December az utolsó esélyünk arra, hogy megússzuk a globális felmelegedés teljes poklát – ez derül ki a New Scientist számára készített exkluzív vizsgálatból, amelyben több modell eredményeit vetik össze annak érdekében, hogy megállapíthassák, hol jár most a globális felmelegedés ahhoz a 2 Celsius fokos plafonhoz képest, amit az ENSZ kijelölt. Decemberben kerül sor ugyanis az ENSZ globális klímaegyezményéről szóló tárgyalássorozat következő részére, amit a természet azzal köszönt, hogy addigra a felmelegedés minden bizonnyal átlépi az 1 Celsius fokos határt is.

Melegszik.
(Forrás: Atmospheric Research, CSIRO / CC BY 3.0)

Az eredmények elkeserítőek: amennyiben a decemberi tárgyalásokon nem születik megállapodás egy drasztikus kibocsátási korlátról, az évszázad derekára elérjük és meg is haladjuk a 2 Celsius fokos határt. A bolygónk ugyanis nagyon úgy tűnik, hogy gyorsabban melegszik majd az elkövetkező években: a szakértők szerint olyan ütemre lehet számítani, mint amit 1984 és 1998 között tapasztaltak, amikor évtizedenként 0,26 Celsius fokot emelkedett a hőmérséklet.

Az ENSZ megfogalmazott célja egyébként az üvegházgázok kibocsátásának korlátozása annak érdekében, hogy a hőmérséklet ne növekedjen 2 Celsius fokkal az iparosodás előtti hőmérséklet fölé. Csakhogy – figyelmeztet Ed Hawkins, a Readingi Egyetem kutatója – egyáltalán nincs megegyezés arról, hogy hogyan határozzák meg az iparosodás előtti hőmérsékletet.

Az El Niño egy éghajlati jelenség, amely a Csendes-óceán felső vízrétegeinek hosszabb időszakon át tartó felmelegedésével jár, átlagosan ötévente fordul elő és kilenc hónaptól két éven át fennállhat. A jelenség az egész világ időjárását befolyásolja.

Pedig a kérdést most már egyáltalán nem lehet halogatni. 2015 előreláthatólag már megint rekordhőmérsékletet hoz, és bár az El Niño éppen esedékes vége lehet, hogy jövőre valamivel enyhébb évet eredményez, a Csendes-óceáni évtizedes oszcilláció nevű jelenségnek köszönhetően a következő évtizedek mindenképpen melegebbek lesznek. A jelenség lényege nagyjából az, hogy a Csendes-óceán északi részének felülete két-három évtizedenként váltakozik extra magas vagy extra alacsony hőmérsékletek között.  Most éppen egy hideg, negatív fázisban volt, azonban úgy tűnik, éppen változni fog a pozitív irányba.

Ráadásul egy újabb negatív rekordot is elérünk: a légkörben található szén-dioxid szintje rövidesen eléri a 400 ppm (part per million – azaz 400 milliomod) szintet. Az üvegházgázok egyre gyorsuló kibocsátása mellett ez egyáltalán nem jó hír.