@Irgun Baklav: Ja tényleg én se betűzgettem, de tudtam volna helyesen írni régen, öö meg még egy évig. Hasznos ez a felkészülési idő, az ember hall ezt azt addig, míg élesbe kell..:-)

@arafuraferi: Még egy évig tudsz, addig a régi is érvényes! ;-)

Amúgy az a furcsa, hogy a régiben ez volt: "Az évszámot mindig arab számmal írjuk..."; igaz, hogy ez a keltezéssel kapcsolatban, és igaz, hogy itt ez jelentheti azt, hogy "nem római számmal" (miért ne?), de nem is nagyon láttam benne olyan példát, ahol az évszámot kiírja betűkkel.

Mondjuk nem is igazán praktikus, nálunk még az 1984 is számmal szerepelt a címben, szemben az angollal (Nineteen Eighty-Four). Én egyszer se emlékszem, hogy évszámot kibetűztem volna.

@Fejes László (nyest.hu): De jó,már megijedtem, hogy régen nem tudtam helyesen írni, de csak most nem tudok.:-)

@arafuraferi:

A régiben ez volt:

„A számokat a következőképpen tagoljuk:

a) Ha a tőszámneveket betűvel írjuk, kétezerig minden szám nevét egybeírjuk; ezen felül csak a kerek ezreseket és a milliósokat; tizennégy, nyolcszázkilencvenhat, ezerhétszázhetvenkettő, ötvenháromezer, hatvankétmillió stb. – Kétezren felül, ha az ezres után a szám még folytatódik, az összetett számnevet a hátulról számolt szokásos hármas számcsoportok szerint tagoljuk, és a csoportok közé kötőjelet teszünk: háromezer-tizenhat, negyvenhétezer-ötszázhatvanhárom, hétmillió-négyszázkilencvenezer-ötszázharminc stb.”

helyesiras.mta.hu/helyesiras/default/akh11#289

Az újban ez van:

„A számokat a következőképpen tagoljuk:

a) Ha a tő- és sorszámneveket betűvel írjuk, kétezerig minden szám nevét egybeírjuk; ezen felül csak a kerek ezreseket és a milliósokat, például: tizennégy, nyolcszázkilencvenhat, ezerhétszázhetvenkettő, ötvenháromezer, hatvankétmillió, illetve: nyolcszázkilencvenhatodik, hatmilliomodik. Kétezren felül _(kivéve az évszámokat)_, ha az ezres után a szám még folytatódik, az összetett számnevet a hátulról számolt szokásos hármas számcsoportok szerint tagoljuk, és a csoportok közé kötőjelet teszünk”

helyesiras.mta.hu/helyesiras/default/akh12#291

Szóval úgy tűnik, ez újítás.

@Irgun Baklav: ez igaz, de en masra gondoltam, akkor inkabb valaszolok ra, de mar csak holnap, mindjart alszom..

A kep tenyleg aranyos, kosz, szeretem az elefantokat!

A kicsiket is, a nagyokat is es a torpeket is. :)

@GBR: Az eredeti hozzászólás (#35) arról szólt, hogy a kis- előtag bizonyos összetételekben valóban abszolút méretbeli különbségre utal (kisegér), máskor viszont egészen másra.

Pl. a kiselefánt sem abszolút mértékben pici, mondjuk egy háziállathoz képest, hanem fiatalabb, kisebb méretű, mint a felnőttek. Hát nem cuki? suckthejoy.com/wp-content/uploads/2015/0...ls-hd-wallpapers.jpg

@Irgun Baklav: na jo, de ez azert furcsa, mert ha azt hitted, hogy elneztem, akkor az =asztronomia csak akkor segitett volna, ha az eredeti hozzaszolasodban epp az asztronomia szerepelt volna. De nem, igy inkabb oncelunak tunik... Bar ennek tenyleg nagy jelentosege nincs.

Az eredeti hozzaszolasoddal kapcsolatban viszont megjegyeznem, hogy bar a hangvetele olyan mintha vitatnad amit mondtam, de altalanossagban is es a konkret peldaiddal is csak megerosited az azt megelozo hozzaszolasomat.

@GBR: A barna törpe nem poén volt, de nem értettem, miből vontad le azt a következtetést, hogy szerintem bárki szerint is csillag lenne a barna törpe. Az egyetlen tippem az volt, hogy a felvezető "csillagászat" megjegyzést nézted el, mintha ott a "csillag" kategória szerepelt volna.

A barna törpék meg a kiscsillag ugyanúgy nem csillagok, ahogy a törpebolygók és a kisbolygók sem bolygók, legalábbis az érvényben lévő IAU-definíciók szerint.

@GBR: " erre te valaszolsz" Miért ne, én nem szégyellem bevallani, hogyha álmomból felkeltenek, akkor nem biztos, hogy egyből rávágom, hogy az asztronauta egy úr az űrből, az asztrológus jósol az űrből, az asztronómus meg az űr tudósa.:-)

@arafuraferi: neee, a kerdesem ironikus volt... Eloszor egy szarkazmusjelet is nyomtam volna, de meggondoltam magam, hatha Irgun Baklav meg komolyan valaszol is ra, erre te valaszolsz :))

Azert irtam mert a valasza kisse kioktatonak tunt, nem gondolhatja komolyan, hogy nem tudom, hogy a csillagaszat az asztronomia, meg maszatolt is, mert ugy tuntette fel, mintha a barna torpe a kommentjeben poen lenne, mint a Kiscsillag, csak en nem ertem...

