgálatokat el tudják végezni. Ezek a vizsgálatok pedig egyedülálló adatokat szolgáltatnak arról, hogyan is működik az agyunk – mondta el Dr. Chang.

Agy
Agy
(Forrás: Wikimedia Commons / TheBrain / GNU-FDL 1.2)

A kísérletben a betegeknek egyszerre két, különböző ember által mondott szöveg hangmintáját játszottak le. A betegeknek pedig meg kellett állapítaniuk, hogy mely szavakat mondta az egyik beszélő a kettő közül.

A kutatók pedig utóbb az agyban rögzített adatok elemzése alapján megpróbálták rekonstruálni, hogy mit is hallottak valójában a betegek. Ahallóközpontról készült képek alapján a kutatók meg tudták előre jósolni, hogy melyik beteg mikor melyik hangra fókuszált, melyiket hallotta, és még azt is meg tudták mondani, mely szavakra fognak emlékezni. A képeken az is jól látható volt, mikor váltott át a beteg figyelme egyik beszélőről a másikra.

Hallod, amit mondok?
Hallod, amit mondok?
(Forrás: Wikimedia Commons / icanteachyouhowtodoit / CC BY 2.0)

Az eredmények azt mutatják, hogy a beszéd agykérgi „lenyomatában” nincs nyoma mindannak a zajnak, amit hallunk, csupán azoknak az elemeknek, amelyeket hallani akarunk, vagy amelyeket szükséges hallanunk.

Ezeknek az agykérgi vizsgálatoknak az eredményei nagy előrelépést jelenthetnek annak megértésében, hogy hogyan működik a nyelvtudás az agyunkban. Ez pedig a későbbiekben hozzájárulhat ahhoz, hogy a különböző nyelvi zavarral küzdő betegeken – az időskori nyelvvesztés, a figyelemzavar, a nyelvtanulási zavarok és az autizmus – segíteni tudjanak.

Forrás

How Selective Hearing Works in the Brain: 'Cocktail Party Effect' Explained

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
2 scasc 2012. április 24. 12:57

„Fény derült arra, hogyan képesek emberek zajos környezetben egyetlen hangforrásra fókuszálni”

Meg megírhatnátok azt is, hogy hogyan. :-) Ugyanis én rohadtul nem tudok, és elég sok kellemetlenséget okoz...

1 Yogi 2012. április 23. 20:19

„Fény derült arra, hogyan képesek emberek zajos környezetben egyetlen hangforrásra fókuszálni”

Akkor igazán megírhattátok volna, mert a cikkben pont ez nincs benne. Pedig tényleg érdekelne.

Információ
X