Zoltán tette fel a következő kérdést, amit sokan mások is sokszor megkérdeztek már:

Azt vettem észre, hogy egyre divatosabb az ez miatt, az miatt kifejezések használata az emiatt, amiatt helyett. Bár tudom, hogy a nyelvészetben nem létezik „helyes” és „helytelen”, mégis úgy gondolom, hogy ezek eléggé rosszul hangzanak. Érdeklődnék, hogy honnan ered ez a nyelvi szokás, esetleg régi magyar sajátosság újraéledéséről van-e szó, vagy csak egy nyelvjárási jellemző terjedéséről.

Nagyon szépen tette fel a kérdést, és jól tudja, hogy amit az emberek néha „helytelennek” neveznek, az valójában vagy

1. olyan nyelvváltozathoz tartozik, amely eltér az ún. irodalmi (standard) nyelvváltozattól (tájnyelvi vagy rétegnyelvi); vagy pedig
2. egy folyamatban lévő változás jellegzetessége, tehát újítás (kölcsönzés vagy belső fejlemény).

És talán a leggyakoribb eset, amit „helytelennek” szoktak bélyegezni, a kettő kombinációja: amikor a folyamatban levő változás lényege az, hogy a standard nyelvváltozat kölcsönöz kifejezést egy másik nyelvváltozatból.

Nos, kedves Zoltán, őszintén megmondom, nem tudom a választ a kérdésére. Hogy mitől indul meg (vagy mitől gyorsul fel) egy bizonyos változás, azt csak ritkán lehet megmondani. A legtöbb nyelvész úgy gondolja, hogy a nyelvi rendszerek úgy nagyjából egyensúlyban szoktak lenni, tehát belső oka nem szokott lenni a változásnak, hanem mindig valamilyen érintkezés váltja ki a változás folyamatát. (Az érintkezéshez nem kell idegen nyelv, minden nyelvnek több változata van, a beszélők lakhelye, életkora, társadalmi helyzete szerint, és ezek folyton érintkeznek egymással.) De a nyelvek nagyon bonyolult rendszerek, és ha egy apró részletben valamilyen okból megindul egy változás, az általában nagyon sok másra is kihat. Kivétel talán a teljes szavak átvétele, az nem szokott messzemenő következményekkel járni.

Én kizárnám azt a lehetőséget, hogy egy régebbi nyelvállapot újjáéledéséről lenne szó. Ilyesmi nem szokott előfordulni, különösen mivel a legtöbb magyar beszélő számára az a bizonyos korábbi nyelvállapot nem ismerős. Az az miatt, ez miatt már a 18. sz. második felében gyakran jelent meg a' miatt, e' miatt alakban, és mivel az írásmód konzervatív szokott lenni, feltehető, hogy szóban már jóval korábban szokás volt z nélkül mondani ezeket. A z-t tartalmazó alakok már a 19. században is ritkák voltak (legalábbis írásban), később pedig gyakorlatilag nem léteztek. Egy ellenpéldát találtam, 1969-ből: „És lehet, hogy éppen ez miatt lemaradok a csapattestemtõl, és bajba kerülök...” (Bertha Bulcsu, Holdkutya és kantinosnő).

Nem vagyok a magyar nyelvjárások nagy ismerője, de még nem hallottam olyan nyelvváltozatról, amelyben az az miatt, ez miatt alakokat használnák – és ha lenne ilyen, valószínűleg legalább néhány ilyen nyelvjáráshoz tartozó szöveget találnánk a Magyar Történeti Korpuszban, de nem találunk. Tehát azt a lehetőséget is kizárnám, hogy nyelvjárásból való kölcsönzésről lenne szó.

Marad az a lehetőség, hogy belső fejleményről van szó. Úgy gondolom, valaminek meg kellett változnia a köznyelvben, ami miatt az amiatt, emiatt, amellett, emellett bizonyos beszélőknek furcsán hangozhatott, ezért helyettesítették őket a z-s alakokkal. A helyettesítésnek különösebb akadálya nem volt, hiszen minden magyar beszélő felismeri, hogy az az miatt, ez miatt alakoknak ugyanaz a használatuk, mint az amiatt, emiatt alakoknak.

Éppen csak azt nem tudom, mi is változott meg, ami kiváltotta ezt a helyettesítést. Két-három tényezőt fel tudok sorolni, de hogy ezeknek van-e jelentőségük ebben a változásban, azt nem tudom.

1. A mutató névmásból és névutóból vagy toldalékból álló kifejezések rendszere egy kicsit bonyolult, több tényező játszik közre az alakukban: ha toldalékról van szó, akkor mássalhangzóval kezdődő (teljes szótagot alkotó) toldalékok első mássalhangzója hosszú, és a z nem jelenik meg: ettől, abban, annál. Ha a toldalék nem alkot önálló szótakot, akkor megjelenik a z: ezt, azt, ezen, azon. Mássalhangzóval kezdődő névutók esetében nem jelenik meg a z, de nem hosszú a kezdő mássalhangzó, magánhangzóval kezdődőknél pedig megjelenik a z: aszerint, de azután. A rendszernek ez a bonyolultsága kedvez a változásoknak, de persze nem nevezhető oknak.
2. Korábban is volt ezekben a szerkezetekben ingadozás, pl. akként/aként, akképpen/aképpen. Bár ez éppen a névutókat (pl. miatt, mellett) nem érintette, közrejátszhatott az emberek elbizonytalanodásában.
3. A magyar névutók rendszere átalakulóban van. Fiatalkoromban még mindenki így mondta: minek az alapján, annak az alapján: ezek a szerkezetek még a birtokos szerkezetek mintájára voltak felépítve. Ma gyakoribbak a mi alapján, az/ez alapján szerkezetek, vagyis az alapján használata a névutók használatára emlékeztet. Internetes kereséssel még a mi következtében kifejezésre is több száz találatot kapunk. Ezek talán még nem névutók, de már nem is birtokos szerkezet alaptagjai. Lehetséges, hogy ennek az átmeneti osztálynak a tagjai vonzották magukhoz a miatt, mellett névutókat, és ma már ezek is kezdenek közéjük tartozni.

Remélem, a kérdés és a válasz jól illusztrálja, hogy a nyelv bonyolult rendszer, és a változásokat is igen nehéz megmagyarázni, amikor egyáltalán meg lehet.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)