Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja

Nyelvről vitatkozik kollégáival?

Kételyei támadtak?

Kálmán László nyelvész válaszol olvasóink olyan égető kérdéseire, mint például:

Sérv, érv: hány tőről fakadnak?

Ció, akció, trakció, attrakció

A mi latinunk

Mi ez az izé?

Megint a lét és nemlét határán

Tegye fel kérdését Ön is!

A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Ábécédé…
Hatékony fejlesztő program olvasási nehézséggel küzdő gyerekeknek

Elterjedt olvasási nehézségnek számít, hogy a gyermek képes ugyan felolvasni hibátlanul egy mondatot, az olvasottakat viszont már nem tudja megérteni. Felmérések szerint a gyermekeknek átlagosan 7-10 százaléka küzd ezzel a fajta nehézséggel. Nekik vajon mi segít jobban: az írott szövegekkel vagy inkább a beszéddel, szókinccsel való foglalkozás?

nyest.hu | 2010. augusztus 4.
|  

Felmérések szerint a gyermekeknek átlagosan 7-10 százaléka küzd azzal az olvasási nehézséggel, hogy noha képes felolvasni hibátlanul egy szöveget, annak jelentését már nem érti meg. Brit kutatók most arra keresték a választ, hogy nekik vajon mi segít jobban: az írott szövegekkel vagy inkább a beszéddel, szókinccsel való foglalkozás?

Hatékony fejlesztő program olvasási nehézséggel küzdő gyerekeknek

A York Egyetem kutatói 8-9 éves gyerekeket vizsgáltak, akiket három csoportba osztottak: az egyik csoporttal főleg szövegértési feladatokat gyakoroltak, vagyis inkább írott szövegekkel foglalkoztak (például vizualizáció és újraolvasás útján), a másik csoport inkább szóbeli fejlesztést (például szókincsbővítést) kapott, míg a harmadik csoport a kettő kombinációját tapasztalhatta meg. A gyermekek teljesítményét mind a képzés kezdetén, mind közben, mind pedig 11 hónappal a fejlesztés után is értékelték – számol be a Science Daily.

A kutatók azt találták, hogy egyrészt mindhárom program segítette az olvasási készségek fejlődését, másrészt a három közül az bizonyult a leghatékonyabbnak, amelyik a szóbeli feladatokra helyezte a hangsúlyt. A kísérlet készítői így azt a következtetést vonták le: „a szókincsben megmutatkozó hiányosság az olvasási nehézségek elsődleges oka”.

A szókincset pedig hogyan máshogy is lehetne jobban fejleszteni, mint sok-sok mesével, beszélgetéssel.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X