Kiben ne élne a hegyeket sípjával magányosan járó juhász képe? Bár a juhászok munkája jobbára tényleg magányos foglalkozás, ők is szívesen megosztották gondolataikat másokkal. Legalábbis erre utal, hogy Európában a juhászok több helyen is kidolgoztak fütyülhető nyelveket, melyekkel nagy távolságokat átívelve is jól tudnak egymással „beszélgetni”.

A pásztorkodással (is) foglalkozó népek szinte mindegyike kifejlesztett valamilyen alapvető füttynyelvet. Képünkön kasmíri nomád nő fej egy juhot a Visanszár-tó völgyében mintegy 130 km-re Szrinagártól (Forrás: MTI/EPA/Altaf Kadri)

Míg a normál emberi beszéd nem hallatszik messzebbre párszáz méternél és a kiabálás fizikailag megerőltető, addig a megfelelő hangerővel keltett füttyszó 1-2 km-re is elszáll, és különleges szakadékos hegyi terepek esetében akár 5 km-ről is hallható. A zajos őserdei körülmények között pedig a környezet túlharsogására szolgálhat a fütyülés.

Az egyik legismertebb és legjobban tanulmányozott fütyült nyelv a Kanári-szigetek El Gomero szigetének szilbo gomero spanyolja, de ezen kívül még legalább 70 olyan nyelvet tartanak számon, amelyeket ma is rendszeresen fütyülnek, vagy fütyültek még a közelmúltban. A modern, főleg a mobiltelefonos kommunikáció terjedésével a nyelvi táv-fütyülés művészete is egyre veszélyeztetettebbé válik, bár a szigeten minden gyerek iskolában tanulja még ma is a füttynyelvet.

Európai juhászok

A nyelvek fütyült változatai Európában leginkább a hegyi vidékekhez és a juhászokhoz köthetők. Az imént említett El Gomerón kívül ilyen például még a görög Évia (Euboia) szigetén található Antia faluja vagy a Pireneusok Aas faluja, mely utóbbiról híres második világháborús történetek terjedtek el. Az egyik szerint egy németek elől bujdosó Soustar nevezetű helyi lakos fütyülve kért és kapott segítséget egy tőle két kilométerre tartózkodó helyi pásztortól.

Az európai nyelvek azonban általában nem túl jól adaptálhatók fütyülésre, erre sokkal alkalmasabbak a tonális (zenei hangsúlyozású) nyelvek, amelyek eleve variálják a magánhangzók hangmagasságát. Ennek ellenére egy 2005-ös tanulmány szerint a görög Antia fütyülő lakosai 90%-os megértettséget is el tudnak érni standardizálatlan szövegekkel, akárcsak a török Kuşköy – „Madarak falva” – lakói a fütyült török nyelvvel. 1982-ben még mindenki ismerte Antiában a görög fütyült változatát, de mára már csak egy páran őrizték meg e „primitívnek” tartott távkommunikációs hagyományt.

A fütyült nyelvek fizikája

Az ajkakkal képzett fütyülés megőrzi valamelyest a beszélt nyelv artikulációját – kivételt képeznek ez alól az ajakhangok és a labiodentális (az ajkak és fogak között képzett) mássalhangzók, például a p, b, m, f stb. Ugyanakkor az ajakkal képzett „füttyszó” (a magyar kifejezés sem véletlen!) nem terjed jobb hatásfokkal és távolabbra, mint a beszélt szó.

Az ujjakkal képzett fütyülés a beszélt nyelvek összetett hangszínéhez képest csak egyszerű szinuszhullámot képez. Itt leginkább a hangmagasságot lehet megfelelő pontossággal változtatni, illetve a hangmagasság rezgésszáma csúsztatva emelkedhet vagy süllyedhet. Mindemellett a fütty lehet folyamatos vagy megszakított.

A kanári-szigeteki szilbo gomero például a fentebbiek kombinációiból leegyszerűsíti a spanyol nyelv hangkészletét négy magánhangzóra és négy mássalhangzóra. Emiatt az információ-tömörítés miatt gyakran ismételni kell a fütyülést és a beszélt nyelveknél jobban kell a szövegkörnyezetre támaszkodnia a használóinak.

Egy újabb kutatás eredménye szerint a fütyült szilbo-spanyol megértéséért azonban ugyanaz az agyterület felelős, mint a hétköznapi beszélt nyelvek értelmezéséért. A fütyült nyelv használatában nem jártas embereknél egészen más agyterületek aktivizálódnak a füttyszó hallatán, azaz ők nem nyelvként kezelik a fütyülés hanginformációját.