@arafuraferi: bár gondolom az ezres osztás miatt, csak az ezer-egy hülyén nézne ki egyesek szerint (nem hülyébben, mint a kétezer-egy)

@Fejes László (nyest.hu): "miért jó az, hogy az ezerkilencszázkilencvenkilencet egybeírjuk, de a kétezer-egyet már kötőjellel, de csak akkor, ha nem évszám" Ezt nem is tudtam, mármint a kivételt. Ez az új szerint van csak, vagy a régiben is így volt? Egyébként elég hülye szabály, akkor már mért nem 10ezertől írjuk így?

@GBR: "Hat a csillagaszat nem az asztrologia?" Á, az olyasmi, mint a tenyérjóslás. Mondjuk a keleti asztrológiának legalább van köze a csillagok járáshoz, a nyugati az kicsit le van maradva, mert a csillagképek alapján felosztott hónapok nem követik a csillagképek vándorlását. De persze mindkettő messze van az asztronómiától, ami a csillagászat tudománya.

@LvT: @LvT:

Hmm, akkor kezdjük hátulról.

Az „álintellektuális maszturbáció” csupán arra utal, hogy a helyesírás ajnározói imádnak elmerülni abban, hogy a helyesírásnak milyen nüanszai vannak, és ezt az egészet leöntik mindenféle álintellektuális mázzal, mint hogy „enciklopédikus tudás”, holott csak arról van szó, hogy a szabályok feleslegesen túlbonyolítottak. Például miért jó az, hogy az ezerkilencszázkilencvenkilencet egybeírjuk, de a kétezer-egyet már kötőjellel, de csak akkor, ha nem évszám? Milyen gyakorlati haszna van ennek? És az lenne a „műveltség”, hogy valaki bebiflázik ilyen szabályokat?

Abban sajnos nem látok ellentmondást, hogy nem én akarom meghatározni, hogyan írjanak mások, illetve hogy nem állítom, hogy nincs szükség semmiféle helyesírásra. Azt sem akarom meghatározni másoknak, hogy mit egyenek, de ez nem jelenti, hogy azt gondolom, hogy ne kéne enniük, még azt sem, hogy ne kellene egészségesen, mértékkel stb. táplálkozniuk.

Tényleg nem szeretnék itt Szilágyi N. fogadatlan prókátora lenni, de ő nem állította, hogy ad hoc módon írjanak az emberek, csak azt, hogy nézzük már meg, hogy írnak, és a valódi írásgyakorlatot vegyük figyelembe a helyesírás szabályozásánál.

Ami a feketerigót illeti, a neten mintegy kétszer annyi találat van az egybeírásra, mint a különírásra. Persze ebben szerepet játszik az is, hogy az AkH. 11 szójegyzékében még egybe van írva, de a különírások között bizonyára van olyan si, amikor csak a színéről van szó.

A hangsúlyozáson nem kívánnék vitatkozni: az biztos, hogy az én környezetemben ennek egy szóhangsúlya van. A feketerigó nősténye nem is fekete, el nem tudom képzelni, hogy „'fekete 'rigó”-nak nevezzem – ezt mondjuk akkor használnám, ha a hímre utalok, a nősténnyel szembeállítva. De totál elfogadom, hogy lehetnek olyan nyelvváltozatok, melyek nem élnek ezzel a különbségtétellel. De ha nekem valaki azzal jön, hogy a nála a feketerigónak két hangsúlya van, de a sárgarigónak egy, mert az nem tartozik a rigófélék családjába, hát bizony körberöhögöm.

„Péchy Blanka műsorát hallgatva világos lehetett mindenki számára, hogy a hangsúlyviszonyok felismerése a nyelvhasználók kisebb részének a privilégiuma” Lehet, hogy tényleg erről van szó, amikor azt állítod, hogy a feketerigóban két hangsúly van – de én elegánsabbnak tartom megengedni, hogy ebben eltérhetnek a nyelvváltozatok.

Ami pedig Cromwellt illeti, az ilyen párhuzamoknak nem látom értelmét. Ezek arra jók, hogy a másikra jelmezt húzzunk, mert úgy nem kell meghallgatnunk, és könnyebb püfölnünk.

Végül: a mai helyesírás és a „nyolc elemi” együttes említése iszonyatos cinizmusra vall. Meg lehet nézni, hogy szakkönyvek, szakfolyóiratok milyen helyesírással jelennek meg. Hogy bloggerek, akikről lehet tudni, hogy felsőfokú végzettségük van, hogyan írnak. Vagy elég bírósági határozatokat, rendőrségi jegyzőkönyveket megnézni: ezeket is felsőfokú végzettségű emberek írják, döbbenetes helyesírással.

És ezekben olyan hibák vannak, amelyekre én is azt mondom, hogy ezt azért nem kéne. Picit értetlenül állok az előtt, hogy egyébként értelmes, olvasott emberek – személyes ismerőseim között is vannak ilyenek – hogyan tudnak ennyire pocsék helyesírással írni. De nem tudok mást elfogadni, mint azt a tényt, hogy úgy tűnik, ez nem mindenkinek megy.

Csakhogy hiába birkózik meg valaki azokkal a nehézségekkel, amikkel ők nem, a túlszabályozott, ráadásul következetlen helyesírás miatt még azokat is vádolni lehet azzal, hogy „nem tudnak helyesen írni”, akik egyébként jó érzékkel írnak. Ráadásul azzal, hogy a közcélú helyesírásba beleviszik a szaknyelvi helyesírások egyéni szeszélyeit, még több ilyen hibalehetőség lesz. Ennek pedig semmi értelme. A helyesírásnak a kommunikációt kellene szolgálnia, nem azt, hogy bárkit le lehessen kapni a tíz köréről azzal, hogy „még ezt sem tudja”...

@Irgun Baklav: "csillagászat (=asztronómia) "

Hat a csillagaszat nem az asztrologia?