A Moldova Köztársaság keretében területi autonómiát élvező gagauz közösség néhány közéleti személyiségét látták vendégül a székelyföldi Csíkszeredában.  A Hargita Megyei Tanács vasárnapi közleménye szerint a gagauz küldöttségben óvodai, középiskolai és egyetemi tanárok, egy jogász és egy popénekes is részt vett. A vendégek péntek este egy csíkszeredai közéleti fórumon beszéltek a moldovai etnikumközi kapcsolatokról, a gagauz területi autonómiáról.

Szabó Csaba újságíró, a látogatást kezdeményező Fehér Holló Médiaklub alapítója hangsúlyozta: az erdélyi magyarok a gagauzokkal való kapcsolatfelvétel által jó példát ismerhetnek meg a különböző etnikumok együttéléséről. Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke párhuzamot vont a gagauzok és a székelység helyzete között.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

„Érdekel minket minden olyan jó gyakorlat, amely azt segíti elő, hogy egy közösség maga döntsön a saját ügyeiben, ezért meg kell ismernünk a tőlünk keletre működő autonómiákat is” – jelentette ki a tanácselnök.

A fórumon Andrei Jean-Adrian, Hargita megye prefektusa üdvözölte a kulturális kapcsolatok létesítését, de arra figyelmeztetett, hogy az etnikai alapú területi autonómia népszerűsítése ellentétes Románia törvényeivel és alkotmányával. A román nyelven lezajlott fórumon kiderült, hogy Gagauziában a román nyelv moldovai nyelvjárása és az orosz nyelv mellett a török nyelvcsaládhoz tartozó gagauz is hivatalos nyelv. A gagauzok ugyan ortodox vallásúak, de kulturálisan a törökökhöz kötődnek.

A gagauz autonóm tartomány 1994-ben alakult meg. A 2004-es népszámlálás adatai szerint a tartománynak 155 ezernél több lakosa van. A lakosság 82,6 százalékát a gagauzok teszik ki, a fennmaradó részt a románok, ukránok, oroszok, bolgárok adják. A tartományt a báskánnak nevezett kormányzó igazgatja, fővárosa a 25 ezer lakost számláló Komrát.