Állítólag ez a hír egy hónappal ezelőtt járta be a The Jerusalem Post cikkének köszönhetően az angolszász sajtót, de rövid keresgélésünk alapján a magyar sajtó ingerküszöbét ez a hír nem érte el. Szerencsére, mert máris itt a cáfolat.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

A cikkek egy a Hustoni Egyetem által kiadott sajtóközleményen alapulnak, melyek Irving N. Rothman angolirodalom-professzor cikkére hivatkoznak. Ezt az írást vizsgálta meg egy magát Philologos álnév mögé rejtő szerző.

Rothman érvei első pillantásra sem tűnnek túl meggyőzőnek:

1. Az óriások nyelvében 22 betű van, és a héberben is.
2. Gulliver hajótörésekor a liliputiak háromszor is azt mondják, hogy hekinah degul, ami emlékeztet a héber ’add (át) a zászlót’ kifejezésre. Az értelmezés szerint arra szólítják fel Gullivert, hogy kapituláljon a liliputi zászló előtt.
3. Ugyanebben a jelenetben kap két hordó bort, és jelzik neki, hogy ha kiürültek, csak dobja le őket. Egymást arra figyelmeztetik, hogy álljanak el az útból: azt kiabálják, hogy borach mevolah – ez álltólag úgy értelmezendő, hogy ’áldott teljes vereség’, és azt jelzi, hogy arra számítanak, hogy Gullivert kiüti az ital.
4. A jehuk neve (eredetiben Yahoo) Isten JHVH (Jahve) nevével áll összefüggésben, egészen pontosan az általuk ismételt hnea Yahoo kifejezéssel, melyben a hnea egy héber tagadószóval azonosítható, azaz a kifejezés azt jelenti: ’nem Isten’. A jehuk tehát Isten antitézisei lennének.

Mindez igencsak sovány.

De hol a zászló?
(Forrás: Wikimedia Commons / Kora27 / CC BY-SA 4.0)

1. Akárhány betű van az ábécében, az nem jelenti, hogy az a nyelv azonosítható egy másikkal, amelyikben ugyanannyi van. Ráadásul az írásrendszer könnyen változik, pl. a magyarban a dz 1984-ig nem számított önálló betűnek, de pl. a ch-t bármikor azzá tehetnénk (erre nemsokára külön cikkben visszatérünk), arról nem is szólva, hogy a szabályzat szerint a q, a w, az x és az y nem részei a magyar ábécének, de az ábécérendbe soroláskor határozott helyük van – na erre kéne felvarrni a gombot. Az írásnak nem sok köze van a nyelvnek, ugyanaz a nyelv végtelen számú írásrendszerrel írható.
2. A ’zászló’ héberül degel, nem degul, és a hekinah is inkább egy ’felkészít’, mint egy ’(át)ad’ jelentésű igével azonosítható. Ráadásul a jelenetben utalás sem történik zászlóra, viszont elhangzanak olyan kifejezések, melyeket Rothman meg sem kísérel magyarázni. Ugyanitt kiderül az is, hogy a liliputiak hurgo szava ’nagyúr’ jelentésű, ám Rothman ezt egy héber szóval sem azonosítja.
3. Meglehetősen furcsa lenne, ha a kiütött Gulliver teste felett az ’áldott (a?) teljes vereség’ jelentésű kifejezéssel ünnepelnének – ráadásul szó sincs arról a szövegben, hogy Gulliverre hatott volna az ital. Ha ez nem elég: olyan szó, hogy mevolah, nincs a héberben, és hasonló sem, pláne ’teljes vereség’ jelentésű.
4. A hnea-yahoo kifejezés a következő részletben jelenik meg: „Magam is megfigyeltem, hogy ezen a vidéken, az állatok közt csak a yehu-k betegszenek meg, nem oly gyakran ugyan, mint nálunk a lovak, mert nem rossz bánásmód következtében, hanem csak saját piszkos fajtájuk mohósága és mértéktelensége miatt. A hauhnhnm-nyelvnek éppen ezért egyetlen, általános szava van csak a betegségre, amit ez állattól kölcsönöztek és ez a hnea-yehu, vagyis yehu-kór szó. A yehut ebből ugy gyógyitják ki, hogy saját bélsarát és vizeletét erővel a torkába tömik.” Ebből egyértelmű, hogy a hnea jelentése ’kór, betegség’, a jehuk nevének pedig nincs köze Jahvéhoz.

Az eset számtalan kérdést vet fel, kezdve azzal, hogy egy angolprofesszor, aki nem tud héberül, honnan veszi a bátorságot ahhoz, hogy szakcikket írjon hébernek gondolt kifejezésekről; azon át, hogy egy  szakfolyóirat elfogadja a cikket; egészen addig, hogy újságírók sora hogy tudja komolyan venni ezt a zagyvaságot...