Fütyült tonális nyelvek

Tonális nyelvek egyik legfontosabb jellemzője, hogy fontos az egyes

Csinantek füttynyelv

Marcelino Flores Mariscal (M) és Francisco Feliciano Cruz (F) beszélgetését hallgathatjuk meg a hivatkozásra kattintva. Az előbbi kezdi a beszélgetést:

M: Francisco!

F: Szia!

M: Hová mész ma?

F: Kigyomlálom a gazt a kávénövényeim körül.

M: Mit mondasz? Kigyomlálod a gazt a kávénövényeid körül?

F: Igen!

M: Rendben.

M: Mondd csak, ültettél mandarint is a kávécsemeték mellé?

F: Nem, nincs ilyen ott.

M: Narancs van a kávénövényeid között?

F: Igen, van néhány narancs ott.

M: Hozzál néhány narancsot, ha visszaindulsz.

F: Rendben, hozok néhányat, ha tudok.

M: Jól van, akkor adj majd nekem néhányat.

F: Rendben, viszek neked néhányat, ha tudok szedni.

M: Átjössz hozzám, amikor visszaérsz?

F: Igen, átmegyek hozzád este, amikor visszaérek.

M: Rendben, hívd majd Johnt, amikor átjössz.

F: Rendben.

M: Nem megyek sehova, itt leszek.

F: Rendben, amint hazaérek, átmegyek.

M: Rendben, várni foglak.

F: Jól van, akkor ma este találkozunk.

M: Ma este találkozunk.

szótagok kiejtésénél a hangsúly, vagy tónus szerepe is. Az egyes szótagok, szavak más-mást jelentést hordoznak, hangsúlyozástól függően. (A mandarin nyelvben például négy tónust különböztetnek meg, de egyes dél-kínai nyelvek akár hat-tíz tónust is alkalmazhatnak.)

A tonális nyelvek sajátosságának köszönhető, hogy a beszélt és fütyült változatok között a hangmagasság-változások sokkal egyértelműbbek lehetnek, mint sok európai nyelv esetén, hiszen a frekvenciaváltoztatások már eredendően részei e nyelveknek, ezek hordozzák a beszélt változatok információjának jórészét is.

A fütyülhető és fütyült tonális nyelvek közé tartozik sok afrikai nyelv is, például a legalább 25 millió ember által – többek között Nigériában, Beninben és Togóban – beszélt joruba. De ilyen a mexikói oto-manguei nyelvcsalád több nyelve is, mint a maszatek vagy a csinantek, melyeknél különösen gyakori a fütyült változatok ismerete és használata.

A csinantekben három különböző szó is létezik a füttybeszédre. Az egyik az alveorális (avagy a fogmederben képzett) füttybeszédet jelöli, ami tízméteres távolságig használható. A másik szó az ajaki füttybeszédre szolgál, amit 200 méteres távolságig használnak, a harmadik kifejezéssel pedig az ujjakkal képzett füttybeszédet illetik, ezt pedig akár egy kilométerről is jól értik.

A csinantek nyelv némely dialektusában nyelvészeti ritkaság számbamegy az öt jól elkülönülő regiszterű, egymáshoz képest lépcsőzetesen elhelyezkedő hanglejtés. Ez rendkívül megkönnyíti a nyelv fütyülhetőségét. A csinantek füttybeszéd használata ezért aztán elengedhetetlen bizonyos falusi munkák végzéséhez, sőt hibás használata a helyi igazságszolgáltatási tradíciójában bizonyos esetekben büntetendő vétség is lehet. A csinantekeknél egyébként csak a férfiak fütyülik a nyelvet, akárcsak több nyugat-afrikai nyelvnél, bár a nők is megértik.

Múlt és jövő

A Kanári-szigetek füttybeszédét már a római időkben is feljegyezték. Az akkori őslakókat guancsoknak nevezték és az észak-afrikai berberekkel beszélhettek rokon nyelvet. A spanyol hódítással az őslakók ugyan kihaltak, de a spanyolok átvették még tőlük a fütyülést, és saját nyelvükre adaptálták azt. A korábban virágzó, de a 20. századra már kihalófélben levő füttynyelvet ma már helyi önkormányzati rendelettel igyekeznek megőrizni: 1999 óta minden gomerai általános iskolában tanítják a szilbo gomerót.

Források:

IPM cikk: http://www.interpressmagazin.hu/print.php?cid=238

National Geographic cikk a kanári-szigeteki szilbo gomeróról: http://www.geographic.hu/index.php?act=napi&rov=3&id=3950

Wikipedia