-
Sándorné Szatmári: Szerintem beszűkül a gondolkozás féleségek korábbi sokasága, míg a tere, ahol keresgélni l...2024. 03. 25, 09:02 Hogyan alakul át az olvasás?
-
Sándorné Szatmári: Ezek a modellek tehát (micsoda véletlen) fékezik a "féknyúz" terjedését ..? :)2024. 03. 12, 18:39 Álhírek felsimerése nyelvi modellek...
-
Sándorné Szatmári: @cikk: Véleményem eltekintve a konkrét (pl. összeesküvés) példától: -Működő nyelvelméleti ...2024. 03. 10, 09:31 Titkos víziók vagy vizionált titkok?...
-
Sándorné Szatmári: A cikk szerint a nyelv fontos jellemzője, hogy a szavak jelentése kommunikációs helyzeteke...2024. 03. 01, 09:37 Diszkriminált állatok
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Amit írsz, nyilván én is észre veszem.. A jelentés és tartalom ugyanakkor rávil...2024. 02. 23, 21:02 Nyelvek születése és terjedése
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
egueguegueguegu-eguegueguegueguegu...
Olvasónk egyszerűnek látszó kérdése zavarba ejtett minket. Különböző eredményre vezetett a szabályzat és az írásgyakorlat böngészése.
László küldte nekünk a következő kérdést:
Az ásványtanban szereplő fennőtt kristály v. fenn-nőtt kristály a helyes kifejezés és miért? Egy 1984-es MTA által kiadott könyvben a fennőtt szerepel.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
László kérdése elsőre könnyűnek tűnt, de aztán jól belebonyolódtunk. Első lépésben igyekeztünk az interneten utánajárni annak, hogy mi is az a fennőtt kristály, akárhogyan is kelljen írni. A Pallas Nagy Lexikonára hivatkozó internetes Kislexikon fennőtt kristály alakban tartalmazza, amiből a helyesírási kérdés nem válaszolható meg egyértelműen, hiszen egy 19. századi szövegről van szó, viszont az kiderül, hogy az összetétel valóban a fenn + nőtt elemekből épül föl. Ezt írja a lexikon: „[a]zon anyag, melyen a kristály fenn van nőve...”; ebből kiderül, hogy mik az összetételi tagok.
Ha viszont valóban a fenn + nőtt tagokból épül föl a szakterminus, akkor az 1984-es (azaz az aktuális) akadémiai szabályzat (AkH.) 62. pontja érvényes rá, amely szerint a kötőjeles írásmód a helyes: fenn-nőtt. Ez ugyanis összetett szó, tehát a következő vonatkozik rá:
62. Ha egy összetett szó előtagja hosszú mássalhangzóra végződik (pl. sakk), utótagja pedig ugyanolyan mássalhangzóval kezdődik (pl. kör), a szóelemző elvet követve megtartjuk az alkotó tagok eredeti írásmódját. Az összetételt ilyenkor kötőjellel tagoljuk: sakk-kör, balett-táncos, váll-lövés, dzsessz-szerzemény stb. [...]
Világos tehát, hogy az ilyen esetekben nem az egyszerűsítő írásmód (AkH. 92–94. pontja) érvényesül, hanem, ahogy a szabály is fogalmaz, a szóelemzés. Nem tudjuk tehát, hogy olvasónk melyik 1984-es MTA által kiadott könyvre hivatkozik, de azt látjuk, hogy nem az AkH.-ra.
Még érdekesebb, hogy a Google-találatok tekintetében szintén a fennőtt alak tűnik gyakrabban használatosnak. Míg az AkH. alapján helyesnek tűnő „fenn-nőtt kristály”-ra csupán 6 találat van, a „fennőtt kristály”-ra 181. Lehet, hogy arról van szó, hogy a 19. századi forrásból származó, ma már szabálytalan alak terjedt el az interneten, de az is lehet, hogy az ásványtanban kialakult egy, a szabálytól eltérő konvenció arra nézvést, hogyan írják ezt a szakkifejezést.