-
Sándorné Szatmári: Szerintem beszűkül a gondolkozás féleségek korábbi sokasága, míg a tere, ahol keresgélni l...2024. 03. 25, 09:02 Hogyan alakul át az olvasás?
-
Sándorné Szatmári: Ezek a modellek tehát (micsoda véletlen) fékezik a "féknyúz" terjedését ..? :)2024. 03. 12, 18:39 Álhírek felsimerése nyelvi modellek...
-
Sándorné Szatmári: @cikk: Véleményem eltekintve a konkrét (pl. összeesküvés) példától: -Működő nyelvelméleti ...2024. 03. 10, 09:31 Titkos víziók vagy vizionált titkok?...
-
Sándorné Szatmári: A cikk szerint a nyelv fontos jellemzője, hogy a szavak jelentése kommunikációs helyzeteke...2024. 03. 01, 09:37 Diszkriminált állatok
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Amit írsz, nyilván én is észre veszem.. A jelentés és tartalom ugyanakkor rávil...2024. 02. 23, 21:02 Nyelvek születése és terjedése
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Hatékony elérést tesznek lehetővé az e-mail alapú marketing eszközök a KutatóCentrum felmérése szerint, hiszen az internetezők 88 százaléka elolvassa az érdekes tárgyú reklámleveleket, 98 százaléka pedig fel szokott iratkozni online hírlevelekre.
A KutatóCentrum közleménye szerint bár az e-mailezők 56 százaléka naponta jellemzően minimum három elektronikus reklámlevelet kap, a jó tárgyválasztás és a névre szóló címzés növeli az olvasási hajlandóságot.
A reprezentatív E-Mail Marketing Report szerint a megkérdezett 18-64 évesek 88 százaléka nyilatkozott úgy, hogy elolvassa az érdekes tárgyú reklámüzeneteket, 60 százaléka pedig szívesebben megnézi a névre szóló leveleket.
A közlemény idézi Györfi Annát, a KutatóCentrum kutatási projekt menedzserét, aki elmondta, hogy a felmérés arra is rávilágított, hogy a címzettek jobban szeretik az olyan üzeneteket, amelyeknél már a feladóból látszik, hogy melyik cég reklámoz benne.
A címzés jelentőségét az is mutatja, hogy az ismeretlen feladótól érkező leveleket a megkérdezettek közel 20 százaléka megnyitás nélkül törli, további 40 százaléka csak bizonyos esetekben – például ha a tárgy nem tűnik spamnek, levélszemétnek – olvassa el, míg 11 százaléka előbb utánanéz a feladónak. Csupán 26 százalék az, aki az ilyen üzeneteket is elolvassa.
A kutatás szerint a levélszemét mappába kerülő leveleket a megkérdezettek 36 százaléka olvasatlanul törli, azok, akik átnézik a mappa tartalmát, jellemzően a feladó szerint szelektálnak.
A felmérésből az is kiderült, hogy az aktív e-mailezők közel felének a levelezőrendszere nem engedélyezi a képek automatikus letöltését, további 18 százaléknál pedig csak a „biztonságos forrásnak” jelölt levelek esetében jeleníti meg azokat.
A felmérés rávilágít arra is, hogy az e-mailezők 98 százaléka szokott legalább időnként feliratkozni hírlevelekre, amiket rendszeresen meg is néznek. A feliratkozók 39 százaléka általában végigolvassa őket, további 48 százaléka pedig beleolvas az ilyen üzenetekbe. Csupán 3 százalék nyilatkozott úgy, hogy azonnal törli a hasonló leveleket.
Györfi Anna kifejtette, a 45-54 éves korosztály a leghálásabb célközönség, ők iratkoznak fel legnagyobb arányban hírlevelekre, amiket el is olvasnak. A fiatalok ezzel szemben inkább csak átfutják az ilyen típusú üzeneteket.