Remek hardver lejárt szavatosságú androiddal...
Pocketbook IQ 701
Amibe mindent bele akartak tenni:
Hanvon WISEreader N526
Furán beszélni mágyár, de egész kellemes:
Koob3
Pályatévesztett könyvolvasó... tablet:
Icarus T701
Ukrán csúcstechnológia? Szeretjük!
PocketBook Pro 603
Nem estünk tőle hanyatt, de jó vétel lehet.
Kindle 3
Önnek is van olvasója/véleménye egy olvasóról? Akar beszélni róla? Írjon nekünk!
Netán van egy spéci/trehány olvasója, amit felmagasztalhatunk/megugathatunk? Írjon nekünk!
szerkesztoseg [at] nyest [pötty] hu
-
bloggerman77: Hát, ahogy kinéz, nemsokára nem lesz alapja az arab-zsidó konfliktusnak, mert az ultrák ug...2012. 02. 05, 01:21 A szegregált buszoktól a kóser internetig
-
Nước mắm ngon quá!: "Minden pedagógus munkájában, a mindennapokban jelen kell lennie egy olyan értékrenden ala...2012. 02. 05, 00:44 Hétfőtől nyilvános a készülő...
-
Gaboras: Ehhez képest a mai magyar felnőttek hány százaléka beszél idegen nyelvet? Nekünk vajon öss...2012. 02. 05, 00:15 Rekordszámú brit kamasz nem tanul idegen...
-
tototo: VIKTAIR2012. 02. 04, 23:37 Szavazzon az új nemzeti légitársaság...
-
Bonoka: Hunair :)2012. 02. 04, 22:49 Szavazzon az új nemzeti légitársaság...
– A tudományok osztályozásáról és hasznosságáról
– Szájer nyilatkozata megosztja a logikusokat
Küldje el kérdéseit a szerkesztoseg [kukac] nyest [pont] hu címre!
A franciák barokkos helyesírása nemzettudatuk részét képezi, de sokan szenvednek már tőle. Francois de Closets ismert francia esszéista szerint elérkezett az idő az egyszerűsítéshez.
Francois de Closets ismert esszéista, újságíró és televíziós műsorvezető egyszemélyes hadjáratot indított a francia helyesírási rendszer ellen – számol be róla az AFP hírügynökség.
Az újságírónak – akinek nemrég jelent meg új könyve Zéró hiba: Helyesírás, egy francia szenvedély (Zéro faute: L'orthographe, une passion française) címmel – a francia szavak köztudottan bonyolult írásmódjával van baja, amit nem lehet kikövetkeztetni a kimondott hangalakból. Closets „halálra ítélt művészetnek” nevezte a francia helyesírást.
„Számos országban vannak viták a helyesírásról. Franciaországot mégis megkülönbözteti a többitől az, hogy mi a szavak írásmódját a kultúra részévé emeltük” – mondta. „Aki nem tudja pontosan leírni a szavakat, azt megbélyegzik.”
Az újságíró szerint ha a tudományban vagy egyéb területen hibázik valaki, azt megbocsátják neki. „De ha rossz helyre teszel egy ékezetet, az felér egy vallásgyalázással” – mondja.
A francia gyerekek fejébe elképesztő mennyiségű tesztekkel verik bele a szavak írásmódját, hogy aztán kikerülve az iskolarendszerből büszkén hordják ezt a tudást társadalmi egzisztenciájuk részeként. A Frankofónia Nemzetközi Szervezete évente helyesírási versenyt rendez, és a televízió is közvetít ilyen versenyt, amire százak jelentkeznek.
„Ennek ellenére – mondja Closets – rengeteg francia felnőtt ember fél attól, hogy a címzett – legyen az a reménybeli főnököd, egy ügyfél vagy akár egy barát – hibát talál az írásodban.”
Nemrég a francia újságok vidáman élcelődtek azon, hogy egy sajtóközlemény, amit az oktatási minisztérium adott ki, tele volt hibával.
„Több ezren érzünk nyugtalanságot, mikor tollat ragadunk” – mondta az esszéista.
Szerinte milliók vannak úgy a kérdéssel, mint ő, hogy a vizuális memóriájukba egyszerűen nem égnek bele az olyan „irracionális csavarok”, mint például a szavak végi néma „d”, a trükkös dupla mássalhangzók vagy az „o” hang 13 féle írásmódja.
„Akik hibáznak, mindig hibázni fognak. Ez nem intelligencia vagy befektetett munka kérdése” – mondta az újságíró.
Számos tanulmány és bizonyíték szól arról, hogy a fejlett országokban az olvasási képességek romlanak, így Franciaországban is.
Az email és a gyors szöveges üzenetek korában a fiatalok lerövidítik és „újraírják” a szavakat, egyfajta lázadás ez a helyesírási normák ellen. Closets szerint ezért a klasszikus helyesírás napjai meg vannak számlálva. „Határponthoz érkeztünk” – mondta az AFP-nek.
„Egyre többet írunk. Az írás ma már a társalgásról szól, sokkal folyamatosabb tevékenység, nem valami, amihez leülünk és időt töltünk vele.”
„Ahelyett, hogy ezzel a folyamattal dacolnánk, le kellene egyszerűsíteni a szavaink bizarr írásmódját” – mondja.
A Frankofónia szövetség a keresőkbe beütött hibás francia kifejezések vizsgálata után ugyanerre az álláspontra jutott. Az internethasználók hajlanak arra, hogy a szavakat fonetikusan kezdjék írni.
A tanárok és nyelvészek tartózkodóak a kérdésben. Ők helyesírásuknak ezt a tulajdonságát különlegességnek tekintik, az azon való ironizálás pedig szerintük nem segít a gyerekeken, mert a hibásan író gyerekeknek rendszerint a nyelvtannal is meggyűlik a bajuk.

